A vonatvezető a szállított kocsik meg a vonat okmányait kezelte, a fékezők "csapatvezető"-je volt. Ő tehát menet közben ott tartózkodhatott, felszerelésével együtt, így nem kellett külön kalauzkocsi a tehervonatba. A kézifékes vonatok világában zord időjárásban megnövelték a vonatkísérők létszámát, hogy meghatározott állomástól - állomásig időnként melegedhessenek felváltva az egyébként a fékbodékban tartózkodó fékezők.
Menet közben?! :-) Szóval menetben tartózkodott ott vki? És ha igen akkor volt vmi feladata is? Vagy csak állomáson, hosszabb megállás esetén, mentek oda melegedni?
Elnézést a zavarásért, csak azt szeretném kérdezni a tisztelt topiklakóktól, hogy az alábbi kabin tenderes BR 52-n, mire volt jó az a kabin ott a szerkocsin?
Igazad van, a jellegrajz albumban annyi volt a megjegyzés, hogy az A típus kézifék nélküli volt. Arra nem is gondoltam, hogy attól még légfék lehetett rajta.
> egyébként a MÁV-nál is így volt. Pl. az "A" és a "B" típus között annyi volt a különbség, hogy az egyiken volt kézifék a másikon meg nem. Ezt első ránézésre szerintem észre sem veszed.
Most azt hiszem, tévedsz!
Szerintem az "A" tipusban légfék volt, a "B" tipusban pedig csak kézifék. (a "Kék könyv" szerint legalábbis).
Kéziféknek mindenképpen kellett lennie, mert a régi gôzösökön (335, 341, 326, 441, stb.) a mozdonyon egyáltalán nem volt fék. A szerkocsi fékezte a mozdonyt is, ill. a kézzel fékezett szerelvény. A gyárilag légfékesek (220, 325) szintén nem rendelkeztek fékkel, csak a szerkocsijuk. Jól látszik a képeken!
Azt hiszem, amikor a 326-osokba beépítették a légfék szerelvényeket (de nem a féket!), akkor a szerkocsijukat is átszámozták "B"-rôl "A"-ra.
Ez egyébként a MÁV-nál is így volt. Pl. az "A" és a "B" típus között annyi volt a különbség, hogy az egyiken volt kézifék a másikon meg nem. Ezt első ránézésre szerintem észre sem veszed.
A mai napon rács került a 375,1031 ablakaira. Ha már pótolva lett minden alkatrész a konyhán, akkor az maradjon is meg. Az ajtók rögzítve lettek. A vezetőállást a mozdony mögötti "tribün"-ről lehet megtekinteni. A lámpák is a helyükre kerültek és rögzítve lettek. A festési munkákat lehet, hogy csak tavasszal fogjuk elvégezni a hideg idő miatt.
Találtam egy érdekes képet a Veszprémből elvitt mozdonyról. A kép a műtanrendőri próbán készült.
Sajnos mindent én sem tudok, de azért köszönöm. A 225-ösök szerkocsijai a következő jellegűek voltak: 225,301-302 193; 225,302-303 194; 225,901-902 196. Ezen jellegek az 56a típust takarták. Ugyan ilyen szerkocsik voltak a 323-asokhoz is, ezek a MÁV-nál „T” típusként szerepeltek. Ebből gondolom, hogy a 225-ösök szerkocsija és „T” típus lett a MÁV-nál. A 302-esek szerkocsija 35. jellegű, 56b típusú volt.
A 302-esek szerkocsija 56b típusú volt, ezt a MÁV az átvételkor „F” sorozatként vette állományba. A 403-asok szerkocsija 371 illetve372 típusú volt, ez a MÁV-nál a nagy „H” sorozatjelölést viselte. Itt fontos a nagybetű, mert a kis „h” a 374-esek szerkocsija volt.
A Déli Vasúttól örökölt "nagy" szerkocsiknak (302-es, 403-as) mi volt a MÁV jelzése? Mármint az a betû a sorozatszám elôtt. A fényképeken mintha "G" látszana...
OFF: Továbbá: a képeknél a linkeket elírtad, az első kivételével a .jpg .JPG -re cserélendő, de egyszerűbb, ha a szerveren átnevezed a fileokat! (Következetesen: soha ne használj szóközt, ékezetet, spec karaktert, kis és nagybetűt felváltva és soha nem lesz ilyen gond.)
Nem tudom, miért nem ette meg a képeket, feltötés és kontroll közben megvoltak, majd eltüntek. Ezért feldobtam ide, itt meg lehet nézni: Bocs a tökölődésért
