V50 001 Az első fázisváltós próbamozdony. Kandó Kálmán tervezte. A Bp Nyugati pu és Dunakeszi-Alag között faoszlopokra szerelt felsővezeték alatt közlekedett próbavonatokkal 1923-tól. Az idők folyamán egyszer jelentősen átalakították. A mellékelt képeken látszik a különbség.
>Ez a Kando egyik kezdeti mozdonya volt a Bp-Vác vonalra. Bocs, csak a pontosság kedvéért: Akkoriban a Budapest-Vác villamos vonal Veresegyházon át ment (gödöllői elágazással). Ez a próbamozdony a mai 70-es vonal kezdeti szakaszán járt, oda építettek ezek számára felsővezetéket. Sokakat megzavar, hogy Alag állomáson volt villamosítás, de akkor az a Budapest-Dunakeszi-váci vonalon volt. A Veresegyház-váci vonalra nem építhettek felsővezetéket, mert ott már volt.
A Fázisváltós kísérleti mozdony első változata.
Ez a V50-es lenne? Mert az ötvenes eleje szögletesebb de kb ugyanaz.(az lehet hogy a második változat)?
Erről a mozdonyról van 4 darab kép a Vasút Modellezés című könyvben.
Ez a Kando egyik kezdeti mozdonya volt a Bp-Vác vonalra. Azt hiszem ezen volt elöször a Kando 3szög. V50.001-nek nevezték. Az áramszedök szerint még az átépités elötti alakban (1923).
>Az elsô európai Pacific-et a franciák készítették (PO). Nem tudja mindenki, mennyire hatott a világ vasútjainak fejlődésére az amerikai vasút. A Pacific név amerikai eredetű. Ott az első valóban Pacificnek épült mozdonyt a Missouri Pacific társaság rendelte, 1902-ben. A társaság nevéből jött a 2C1 tengelyelrnendezés neve.
> itt egy rövid összefoglalás a formailag és szerkezetileg eléggé egymáshoz közel álló négyhengeres Pacific mozdonyokról, gyártási időrendben:
Ha nem tudnám, hogy mennyire utálod a franciákat, azt hinném, szándákosan hagytad ôket ki. :-))))
Az elsô európai Pacific-et a franciák készítették (PO). Igaz, csak pár hónappal lett elôbb kész, mint a Bad. IVf. Aztán még sok francia Pacific készült. Mind kompaund volt (mint a legtöbb francia gôzmozdony) és a legtöbb DeGlehn. Úgy tudom, a franciákon kívül csak a 301-es volt DeGlehn - bár ezeket az északiakat nem nagyon ismerem.
Az egyre fogyatkozó, de értékben egyre növekvő múzeális vasuti járművek tárolására (esetleg bemutatására) Ideális lenne az istvántelki nagycsarnok. Maga a csarnok is értékes műemlék. Mi a MÁV szándéka ezirányban? Készült-e terv és költségbecslés a nagycsarnok állagvédelmére, esetleg felújítására?
Ha jol látom akkor igen, söt minden mennyiségben. Az ottani számozás szerint a D4H sorozatrol van szo, ami 3 változatban fordul elö.
A zöld a 1000 mm-es nyomtávu személy és tehervonati mozdony.
a piros az 1000 mm-es nyomtávu gyorsvonati változat Vmax 100km/h
a narancssárga pedig a normálnyomtávu változat (föleg tehervonatra, mert ilyen nyomtávon csak egy viszonylatban fordul elö személy (LuuXa - Kep - Ha Long Bay)
Amugy mint a videon ugy a diákon is igyekeztem megörökiteni valamennyi létezö vietnami mozdonyt.
Sajnos a 326-os pályaszáma nem látható, viszont a másikon tisztán látszik a Tandem-Wolf gépezetből, hogy 222-es. Ő volt a 468-as, aminek külön érdekessége, hogy az 1000. MÁVAG gyártmányú gőzmozdony. 1896.12.09.-én lépett üzembe és 1933.02.20.-án selejtezték 222,068-ként.
Szegény Gazda Bandit viszont átkeresztelték Ganz Bandivá!
Még 2 további baleset volt Budapest környékén abban az időben. A megmaradt fimlfelvétel 4 perces és Olaszországból került elő. Összesen 4 mozdony van a filmen, 2 a baleset illusztásához, ezek rossz minőségű képek és a 326 - os és a zimonyi gyors mozdonya, 220 - as (?)
Láttátok tegnap az RTL Klubon, a XXI. században az 1907-es vasúti baleset híradófelvételét?
Október 11-én frontálisan ütközött két vonat Erzsébetfalva és Soroksár között, a fegyvergyárnál. Egy gyorsvonat Zimonyból jött, és tehervonattal ütközött. 2 utas és a tehervonat mozdonyvezetője meghalt, 30 utas sérült. A favázas kocsik roncsolódása okozott sok sérülést. A keletkezett tűzben leégett egy fa gyalogos felüljáró is.
Először Dobi Antal váltókezelőt vádolták, le is tartóztatták, hogy nem siklasztotta ki a tehervonatot, ezzel elkerülte volna a balesetet. De később kiderült, hogy a forgalmi szolgálattevő figyelmetlensége volt az ok. A tehervonat mozdonya 326-os volt, úgy értettem, hogy az viselte a 468-as számot. Imre, megvolt ez neked?
Elnézést a látszólagos szőrszálhasogatásért, de azt gondolom, hogy ezt azért meg kell tenni, nehogy hibássan rögzüljenek a dolgok. Nem a DHV-nál, hanem a DNyBV-nél volt az 5092-es tramway mozdony Debrecenben.
"Ez nem azt jelenti, hogy ez egy dán gyártású, svéd tervezésű mozdony?"
De, az idézett angol szöveg valóban ezt tartalmazza. Viszont te a hivatkozott hozzászólásodban azt írtad, hogy "Az E sorozat tényleg svéd", én erre reagáltam, hogy az egy dán mozdony. A 490,2004 Királyréten sem magyar mozdony, hanem román, függetlenül attól, hogy eredetileg magyar tervekből indult ki a resiczai gyár, sőt itt maga a gyár is eredetileg magyar volt.
Ha már így belebonyolódtunk a dologba, itt egy rövid összefoglalás a formailag és szerkezetileg eléggé egymáshoz közel álló négyhengeres Pacific mozdonyokról, gyártási időrendben:
1907-1913 Bad IVf 1800mm Maff/Kar
1908-1930 Bay S3/6 1870mm Maff
1909-1921 Würt C 1800mm Essl
1911-1914 MAV 301 1826mm Bp
1913-1922 CFR 231 1855mm Maff/Hen
1914-1915 SJ F 1880mm Nohab
1918-1920 Bad IVh 2100mm Maff
1942-1950 DSB E 1880mm Frichs
mind h4v volt, kivéve a MAV 301-est, ahol a széria h4 volt!
Ennek a mozdonynak Keszthely - Balatonszentgyörgyi korszakából is maradt kép. Sajnos télen, menet közben ábrázolja mozdonyt, úgyhogy eléggé elmosódott.
Van itt egy gőztramway, amit tegnap a debreceni fórumba linkeltem be. Ez eredetileg a Keszthely-Balatonszentgyörgy HÉV György nevű mozdonya. A MÁV-nál, majd a DHV-nél 5092-es pályaszámon járt. A kép Debrecenben, a Segner téren készült.
Nem vonom kétségbe amit írsz, de a Mercurion ez van:
DSB E 991 build in 1947 2'C1' by Frichs Aarhus for passenger express service. The design is much older: Sweden 1915. Railway Museums open day at Randers, Denmark 12 August 1995.
Photo by Erik Hjelme <hjelme@worldonline.dk>
Ez nem azt jelenti, hogy ez egy dán gyártású, svéd tervezésű mozdony?
Ime a 3-as fogat
