Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

pasa_ 2005. jan. 2. © 18570
Kerjel teteles kolsegveteset.
(es szvsz ajanlatadasert nem szokas fizetni, az az ajanlatado kockazata... de az mar rajtad mulik.)

Ha van futesterv, akkor abbol kiderul hogy hany mekkora radiator, mennyi cso, milyen teljesitmenyu cirko, miegymas, az anyagot magad is megsacolhatod.
(ha ez a tag csinalja a tervet, akkor meg a 15k lehet hogy a tervezes dija? akkor meg fizesd ki es kesz, es koveteld be a tervet.)

Mivel cirko eleg sokfele arban van, kulonfele "szolgaltatasokkal" igencsak zsakbamacska lenne alairni egy bianko szerzodest, es majd elsz valamilyen...
Előzmény: aktakacs (18567)
Lacivill 2005. jan. 1. © 18569

Tudni kéne milyen árú cirkót kalkulált bele. Ha pesti vagy egy kollegát tudok ajánlani,árajánlatra.

Kérdés, hogy a kéménnyel mi ujság van, mert az se 5 ft ha nem jó. 

Előzmény: aktakacs (18567)
Dióhéj 2005. jan. 1. © 18568

Boldog újévet mindenkinek!

 

Csak mint lelkes amatőr szólok. Kombicirkót már 100e-ért is lehet venni és 500 ért is. Nekem durván 800 ezer lesz az anyag 200nm ház rézcső, 14db radiátor, öntöttvas gázkazán 90 literes indirekt tárolóval.

 

hali

Előzmény: aktakacs (18567)
aktakacs 2005. jan. 1. © 18567
Sziasztok!

A segitsegeteket szeretnem kerni. Vasaroltam egy lakast, melyet szeretnek
kombicirkositani + a gazvezetekeket kicsereltetni. Jelenleg gazkonvektorok
vannak. Ket unnep kozott kihivtam egy viz-,gaz-,futesszerelot es kertem tole
arajanlatot, amit a mai napon megkaptam es amikor meglattam az vegosszeget
igencsak meglepodtem. En ugy 800e Ft korul szamoltam, ehelyett 1.5 M Ft
szerepelt a koltsegvetesben. Teteles koltsegvetest nem kaptam, azert 15e Ft-ot
kene fizetnem, amit ha tole rendelem meg a munkat akkor beleszamit az arba.
Az ajanlat egesz pontosan a kovetkezo:

- Kozponti futesszer munka:

anyag: 693881 Ft+ AFA
munkadij : 310829 Ft + AFA

- Gazszerelesi munka:

anyag: 106133 Ft+ AFA
munkadij : 89249 Ft + AFA

Mivel en abszolut nem ertek a dologhoz, nem tudom megitelni, hogy ez az ar
realis-e vagy sem, ennek a megitelesehez lenne szuksegem a segitsegetekre.


Ez egy 70 nm-es lakas egy 60 eve epult tegla tarsashazban, 7 futendo helyiseggel
: eloszoba (~8 nm), WC (~2 nm), konyha (~10 nm), halo1 (7 nm),halo2(17 nm),
nappali (24 nm) . Belmagassag 3.5 m. Jelenleg a nappaliban es a ket haloban van
gazkonvektor+ a furdoszobaban es a konyhaban van gaz. Sajnos arra nem emlekszem,
hogy hogy mennek a gazvezetekek (nem lakunk meg a lakasban).

Meg annyi, hogy a joember azt mondta, hogy O csak nemet anyagokkal dolgozik
hivatkozvan a nemetek precizitasara.

Remelem eleg infoval szolgaltam, ha megsem, akkor szoljatok!

Koszi elore is!
bp57 2004. dec. 31. © 18566

Béke po(ha)rainkra!

 

BÚÉK!

 

Üdv

BP57

Előzmény: amator1 (18564)
Törölt nick 2004. dec. 31. © 18565

- mérlegeled és elgondolkodsz rajta

- ha jobb akkor elfogadod

 

Na ez a ket dolog ami hiányzik a politikában itthon.

Előzmény: amator1 (18564)
amator1 2004. dec. 31. © 18564

Jarokelő, Repülőgépépítő, kémember!

 

Csak nyugi! Az egypárt rendszer nem működött többek között mert mindenki egyetértett a felvetett javaslattal. A demokrácia akkor működhet, ha

- meghallgatod a másik véleményét

- mérlegeled és elgondolkodsz rajta

- ha jobb akkor elfogadod

- és végül ezért nem döngölitek a földbe a másikat!

 

Egyébként BUÉK mindenkinek!

 

Amator

Előzmény: kémember (18563)
kémember 2004. dec. 30. © 18563

Jól tudjuk, hogy az infravörös sugárzás nem csak a levegőben terjed, mert különben murva hideg lenne a Földön. Viszont hőmérséklet különbség nem árt ahhoz, hogy a hatása jelentős legyen. Amennyiben a két anyag érintkezik, nincs számottevő hőmérséklet különbség közöttük, így az infravörös sugárzás által fellépő energiaveszteség is jelentősen kisebb, mint a vezetéses veszteség.

 

Előzmény: jarokelo (18562)
jarokelo 2004. dec. 30. © 18562

Elnézést igazatok van.

Az infra csak levegőben terjed, a hold sajtból van, a vasháló logikus, de nem kell, a vasat a szigetelés alá tenni nem akkora marhaság, mint a gázcsövet a vízzel összekötni.  Csak így tovább, én kiszálltam, a párt titkár utasíthatja a betont, hogy hamarább kössön, a mérnökök idióták, csak passzióból tanulta, ne töltsétek az időt a válasszal.

Előzmény: kémember (18561)
kémember 2004. dec. 30. © 18561

Utálom, hogy mindig akkor kotyogok közbe, amikor valamivel nem értek egyet, de mit csináljak, ha nem tudok abba beleszólni, amihez nem értek?

1. A sima lemez egyértelműen olcsóbb, anyagár szinten. A kivitelezési idő bekalkulálása esetén jöhet csak ki kedvezőbbre a pogácsás.

2. Hőtükör NEM KELL! a padlófűtés készítésénél, ez egy etetés. Mivel egymással érintkező anyagokról van szó, sugárzásos hőátszármaztatás nem lép fel, hővezetés van csak (amiképp nincs konvekció sem). És mivel sugárzás nincs, nem rud a hőtükör működni. Ezzel persze nem lesz olcsóbb a pogácsás rendszer, mert a simánál se kell (oda csakegy sima PE fólia, de annak kb. 0 a költsége).

3. Mi a túróért kell a pogácsásnál a vasháló, ha a rendszergazda ezt nem írja elő? Amit mondtál a hőtágulásról, az amúgy logikus, csak felesleges szerintem.

Amúgy én nem védem a rendszerlemezt, sem a simát, sem a padlófűtést, csak a tényekről csevegek.

Előzmény: jarokelo (18548)
amator1 2004. dec. 30. © 18560

Ne haragudj, de nekem nem voltak kifogásaim. Csupán azt mondtam, hogy amit állítasz - az általad ismertetett paraméterek alapján - m létezik.



Ennek alátámasztására felsoroltam néhány lehetséges okot. A "vagy" a magyar nyelvben azt jelenti, hogy kettő, illetve több lehetőség közül fenn áll valamelyik.

 

TE is azt írtad, hogy végül is nem 2-2,5 cm beton van hanem 3-4 cm. EZ PEDIG 150-200 %-os eltérés. Mivel egy feltétel teljesült, a többi ebben az esetben nem érdekes lehet (vagyis egyszerűsítve a többi igaz). Egyébként a padlófűtés cső felett 3-4 cm ajánlanak, ami a te esetedben együttesen akár 6 cm-is kitehet.

 

De ha a szívedre teszed a kezed, akkor - egyébként tényleg jól megcsinált -rendszered nem így működne 2-2,5 cm-es betonnal.  Erre értettem én, hogy valami nem úgy van!!

 

 

A csövek esetében pedig megint két különböző fajtáról beszültünk, tehát mindkettőnk megállapítása igaz.

 

Én a te általad leírt rendszert fejleszteném tovább.

 

Amator

Előzmény: RepülőgépÉpítő (18558)
RepülőgépÉpítő 2004. dec. 30. © 18559

A keringető szivattyúm így néz ki:

 

 

http://circulatorpumps.com/product.php?prodid=24&PHPSESSID=1cac0f963927825de4e498ddeda7f623

 

Ez egy 3 sebességes keringető szivattyú, a vezérlését a cirkó fűtés kimenő csövére épített hőszabályzó végzi, így nem megy állandóan a keringető. Ha bekapcsol a fűtés és a csőbe a cirkó után kb 30 cm-es távolságban felmegy a hőmérséklet 30 fokra akkor bekapcsol és ha a fűtés leáll utána ez is leáll ha a csőben a hőmérséklet lecsökkent kb 30 fokra. A víz keringetési sebesség szabályzását is ez az autómatika látja el.

 

 

Előzmény: RepülőgépÉpítő (18558)
RepülőgépÉpítő 2004. dec. 30. © 18558

Reagálnék a kifogásaidra. :)

 

Ekkor ha tényleg ennyitmegy a fűtés akkor:

- vagy nem 2-2,5 cm beton van

 

Ezt tényleg rosszúl írtam. Mea culpa. A fűtéscső 1 colos azaz 25.4mm, alatta a vasrács 5mm és az nem fekszik fel pontosan a hőszigetelőre így akár 30-40mm is lehet a beton vastagsága.

 

- vagy nem 2-3 órát megy

A házhoz a fűtéstervek tartalmazzák a kb 40 oldalas hőtani számítást is. Eszerint 15.8Kw fűtőteljesítmény kellene, de ilyen kazán nem létezik. Mivel mindenképpen magyar gyártmányút akartam, ezért a sorban következő a 20KW-os lett volna, ami viszont akkor nem volt kombi cirkóban csak  sima cirkóban. Így a sorban a következő kazánt a 24KW-ost választottuk. Ha jól számolom, akkor ez 65%-os plusz teljesítmény a szükségeshez képest. A túl nagy teljesítményű kazán választásnak az a hátránya, hogy túlságosan felmelegszik, hamar kiég, ezt elkerülendő ehhez a kazánhoz választottuk ki a hőcserélőt és a keringető szivattyút is. A hőcserélőm márkáját nem tudom a cimke már lekopott róla, de a méretei talán valamit elárulnak. 50cm magas, 14cm átmérőjú rozsdamentes acélhengeger. A nagyobb hő elszálítására nagyobb hőszivattyú is kell, így egy ipari felhasználásra tervezett Qrunfos márkájú keringetőt terveztünk bele. A cirkó teljesen autómatta, bekapcsoláskor nagyon nagy lánggal ég pár másodpercig, majd autómatikusan leszabályozza a láng nagyságát az elszállítótt hő arányában ahogy a hőfokszabályzója be van állítva. így nem égeti szét az égőteret, nem fűti szét a hőcserélőn keresztül a padlófűtéscsöveket sem, hanem mindig pont akkor  lánggal ég, amennyi hőt a rendszer megkíván. A nagy teljesítménynek, és a jó szabályzásna köszönhetően a fűtés 2-3 alkalommal kapcsol csak be kb 1 órás időtartamra a nagy hidegekben naponta. Szóval nem 2-3 órán kerezstül megy, hanem szakaszosan. Ezt félreértetted, pedig elég pontosan fogalmaztam.

 

- vagy nem melegszik fel

 

Durván 65%-os plusz teljesítmény esetén? huh, ez érdekes lenne. A hőcserélő után van egy vízhőmérő beépítve az előremenő ágban az elosztó szerelvények elé és a visszatérő ágba a szerelvények és a hőcserélő közé, hogy minnél jobb hatásfokra be tudjam szabályozni a hőcserélőn átmenő hő nagyságát, így igen pontosan be tudom  állítani a 38-39 fokos előremenő víz hőmérsékletet. Minden egyes helységben önnáló kört alkot a padlófűtés, és van olyan helység aminek a hőigénye miatt két kör is van, hogy ne túl hideg víz jöjjön a visszatérő ágban. Ezenkívűl minden egyes körben a visszatérő ágban és az előremenő ágban is egy egy állítható hőszelep szabályozza a beállított értéknek megfelelően az adott körnek szükséges vízhőmérsékletet. Így minden helységben pontosan be lehetett szabályozni a helységre tervezett hőmérsékletet. A wc-ben nem kell olyan melegnek lennie, mit a nappaliban vagy az étkezőben. A konyhában a főzés miatt a levegő hőmérséklete felmehet, ilyenkor a szabályzás ott leveszi a fűtést  kisebb teljesítményre arra az időre. A nappaliba a hatalmas 3 rétegű hőszigetelt ablakokon igen sok napfényből származó hő jut be a lakásba  (üvegházhatás) így ott is autómatikusan szabályozza a napszaknak, időjárásnak megfelelően. A fürdőszobában kell a legmelegebbnek lennie stb......  Szóval remélem már kiderült, hogy jó szabályzással mindig oda abba a helységbe jut a fűtés ahova éppen kell, így nagyon rövid idő alatt képes felfűteni.

 

- vagy nagyon gyorsan le is hűl (ha 2-3 óra alatt felmelegszik) és ekkor nagy a hőingadozás

 

Egy lakásban a hőingadoszást elsősorban nem az határozza meg, hogy mennyi idő alatt melegszik fel hanem a fűtés szabályzása és a hőszigetelés.

A fűtés nagyon gondosan lett végiggondolva és megépítve, az egész ház igen erősen hőszigetelt, ez volt az elsődleges szempontom ami miatt nem engedtem "mester embert" az építkezés idején a telkemre, mert nagyon jól láttam, hogyan rakják máshol a hőszigeteltnek nevezett falakat. TELJESÍTMÉNYBEN dolgoznak és nem törődnek a téglák közötti malter hőhíd hatásával, csak rábasszák a maltert a téglára és már rá is rakták a következő téglát. Nem számított egynek sem, hogy a hőszigetelés alapkövetelménye szerint 2 csíkban kellene rakni a maltert közte egy kis réssel ami a hőhidat megszakítja. Én törödtem vele, a házat az első télen megnéztük kívűl hőkamerával, és teljesen kék volt mindenütt ami azt mutatta, hogy a falon keresztül nem szökik a hő, míg a szomszédnál akinél mesterember építette velem egyidőben a házat szépen látszottak narancs szinben a téglák közötti malter csíkok. A nappalim félköríves, emiatt a téglák ék alakban álnak egymás mellett. A külső élüknél álltalában 3cm volt a távolság míg a belső oldalukon összeértek. Emiatt minden egyes tégla közé egyenként hungarocelt faragtam ék alakúra és a résbe raktam. Ezt egy kőműves nem csinálta volna meg, mert nekem is eltartott vagy 2 hétig. A kőműves egyszerűen becsapta volna malterral az egészet szép nagy hőhidat képezve vele minden egyes tégla között. A födémlap koszorúnál, az attika fal oszlopainál és a felső koszorúnál 5cm vastag hungarocell volt a külső zsalú úgy, hogy az a téglák közé lett berakva, így a fal külső síkjából nem áll ki, és a beton hozzákötött.

Az ablakok mindenütt 3 rétegüek azaz 4mm üveg-12mm távtató 4mm üveg majd 12mm távtartó és 4mm üveg rétegfelépítésben. (A távtartó pontosabban 10mm-es AL rúd + mindkét oldalán 1-1mm ragasztócsíkkal, így jön ki a 12mm) Az ablakok hőszigetelése közel azonos így a hőszigetelt faléval.

A földszint belmagassága 3.40m a nappaliban 9m a belső galéria miatt. Így a lakás térfogata jóval nagyobb az átlagosnál és így jóval nagyobb a hőtehetettlensége az átlagos lakáséhoz képest. Persze a levegő viszonylag hamar lehülne ha a falak aljzat, lábazat, tetőszerkezet nem lennének ennyire hőszigeteltek, és sokkal gyorsabban lehülne. Ítt jön elő a fűtés szabályzás ami minden egyes helységre beálítja a szükséges hőmérsékletet. Emiatt nem tud lehülni hamar.

 

- vagy nem max 39 fokos vízzel fűtesz

 

Az igen erősen szabályzott fűtés nem engedi a 38-39 foknál melegebb vizet a hőcserélőn átjutni még a beszabályzás idején sem tudtam 39-nél magasabb hőmérsékletű vizet keringetni a padlúfűtés csövekben pedig akkor keményen vizsgáltuk a fűtést, minden egyes helységben méréseket végeztünk egy egész télen át napi 2 alkalommal és az egészet helységekre vetített diagrammokon ellenőriztem.

 

- vagy valami más.

 

Na látod itt van a kutya elásva és jól gondoltad. Valami más, mint a megszokott. Ez a valami más pedig az, hogy 1 éven keresztül vitatkoztunk a mérnökkel a ház tervein, volt időnk alaposan végigrágni mindent beleértve pld a lakás belső levegőáramlását is ami a nappali 9 m-es belmagassága miatt kialakul, vagy a hőszigetelés módjait minden egyes szerkezeti elemre. Ez nem szokványyos ma magyarországon ahol a kész terveket "fillérekért" árulják nyomják a kommersz tervrajzokat, ahol nem számít semmi más csak a külcsin, meg hogy eladható legyen a tervrajz és minnél hamarabb kész legyen. A másik valami más pedig az volt, hogy én telken belül építkeztem, volt hol laknom az építkezés ideje alatt is, így nem hajtott az idő, mint a "szakembereket" és emiatt nem kellett elkapkodnom, elnagyolnom semmit, mindent volt időm bővel elkészíteni. No emiatt 3 évig tartott az építkezés a beköltözésig. A szomszédom házát 3 hónap alatt építették fel a "szakemberek" azóta eltelt 5 év és neki idén már tataroznia kellett, mert megrepedtek a falak, málott a vakolat, és 2 és félszerese volt a gázszámlája mint nekem a rossz hőszigetelés miatt. Szóval ennyit jelent a valami más, hogy át lett gondolva alaposan minden, és kapkodás nélkül lett felépítve a ház.

 

Pl. A csőnek nagy feszítő ereje van és felnyomja a szigetelést. A csövet hajlítják és hajlított állapotban rögzítik. Az ötrétegű - meghajlított csőnek - már szinte nulla a feszítő ereje.

 

Én a padlófűtésnél nem használtam ötrétegű csövet, hanem sima oxigén diffúziómentes műanyag padlófűtéscsövet raktam le, ez pedig igencsak feszit, majd be szartam mire a 600m csövet lefektettem részben azért mert elég súlyos volt egy tekercs cső részben azért mert igen nagy erő kellett a lehajlításához addig amíg le nem kötözöm.  A földszinten lévő padlófűtés kiegészítésére van pár darab lapradiátor is vésztartaléknak az extrém hideg napokra. Az ezekhez menő csövet szintén a padlófűtéshez hasonlóan a vasrácshoz kötöztem így az aljzatbetonban megy az is. Mivel ebben a csőben 80-90 fokos víz is mehet emiatt más csövet kellett használnom mint a padlófűtéshez, ugyanis a padlófűtéscső ezen a hőmérsékleten már kilágyult volna. Így a választásunk egy olyan műanyag-AL-műanyag-AL rétegfelépítésű, azaz 4 rétegű fél colos cső volt. Ez a cső valóban nem feszíti a rácsozatot, mert a sarkoknál meghajlított cső úgy is maradt ahogy meghajlítottuk, de a sima padlófűtéscső az elég keményen feszítette a rácsot. Mivel több táblából van a rács, ezért először ezeket össze kellett kötöznöm dróttal, majd minden második sort össze is heggesztettem. Még így is volt 2 helyen ahol padlófűtéscső a fektetés után

a rács gyári pontheggesztése szétvált és újra kellett heggeszenem. Gondold el, hogy akkor mekkora feszítő ereje volt a 600m colos fűtéscsőnek.

A fűtéscső annyira feszítette a rácsot, hogy pár helyen a rács felmelkedett az alatta lévő 5cm-es szigeteléstől emiatt a betonozáskor ezekre a részekre 30-40kg-os  betontömböket kellett raknom hogy lenyomja addig amíg a beton behordásával oda nem értem. A ráhordott friss beton súlya már lenyomva tartotta ezután.

 

 

 

 

Előzmény: amator1 (18557)
amator1 2004. dec. 30. © 18557

Nem a jószándékkal van a baj. Néhány dologra vagy nem pontosan emlékszel, vagy egyszerűen nem lehet így.

 

Pl. 2-2,5 cm beton a padlófűtéscső felett... 2-3 órát megy a fűtés.

 

Ekkor ha tényleg ennyitmegy a fűtés akkor:

- vagy nem 2-2,5 cm beton van

- vagy nem 2-3 órát megy

- vagy nem melegszik fel

- vagy nagyon gyorsan le is hűl (ha 2-3 óra alatt felmelegszik) és ekkor nagy a hőingadozás

- vagy nem max 39 fokos vízzel fűtesz

- vagy valami más.

 

Pl. A csőnek nagy feszítő ereje van és felnyomja a szigetelést. A csövet hajlítják és hajlított állapotban rögzítik. Az ötrétegű - meghajlított csőnek - már szinte nulla a feszítő ereje.

 

De ettől függetlenül jól látod a dolgokat, értékelendő a segítőkészséged és elhisszük, hogy eddig nem volt reklamáció. (Lehet egyszerű dolgokat jól megcsinálni jó minőségben akár kevés tapasztalattal is)

 

Amator

Előzmény: RepülőgépÉpítő (18556)
RepülőgépÉpítő 2004. dec. 30. © 18556

No most jól le lettem .....

 

Szerinted mi a hibás abban, hogy elmondom a tapasztalataimat? Mit mondtam hibásan? Senkinek nem mondtam azt hogy ezt vagy azt csináld. Mindenki maga vonja le a tanulságokat.

 

Én az építkezést szakkönyvekből kezdtem el megtanulni, mert nem volt pénzem a kontár szakemberekre akik reggel 9-kor már részegen leesnek az állásról, miután a vízcsővel összeheggesztették a gázcsővel. Ez megtörtént, nem én találtam ki. Itt nagyon sokan járnak hasonló cipőben, azaz kevés a pénzük az építkezésre, tele van a tök....k a mesteremberek munkájával stb... Én ezeken már túl vagyok, igaz még csak egy 250m2-es családi házat építettem fel mindenféle segítség és mesterember, haver meg segédmunkás nélkül, meg további 5 lakást illetve házat újitottam fel és reklamáció sehol sem volt, sőt ezeket nem is a pénzért csináltam, mert volt olyan lakás, amiért egy fillért sem fogadtam el, tisztán baráti alapon csináltam meg. Ahol meg elfogadtam pénzt ott meg csak egy jelképes összeget és nem a tényleges ellenértéket.

 

Szóval nekem nem olyan irdatlan nagy a tapasztalatom, de ettől függetlenül igen jól ismerem az építőiparban dolgozók mentalitását, szakértelmét amiről egyáltalán nem vagyok jó véleménnyel. Azt hiszem ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül, különben nem lennének itt olyan sokan ebben a topicban. Persze illik megjegyeznem, hogy "tisztelet a kivételnek" :) Azt is illik megjegyeznem, hogy az utóbbi 46 évben még nem találkoztam olyan emberrel akit a kivételek közé sorolhatnák az építőiparban. De ezek az én véleményem, lehet vele nem egyetérteni.

 

 

 

 

Előzmény: jarokelo (18555)
jarokelo 2004. dec. 29. © 18555

Kedves RepülőgépÉpítő!

Tisztelem lelkesedésed és segítőkészséged, de amiket írtál, azok annyira hibásak, hogyha valaki követi csak árt magának. Ne haragudj, tényleg nem akarlak megbántani, hasznosabb, ha elmondod a tapasztalataidat, én is szívesen olvasom, de ne akard megmagyarázni.

Remélem nem bántottalak meg és továbbra is olvassukl itt egymást.

Előzmény: RepülőgépÉpítő (18553)
jarokelo 2004. dec. 29. © 18554

Szia!

Nyomáspróbázni mindig kell. A padlófűtés csövek elég jó minőségűek, de mindenben lehet hiba, vagy esetleg megsérült. Teljesen természetes, hogy betonozás előtt ellenőrzik. A másik amiért fontos, hogy a kőművesnek a területet úgy kell átadni, hogy igazolva legyen a rendszer tömörsége. Ha a betonozás után kiderül, hogy szivárog a rendszer, akkor a kőműves nem mondhatja azt, hogy a fűtésszerelő hibázott. A helyes eljárás az, hogy a csőszerelés után a helyiségeket kitakarítva és nyomáspróbázva az Építési Naplóban át kell adni a betonozóknak. Amíg a betonozás folyik a területre más nem mehet. Amikor a beton kész és járható, akkor a kőműves természetesen kitakarítva visszaadja a területet a további munkákhoz, úgy, hogy ismét nyomáspróbát kell végezni. Ennek az az értelme, hogyha van hiba az minél előbb kiderüljön, ne pl. a burkolás után.

A nyomáspróba a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy pumpás berendezéssel a rendszert nyomás alá helyezik, majd 24 órán keresztül a berendezés nyomásmérőjén ellenőrzik, hogy csökken-e a nyomás. Ha igen, akkor valahol hiba van.

A nyomáspróba kötelező, erre van előírás, de mindenki érdeke is. A szerelő az árajánlatában díjtételként szerepeltetheti, ha erre nem ad tételt, akkor az árba bele kell érteni, ugyanis ő szakszerű munkavégzésre vállakozik és az ellenőrzés a szakszerűség része. Amelyik szerelő erre nem felkészült, azzal nem szabad dolgoztatni.

Előzmény: amator1 (18549)
RepülőgépÉpítő 2004. dec. 29. © 18553

Uff!

 

Kifelejtettem a lépésálló habból kialakított pogácsás lapokat. Amit láttam, az kb 5cm vastag hab volt, az alján ezüst fólia, felül pedig a habból álltak kifele a pogácsák. Mivel nem láttam rajta semmiféle megoldást, hogy a táblákat egymáshoz rögzítsem a ragasztáson kívűl, igy ezt alapból elvetettem. A cső lehajlítása során igen nagy fizikai erő kell, ez a könnyű hab táblákat felhúzza és emiatt a betont kell igencsak megvastagítani, hogy a hullámosságot eltüntesse. Ez viszont a padlófűtés hőtehetettlenségét növeli meg ami nem kedvező az enyhébb napokon amikor csak pár percre kapcsolna be a fűtés.

 

Mivel nálam a lépésálló hab van + fólia + térháló + cső így csak cirka 2-2.5cm vastag betont kellett rárakni, hogy eltakarja a csöveket. Így elég kicsi a hőtehetettlensége a rendszernek aminek vannak előnyei és hátrányai is. Előnye az, hogy enyhe napokon pld kint van +5 fok, akkor csak 10-15 percre kapcsol be a fűtés, és ha kisüt a nap, akkor még annyira sem mert a nagy ablakokon sok hő jön be. (üvegházhatás)

 

Hátránya a kemény hideg napokon jön elő, szerencsére ebből sokkal kevesebb van mint az enyhe napokból. -20 fokos külső hőmérsékletnél nálam kb 2-3 alkalommal 1 órát megy a fűtés naponta.

Előzmény: RepülőgépÉpítő (18551)
RepülőgépÉpítő 2004. dec. 29. © 18552

Ez mit jelent? nyomáspróbát?

 

 

Igen!

Én úgy oldottam meg, hogy a felálló padlófűtés csöveg egyik végére egy egy lufit húztam, majd széles sigszallaggal légmentesen ráragasztottam. A csüvek másik végét provizórikusan összekötöttem a szerelvényekkel és kompresszorral levegőt nyomattam a csövekbe addig, hogy a lufik szépen egyenletesen felfúvódjanak, majd a levegő bevezető golyóscsapot elzártam éés vártam 1 napot, mennyit ereszkedtek a lufik. Szerencsére semmit mivel oxigén diffúziómentes csövet vettem :)

 

Lehet műszeres mérést is csinálni, lehet vizes próbát is csinálni nemcsak levegőset, kinek milyen a pénztárcája.

 

 

Előzmény: amator1 (18549)
RepülőgépÉpítő 2004. dec. 29. © 18551

Most már több embert megkérdeztem. Miért tanácsolja a kőművesem a "pogácsás padlófűtésre" a vashálót?

 

Nem tudom milyen pogácsásra gondolsz, de amit én láttam annó amikor építkeztem az egy kb 2mm vatag 1m*0.5m-es fröccsöntött műanyag lapok voltak, amiket egymás mellé kellett lerakni és az oldalain lévő összeakasztó fülekkel egymáshoz rögzíteni.

A műanyag lapos pogácsás rögzítőlemez nem biztosítja beton szilárdságát, azért javasolják bele a térhálót. Lehet a műanyag lapok alá is rakni, de akkor kell rá pár cm beton+homok mielött a műanyag lapokat lerakja a szaki.

 

Ha felül van, akkor nem kell kétszer betonozni.

 

Ha jól rémlik, akkor fényképen láttam olyan megoldást is, hogy a térhálóra kellett fröccsöntött műanyag pöcköket pattintani és utána abba lehetett a csöveket belepíttintani. Ebben én nem bíztam, mert tudvalevőleg a padlófűtéscső igencsak merev és nagy fizikai erő kell az ívek kialakításánál, így könyen eltörheti a műanyag rögzítőket, vagy kipattanhat a rögzítő a térhálóból. Én ezért alaklmaztam inkább térhálót és sima műanyag spárgás rögzítést.

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: amator1 (18532)
RepülőgépÉpítő 2004. dec. 29. © 18550

Honnan szerezted a 7,5*7,5-ös vashálót.

 

 

Egy vidéki kis műszaki boltban ami a falunkban van. Lehetséges, hogy nem szabvány méretű, lehetséges, hogy kisipari termék, nem izgatott, mert annyira örültem neki annakidején. Ez az üzlet 70km-re van Pesttől, így nem tudom érdekes-e a címe, nameg persze nem tudom azt sem, hogy van-e nekik még ilyen.

 

 

Előzmény: amator1 (18532)
amator1 2004. dec. 29. © 18549

Járókelő,

 

köszi a korrekt és érthető választ.

 

Még egy tanács, mielött betonoznátok, a kőműves jelenlétében végeztess tömörségi próbát, ne lehessen utólag vitatkozni, ha valami ereszt.

Ez mit jelent? nyomáspróbát?

 

Amator

Előzmény: jarokelo (18548)
jarokelo 2004. dec. 28. © 18548

Azért, mert a nem pogácsás olcsóbb és jobb, tehát nem a minőség rovására.

Indokok:

- A pogácsásban nem lehet beépíteni a hőtükröt, rosszabb a hatásfok.

- A nem pogácsásban jobban bedolgozható a beton, jobb a hőátadás a cső körül, a cső alatti 5 cm jobban szigetel, mint a 3 cm.

- A pogácsás rendszernél is kell a vasháló, így már drágább, valamint a cső alatt a vas jobb helyen van, mint felette. Most nem részletezném, hogy miért kell a háló, de ha végig gondolod, hogy egy felület felület hol felmelegszik, hol lehül és nem egyenletes eloszlásban, könnyen belátható.

Remélem ennyi elég.

Még egy tanács, mielött betonoznátok, a kőműves jelenlétében végeztess tömörségi próbát, ne lehessen utólag vitatkozni, ha valami ereszt.

Előzmény: amator1 (18547)
amator1 2004. dec. 28. © 18547
Jarokelo, a pogácsás terméket nem ajánlod, de miért nem? Érdekelne a véleményed. De nézzük az árakat. Vashálós rendszer: - Austrotherm ATN 100 5 cm-es 845 Ft/m2 - Solflex padlófűtés fólia 260 Ft/m2 - vasháló cca 15*15*5 tábla 5000 Ft/db, ami cca 578 Ft/m2 - talpak ára 10 Ft/db (ezzel ne számoljunk) A m2 ár összesen: 1.683 Ft/m2 Pogácsás rendszer: -Austrotherm pogácsás rendszerlemez: 1.653 Ft/m2 A minőségből lehet engedni, de kérdés, hogy érdemes-e? Szóval - jobban utánna számolva - mindkét rendszer egy árban van (ha a pogácsás fölé nem kell vasháló). A fentiek függvényében ki mit tanácsol? Amator
Előzmény: jarokelo (18545)
jarokelo 2004. dec. 28. © 18546
Bocs, pogácsás rendszrelemez itt:http://index.index.hu/cgi-bin/kereses.cgi?L=0&KERESES=padlófűtés&LISTA=1
jarokelo 2004. dec. 28. © 18545

Először olvasd el ezt:http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/gepeszet/padlof/html/

Pogácsás rendszerlemez itt:http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/gepeszet/padlof/html/

Nem javaslom.

Betonacélháló kell, 6-os, 15x15-ös kiosztásút javaslok. A hővisszaverő fólia hasznos, a betonacélháló alá m2-ént 5-6 2 cm-es műanyag alátét kell (lapos aljú, hogy ne szúródjon a habba, vaskereskedésben kapni), a betonvastagság 8 cm, a kavics folyami, max 8 mm szemnagyság.

Előzmény: amator1 (18532)
jarokelo 2004. dec. 28. © 18544
OK, de ez holnap lesz.
Előzmény: big_mafa (18543)
big_mafa 2004. dec. 28. © 18543

Szia,

 

ha elkuldod nekem emailben, felrakom. Koszi!!!!

Előzmény: jarokelo (18542)
jarokelo 2004. dec. 28. © 18542
Ha tudsz abban segíteni, hogy egy táblázatot hogyan lehet feltenni ide, akkor a főbb épületszerkezetekre -falazás, betonfödém, alap, stb. - tűréseit meg tudom adni. Biztosan másoknak is hasznos.
Előzmény: big_mafa (18539)
jarokelo 2004. dec. 28. © 18541
Akkor meg fogsz lepődni, van. Az épületszerkezetek minőségi előírásait az MSZ-04-803 szabványsorozat szabályozza, a tűrési osztályok az MSZ 7658-2:1982 -ben vannak. Elvileg az épületszerkezetek tűrését meg kell tervezni, de miket beszélek, amikor kiviteli terveket senki sem készíttet, a kőműves úgy hülyít, ahogy akar, a zöldséges ad szaktanácsot, ha nincs megfelelő szintű terv, úgysem lehet mi alapján ellenőrizni.
Előzmény: _lala_ (18540)
_gaq.push(["_setCustomVar", 5, "Status", "anonymous", 2]); _gaq.push(["_setCustomVar", 1, "Level-1", "Eletmod", 3]); _gaq.push(["_setCustomVar", 2, "Level-2", "Hazepites,_lakasugyek", 3]); _gaq.push(["_setCustomVar", 3, "Level-3", "Epitkezes-felujitas_2.0", 3]);