Bevallom őszintén, eddig erős kétségeim voltak az ide beírt szógyök párosításaidat illetően, hiszen ha a világ nyelvei egymástól teljesen függetlenül alakultak volna ki, az ékezet nélküli magánhangzókból és a kettősbetűk nélküli mássalhangzó csoportból kábé (nem számoltam pontosan utána) 7000-8000 hárombetűs szó alakítható ki - és mondjuk a nem latinbetűs írású nyelvek szavait kiejtés szerinti latinbetűs leírásban vesszük - , így a sokezer nyelvben biztos lesznek egyezések néhány tucat szó szintjén. Ha viszont azt vesszük, hogy a nyelvek még hatottak is egymásra illetve keveredtek, akkor ezáltal még több egyezést fogunk találni. Jelentéstartalom tekintetében meg úgy veszem észre, hogy távoli asszociációkkal is könnyedén dobálóznak.
Ez a tamil viszont érdekes, ámbár messzemenő következtetéseket azért nem vonnék le belőle.
Én is olvastam valahol, hogy a szanszkrit a párthus királyok által készíttetett(?) normatív műnyelv lett volna, mintegy ókori eszperantó. Szóval kiátlagolt műnyelv.
Ha ez igaz lehet, akkor valami kapitális méretű tévedés áldozatai lettek mindazok, akik az indogermánok szanszkrit-hitébe öltözve emelték a mennyekig magukat. Természetesen ugyanezek bántak el Kőrösi Csoma Sándorral is.
A XIX. szd. indogermán lendülete nem kímélte Kőrösit és másokat sem. Akkor, ott mindenáron bizonyítékot kivántak az indók. Felépítették légvárukat, Kőrösi levelezését a mai napig nem ismerjük, mert Londonban rejtegetik a hiányzókat. Van olyan forrás, mely egyenesen Kőröi meggyilkolásáról szól, hisz útban volt a dicsőséges csatabárdosok utódainak.
Hogy ezek után ki mennyire tartja fontosnak a csatabárdosok felsőbbrendűségét hirdetni, nem tudhatom.
Ne bosszants, 1837ben címen. Te nem olvasol, csak írsz.
De ha már lúd, legyen kövér. Kavkaz pajtás szép foltos térképein üresen hagyta Dél-kelet India tamilok által lakott hatalmas területeit akkor, amikor a képünkbe dörgölte az indók tuti felsőbbrendűségét. Ez a bazi nagy terület miképpen maradhatott indó őrizet híján?
Erre is van egy kis agymozgató leletem:
Tharan-Trieb Marianne:
„Múltadban nincs öröm…”
Kilencven éve halt meg Szentkatolnai Bálint Gábor. Kevesen tudják, ki volt, mert az arra hivatott tudós társaságok halálában éppen úgy megfeledkeznek róla, mint ahogy életében is mellőzték. Ki volt ez a talán még Kőrösi Csoma Sándornál is jelentősebb tudós, felfedező, és mi volt a bűne, hogy 130 éve agyonhallgatják?
Igazi vasfejű székely a Bálint,
Nem arra megy, amerre Hunfalvy int.
( Arany János )
Korának egyik legnagyobb világutazója, Kőrösi Csoma szellemi örökösének bűne az volt, hogy tanulmányai és kutatásai alapján nem fogadta el a magyarul alig tudó Budenz és Hunfalvy-kitalálta finnugor elméletet. 1877-ben ugyanis Trefort Ágoston kultuszminiszter (a budapesti gimnázium névadója) kiadta az ukázt: „A külső tekintély szempontjából előnyösebb finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis azokat a tudósokat fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát.” Függetlenül ennek tudományosan megindokolható igazságától, ma is ez a szellem él és virul a tudomány fellegváraiban.
Ezzel szemben az 1844-ben Szentkatolnán született tudós kimondta: „ Az egész suomi rokonság csak arra jó, hogy a dicső németségbe olvadást tekintsük az egyedüli magasztos dolognak.” Nem csoda, hogy fennmaradt műveit máig rejtegetik a Széchenyi könyvtárban.
A kivételes nyelvtehetséget – életében 30 nyelvet tanult meg, Vámbéry Ármin, a török nyelvrokonság kutatója vette szárnyai alá. Bálint Gábor azonban mestere elméletét sem vette át, hanem – a hivatásos finnugor mellett – egy harmadik elmélet bizonyításának szentelte életét. Első, kaukázusi útján a cseremisz nyelvet sajátította el és megállapította, hogy ez nem csak hasonló a magyarhoz, hanem nélküle a magyar nyelv több jelensége sem érthető. A cseremisz kérdés a hunokig visz, a hun kérdés pedig összefügg a bolgár-kazar-székely kérdéssel, fejti ki 1901-ben megjelent A honfoglalás revíziója c. könyvében.
Az 1868-ban kiadott akadémiai nagyszótár egyik szerzője Czuczor Gergely javaslatára és anyagi támogatásával fiatalon Mongóliába jut. Itt nemcsak megtanulja a mongol, mandzsu, tatár és kalmük nyelveket, hanem szótárokat és nyelvtanokat is állít össze – elsőként a világon. Valamint párhuzamokat fedezett fel a magyar és a mongol között. 1877 és 1880 között Széchenyi Béla nagy expedíciót vezetett Ázsiába, a felfedezőútról szóló tanulmányokat szintén a Széchenyi könyvtár őrzi három vaskos kötetben. Ezzel az expedícióval jutott Bálint Gábor a dél-indiai Bangalore-ba, ahol két hónap alatt megtanult tamilul. Ezután két évtizedet szentelt tamil-kutatásainak, amelynek eredményeként megjelent ’Tamul (dravida) tanulmányok’ című könyve, és amivel végképp kiérdemelte az Akadémia minden ellenszenvét.
Ebben ugyanis nem állít kevesebbet, minthogy a tamil nyelv a turánság legrégibb írott okmánya, s a tamil féle nyelvek a magyarral jóval szorosabban összefüggnek, mint amelyeket a finnugristák ránk akarnak erőszakolni. Kimondja, hogy hangtanilag, szótanilag, alaktanilag a magyar áll a legközelebb a turáni nyelvekhez, főleg a tamilhoz. A még mai is hivatalosnak számító finnugor emlőkön felnőtt nemzedék természetesen nem hallott a turáni nyelvekről.
Tudósunk tanulmányai alapján egy másik tudós is kutatott Ázsiában: Baráthosi-Balogh Benedek. 1930-ban jelentette meg Déli turánok c. könyvét. Ebben megemlíti, hogy az indiai turáni és turáni keveredésű népekről az angol irodalomban egy egész könyvtárra való van már összeírva… Ha egy képzett magyar nyelvész ezeket ellenőrizné, hiányaikat kipótolná, olyan szolgálatot tenne a nyelvtudománynak, amilyent még kevesen tettek. Kötetét pedig ezzel zárja: „… reá mutattam minden valószínűségére annak, hogy a magyarság a turáni fajnak nem a legutolsójából került ki, s hogy nem lesz mindig csalóka délibáb az, hogy a 7000 éves kultúrájú turáni fajban népem történelmét is legalább 3000 éves múltra vihetjük vissza.”
A turáni kultúra India északi részén virágzott (ezen a területen tárták fel Mohenjo-Daro és Harappa máig rejtélyes dravida városait), majd az árják megjelenésével a turáni népesség a Himalája hegyeibe és délre szorult. Múltunk és régi kultúránk feltárása érdekében fontos lenne e népek nyelvét, néprajzát, szokásait, történelmét, irodalmát, meséit kutatni. Ezeket a földművelő népeket az árják, a mai észak-indiai hinduk ősei, szolgaságra vetették. (A kontinensnyi országban 3000 év alatt nem sikerült Dél és Észak szellemi egyesítése, a kölcsönös ellenszenvről érdekes észrevételeket tett az indiai származású író, V.S. Naipaul is. A híres kasztrendszerben a földművelők a legalsó, negyedik kasztba tartoznak, alattuk már csak a kasztnélküliek, a páriák vannak.) A Dél-Indiába szorult dravidák a déli ugorok, a turáni család legrégebben levált tagjai pedig az északi ugorok, a finnek, vogulok, és egyéb kis népek. Baráthosi-Balogh velük kapcsolatos megállapítása máig nem veszített aktualitásából: „És mégis: jó száz éve a hivatalos kutatás ezt a pár milliónyi népséget kutatja; különös hogy ennyire ragaszkodnak az ötlethez, hogy a 15 milliós magyarság 1000 éve egyetlen nagy és jelentős kultúrájával Európában ezektől származott volna. Ezzel szemben az Indiában élő déli ugorok száma közel 150 millió.” (Azóta többen lettek.)
Szentkatonai Bálint Gábor, a közép-ugor mandzsu, mongol, török, tatár nyelvek nagy tudója e nyelvekből vett adatokkal igazolja, hogy a tamil olyan gyökökre és nyelvtani jelenségekre ad magyarázatot, amikre a finn és rokonai nem képesek.
’Gyöknyomozó szótárkájában’ 3500 tételt említ, ezek között kevés olyan van, aminek ne lenne tamil megfelelője. Hogy nem tudott mélyebben elmerülni a témában, annak az volt az oka, hogy nem volt több dravida szótára.
Gondoljuk meg, micsoda anyagi áldozatok és ’logisztikai’ nehézségek árán tudott száz éve egy tudós könyvekhez jutni! Hát még ha azt is tudjuk, hogy Magyarországon ennek a 30 nyelvet beszélő, sok ázsiai nyelvnek a világon egyedülálló szaktekintélyére nem volt szükség. Tizenöt évre eltűnt – Kisázsiába, ahol lepkefogással, nyelvtanítással tengette életét. Erről az időről keveset tudunk, de lemoshatatlan szégyenfoltja marad az Akadémiának, a kultuszminisztériumnak és az egyetemeknek. Végül mégiscsak elszégyellték magukat és 1897-ben kinevezték egyetemi tanárnak Kolozsváron. Későn. A hivatalos tudományos életnek sikerült elérni a sok gyűlölködéssel, támadással, gáncsoskodással, hogy élete utolsó évtizedében már nem irt. Sikerült ezt a nagy elmét tönkretenni. És még hány más nagy szellemet?
Végül szemléltetésképpen néhány magyar és tamil szó összevetése a 3000-ből:
Teljesen egyértelmű és kézenfekvő az olyan megfeleltetés, ami mai átlagos nyelvismerettel is felismerhető:
Tamil magyar
szol szó
szollu szól
peszal beszél
vidikku vidék
szappadu eszik (v.ö.: zabál)
piszi pici
pottu petty
vittu + il ikerszó, mindkettő házat jelent vityilló
úr vár (eszünkbe jut a mezopotámiai Úr városa?)
ul bel
alam birodalom (állam? Sri Lankán a tamilok Tamil Eelamot követelnek)
tarrangar tenger
tokku tok
Kicsit bonyolultabb összefüggésekre mutatnak a következő példák:
vel (a hadisten háromágú szigonya) villa (szúróeszköz), villám (ld. Istenek villája)
vel fehér (mint a fény, a villám színe)
vilakku világit
vilangu villan
villangan villong (veszekszik, tulajdonképpen a szurkálás is benne van.)
ulagu világ (lehet köze a világnak a teremtő villámhoz, a fényhez is)
Attila nevét a Volga Atil, Itel alakjából vezetik le, Szentkatolnai Bálint Gábor azonban máshonnét eredezteti: a tamil idalan ’vakmerőt’ jelent, ami valóban lehetett Attila jelzője, az idalam viszont ’szélességet’ jelent, ami meg a folyóra jellemző.
A tamil ’tani’ vizet jelent. A Don, Donyec esetleg Duna nevét egy ’tan’ tőre vezetik vissza. De ha felütjük a Magyar Értelmező Kéziszótárt a tanya címszó alatt, meglepődünk, hogy szavunknak van egy tájnyelvi jelentése is: folyóvíznek csendes folyású része, ill. állóvíz, pocsolya, valamint egy halászatban használt jelentése: az a vízterület, amely húzóhálóval egy vetésre befogható.
Fentiekből talán kiderül, hogy a témával foglalkozni kellene. Hozzáteszem, hogy nem csupán a mai köznyelveket érdemes összehasonlítani, hanem a magyar tájszavakat és régi, kihalt szavakat is bele kellene vonni a vizsgálatba, és a sok tamil nyelvjárást úgyszintén. Továbbá a sumér nyelvvel való összevetés sem lenne hiábavaló. Akad-e követője Kőrösi Csoma Sándornak, Szentkatolnai Bálint Gábornak, Baráthosi-Balogh Benedeknek?
Mádéfalva keserű nótájának kezdetét választottam e kis eszmefuttatás címéül. Csak rajtunk áll, hogy lesz-e még öröm is múltunkban!
E tanulmány pontos helye az Interneten: http://kitalaltkozepkor.hu/tharantrieb_multadban.html
Kapcsolódó lapok:
Dr. Végvári József: Ragozó-rügyező magyar nyelvünk
http://www.kitalaltkozepkor.hu/vegvari_jozsef_rugy.html
Dr. Végvári József: A magyar mondat védelmében
http://www.kitalaltkozepkor.hu/vegvari_jozsef_mondat.html
Dr. Végvári József: Hit és Anyanyelv
http://www.kitalaltkozepkor.hu/vegvari_jozsef_lak.html
Marácz László: Nyelvi és képi gyökök - a magyar kultúra megtartói
http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_nyelvi_es_kepi_gyokok.pdf
Dr. Timaru-Kast Sándor: Kezdetben vala az ige... - A kelta nyelv (és magyar párhuzamai) [3/2.rész]
http://www.kitalaltkozepkor.hu/timaru_kezdetben_vala.html
Fórika Éva: A magyar nyelv metafizikája
http://www.kitalaltkozepkor.hu/forikaeva_amagyarnyelvmetafizikaja.html
Marácz László és Montvai Attila (Amsterdami Egyetem):
A jelenkori magyar nyelv szókészleti fogalmi és jelentéstani szerkezetének numerikus elemzése
http://www.kitalaltkozepkor.hu/maraczl_montvaia_magyarnyelv.html
Mag. Art. Lange Irén (Németország): A magyar nyelv sajátosságai hagyománytörő lingvisztikai szemszögből
http://www.kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html
Varga Csaba: A latin kincsesbánya
http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/A_LATIN_NYELV_KINCSESBANYA_FOLAP.htm
Magyarságismeret mindenkinek - Nem vagyunk finnugorok?
http://naput.freeweb.hu/tallozo/MolnarL-Nem-vagyunk.html
Kiss Dénes: A "titokzatos" magyar nyelv törvényei és játékai
http://naput.freeweb.hu/tanulmany/KissD/A-titokzatos-magyar-nyelv.htm
Pap Gábor nyelvész-muvészettörténész: A magyar nyelv rokonsága más nyelvekkel
http://www.kitalaltkozepkor.hu/pg_pannonr.html "
A pán-hörgőknek csak azt tudom mondani, hogy a korábban elhangzottak egy eurázsiai méretű ősi nyelvkincs részeire mutatnak. Nem tehetek arról, hogy ebbe a nagy örvénybe a magyar valahogy mindig belekeveredik. Én is szeretném tudni az okát. Feltehetően nem a minősítgetés vezet majd előbbre, hanem a megértés képessége.
Ehhez kívánok jó éjszakát.
Jól van szenilke, én is megértő vagyok irántad és az efféle gyermeteg baromságaidat válasz nélkül hagyom, mert nagyon fárasztó lettél.
Tudod, okos enged, te meg szenvedsz...
"Valaki szóba hozta korábban a szanszkritot is. Aki alaposabban tanulmányozza Majlath nyelvészetét, meglepve láthatja, hogy a szanszkrit és dravida gyökök tömegesen egyeznek a magyarrral, etruszkkal. Hogy erről kinek mi a véleménye, mondja el."
Valahol olvastam - sajnos nem ugrik be, hol -, hogy már Kősösi Csoma Sándor is felhívta a figyelmet a szanszkritban lévő magyar egyezésekre. Állítólag egy szanszkrit-magyar szójegyzéket is készített.
Tud erről valaki?
Ne aggódj!
Pecz Vilmos 1902-1904-ben adta ki az Ókori lexikont a Franklinnál. Szócikkeit a legkiválóbb tanárokkal íratta meg, minden szócikket egyénileg jegyeztek le név szerint. Ma is használható, ha nem a tegnapi ásatásokat keresed benne. Egyébként azóta keveset haladt előre a világ, egyre több a tudálékos és újraértelmező is. A belészorult tudást értékén kell mérni - ennyi.
A Czuczor-Fogarasi- féle A magyar nyelv szótára legalább olyan jó 1862-ből, az Akadémia ki is tüntette a szerzőket. Hogy később elfelejtette? Hát, nálunk vannak ilyenek...
Pedig éppen ők írták le, hogy az 550 szanszkrit igetőből 150 magyar volt. Az előszóban fel is sorolták őket becsülettel. Valahogy odakeveredtek...
Megint vizionáltál, én csak egy nyugdíjas vagyok, aki a te kedvedért végez önkéntes lelki ápolást. Én megértő vagyok a hozzád hasonló retardáltakkal, tudom hogy csak feltételesen vagy szabadlábon, hosszú kózházi ápolás után
Az áltudományosság 100 éve inkább divatban volt, csak nem így nevezték. Az elvakult indogermanizmusról beszélek, amely ma már csak hazánkban dívik.
butaság, nézzél már szét a mit oktatnak a világ élvonalbeli egyetemein történelemből. Mo-on ma senkit nem érdekel a történelem, nincs semmi kontroll, mindenki azt mondhat amit akar. Így fordulhat elő, hogy különböző sarlatánok egyenesen sumér-magyar-szkíta-syriusi istenkirályságról áradoznak bizonyos oktatási intézményekben. Elképesztő színvonalcsökkenés következett be a magyar oktatásban, szinte minden területen
tévedés, a classica-filológia nem kavantumfizika, ahol az utóbbi 30 évben született az összes eredmény. Alig pár százalék az a plusz, amit azóta tettek hozzá. A mai magyar ókor kutatás színvonala ráadásul messze nem éri a 100 évvel ezelőtti színvonalat, ma ez a téma alig pár embert érdekel, és pénz sincs rá
Ha már így belejöttünk, nézzünk egy valóban szép etimologizációs példát a világ nyelveiben. Az etruszkon kezdjük és a határ a csillagos ég. A gyök viszont úgy látszik, örökéletű..., hisz a halálról van szó. A "hal" gyök kalandjai a világ nyelveiben...
(A h(k)(g) vagy semmi, a magánhangzó bármi lehet, az "l" szignifikánsan megjelenik (szabályos párja az "r".)
Death, dead, to die, to kill; to lament, cry, howl
calu, calus infernal demon [mp68: 407]; god of death [az96]; "dark, darkness" [az96] /Etruscan
calusin, calusna "pertaining to Calu" [mp68]; "to darken, funereal" [az96] /Etruscan
calusna "dark" [az96]; calusur "funeral, funerary" [az96] /Etruscan
Uralic
*kole die /Uralic
kul (kul-ater) the devil asociated with death /Ugrian
kuole- die /Finnish
hal to die; hal-ott dead, corpse /Hungarian
öl to kill /Hungarian
Sumerian
gúr to die [jh]
galla, gullax a demon [jh]
gul (adj.) evil; enormous [jh]
gùl, gal5 to overwhelm [jh]
hul(3) (n.) evil [jh]
Elamite
halpi kill, die [oi2]
Afro-Asiatic/Semitic
gallu /Akkadian [em]
The Akkadian demons of the underworld. They are responsible for the abduction of the vegetation-god Damuzi (Tammuz) to the realm of death. [em]
Altaic
*a:lV to destroy, kill /Altaic [ss]
*Alk- to finish; destroy; Refl. perish, be exhausted, come to an end /Turkic [ss]
il non-existence, death; illai it is not (in Old Tamil with a complete neg. paradigm); no; illa_mai absence, non-existence, poverty, want; illa_tavan- one utterly destitute; illa_n- poor man; ill-en-al death, negating existence; ilam, ilampai poverty; ili one who is without; /Tamil; illade gerund not being; illada adj. not being; illave state of not being /Kannad.a; ille be not (for all persons and numbers) /Kod.agu; hill- to be not/Gondi; hille is not /Kuwi [sk]
ula (-pp-, -nt-) to become diminished, be wasted, be devoid of, die, terminate; ulakkai end, ruin, death; ulappu wasting, perishing, defect, death, limit; ulai (-v-, -nt-) to perish, be ruined (as houses, land, crops); (-pp-, -tt-) to ruin; ulaivu ruin, destruction, defeat, poverty, trouble (Tamil); ulakkuka to shrink up; ulayuka to be impoverished, ruined; ulaccal, ulavu ruin (Malayalam)(DEDR 671). [sk]
kol (kolv-, kon-r--) to kill, murder; n. act of killing (Tamil); kolli killing; kula killing, murder (Malayalam); kol act of killing; kolga.rn murderer (Kota); kol, kolu, kollu (kond-) to kill, murder; kole killing, murder, slaughter (Kannad.a); koll- to kill (Kod.agu); kole murder (Tulu); koru, kori, korru to kill (Kor.ux); kollu id. (Telugu); kola murder (Telugu); xalling to strike, kill, fire (gun), throw (stone)(Bra_hui_) (DEDR 2132) [sk]
Indo-European
Classical Greek [lsj]
Kêr the goddess of death
Germanic
holler /Norse [em]
In Norse myth, Holler is the god of death and destruction and the one who brings diseases and disasters. He drags people to his dungeon where he tortures them to death. [em]
hell /English < hell /Old English; helle Old Frisian; hellia Old Saxon; hellia, hella /Old High German; helle /MHG; Hölle /German; halja /Goth; Hel goddess of the dead /Old Norse [ep: p. 276]
In various mythologies and religions, the place of torment for the wicked after death. [em]
Indo-Iranian
Iranian
halik perishing, in the state of being destroyed or killed; destructive;<-> halik shudan, to perish /Persian (Farsi) [fjs]
From Semitic/Arabic halik according to [fjs]
Indo-Aryan
kāla' (1) Time, as the destroyer, Death; (2) time in general; (3) proper, right or appointed time; kāla-pāc,a snare of Death /Sanskrit
Muskogean/Eastern
holitli to die (?) Usage: Archaic, not confirmed by contributors. [tm]
illi to die /Alabama [tm]
ililla death {/i
ll-a}/Alabama [tm]
hollo to be evil, wicked, dangerous, taboo; to be holy, sacred, spiritually powerful, magic /Alabama [tm]
Yuki
ko'-lum, 'ko'-let corpse [y84]
k'o(·)l- die, kill; shrivel; k'o·leč, kolístek, kōl'-let dead [y84]"
Akit érdekel, annak több száz oldalon tanulmányozható anyagot ajánlok. Emiatt beszélhetünk legalább "eurázsiai ősnyelvről". Emiatt fedezhetünk fel felfoghatatlan méretű területen rokon vagy azonos eredetű nyelvi anyagot.
A sikoltozó pán- félők emiatt terjesztik tudatlanságukat, csakhogy belerúghassanak a velük szóbaállókba.
Ez itt most más dimenzió. Zárkózzatok fel vagy maradjatok el.
Valaki szóba hozta korábban a szanszkritot is. Aki alaposabban tanulmányozza Majlath nyelvészetét, meglepve láthatja, hogy a szanszkrit és dravida gyökök tömegesen egyeznek a magyarrral, etruszkkal. Hogy erről kinek mi a véleménye, mondja el.
Tudom hogy neked kedves páciensem szükséged van egy megértő mesterre, aki folyamatosan útmutatásokkal lát el és bátorít. Szükséged van rá, hiszen tudjuk hogy súlyos állapotban vagy, bár egyre magasabb szinten makogsz, de éjszakénként azért még pelenkázásra szorulsz. Hidd el én megértem a problémáidat, ezért vagyok olyan türelmes hozzád
Azért mondod, mert nem ismered. Amit az ókori európai történelemről tudunk, annak ~95%-át már 100 éve is tudtuk. Akkor sokkal többre becsülték az ókori műveltséget mint ma, latin és ógörög oktatása jobb helyeken kötelező volt
Az azóta eltelt 100 év politikai diktatúrái alig járultak pozitívan hozzá az ókóri történelem pontosításához, szinte csak rontottak rajta, például mert szabad teret adtak az áltudományos marhaságoknak
Egyébként én a Pecz Vilmos szerkesztésében kiadott ókori lexikonra gondolok, a félreértések elkerülése végett. Igen részletes munka, érdemes átnézni. Nyoma sincs benne a délibábos hungarista álomképeknek
Az Ó teljes értékű alapszó, azaz gyök a magyar nyelvben. Nagyon nagyot (Óriás), nagyon távolit, nagyon időset (Ókor, Óhaza, Ópapa, Ott, Oda, Olyan), nagyon erőset (Ordít, Óbégat) jelent. Azonos vele az Ő személyes névmás. Az Ó az í-e-a-o lefelé ívelő hangsor legmélyebb hangja, tehát a legtávolabbi személyt is jelöli.
Miután ráébredtem, hogy nem szavakat, hanem a legalapvetőbb gyököket kell keresni a latin nyelvben (is), s bármelyiket kerestem, bizony meg is találtam, nagyon meglepett, hogy az Ó-nak se híre, se hamva a latinban, az Óceán kivételével. Holott az Ó a legelemibb emberi hangok egyike.
Más szavak kutatása révén ismertem fel, hogy nem csak az alapszót kell keresni, hanem – ha van – nagy reménnyel annak másik magyar változatát is. S bizony a tó-tav, ló-lov, kő-köv stb. mintájára az Ó is két változatú:
Ó-AV
Más módon az ÓV is figyelembe veendő, mivel az ÓV annyit jelent, hogy biztonságos messzeségbe helyez.
S az AV bizony fontos szó a latinban, mégpedig pontosan Ó jelentéssel, de olyannyira, hogy az Ó mind a négyféle magyar érteményét is magával vitte. A v-s változatok vizsgálatával két legyet is üthetünk egy csapásra: mivel az AV sajátosan magyar változata az Ó-nak, az AV-ra lelvén más nyelvben kétszeresen is biztosak lehetünk a magyar eredetben.
Az is figyelembe veendő, hogy eredetileg a V és az U egyetlen hang volt a latinban, olyannyira, hogy a legrégebbi időkben azonos betűvel jelölték, V-vel, s csak későn alakították ki a V betű aljának elkerekítésével az U betűt.
Íme az AV (= AU), mint a magyar Ó hang (= ŐS, ŐSi = Öreg, régi) AV (AVult, AVas) változata a latin szavakban:
Ó-AV, mint „régi“:
AVus: Ős, előd
AVia: Öreganya
AVus et AVia: Öregszülők
atAVus: Ős, előd, szépapa nagyapja (jusson itt eszünkbe az "atAVizmus" szó is
proAVia: Ősanya
proAVus: Ősapa
AViticitas: Ősiség
AVitus: Ősi, Ősrégi, Öröklött
AUtochon: Őslakó
AUtenticum: eredeti irat
AUtumnus: Ősz (az ősz az év avult szaka)
Ó-AV, mint „nagy“:
AUgeo: növel
AUctificus: növesztő
Ó-AV egyéb, magyar értelmű szerepkörben:
AV=Ó:
AVeo: Óhajt
AULa: Ól
AVile: akol (e szó mögött az ÓV szó húzódik meg)
AUC=OK:
AUCtor (1): OKozó
AUCtor (2): nemzetség Ősatyja(!), mint OK
AUCtoritas: kezdeményezés, határozat
Ó-AV j előhanggal JÓ-JAV (például JAVas=JÓs):
AUspico: madárJÓslat, felAV(!)at
AUgur: JÓspap, madárJÓs
AUguro: JÓsjeleket vizsgál
Tehát keresztül-kasul olyan tökéletes egyezést találtunk, hogy több beszédre nincs szükség. Ugyanis az O-AV mindegyik lehetséges magyar értelmi változatára rábukkantunk a latin nyelvben, és pontosan azonos jelentéssel. Megfordítva, azaz latin-magyar viszonylatban azonban nem működik a kapcsolat, mert:
AVas = rancidus
AVul = obsolescit
AVult = tritus
AVar = folia arida (bár ez más módon magyar eredetű)
AVatás = consecratio stb.
Mondhatni, teljes a rendetlenség, habár az AVul = obsolescit ob szótagja talán a v
Egy érdekességet azonban érdemes még megjegyezni: a fentiek szerint az akkoron Itáliában élő magyar ajkúak az Ó-AV (régi), Ó-AV (nagy), Ó-AV (óv), (J)Ó-(J)AV (jós-javas), párból az AV (OV) változatot használták. Ez a felismerés pedig jelentősen segítheti az ókori európai magyar nyelv mélyebb megismerését. Ugyanis így a szóképzés feltárása segítségével sok-sok akkori magyar szót megismerhetünk."
Most megváltozott a helyzet, a kelták már nem indogermánok, így most lesz érdekes, mikorról származnak a források.
Ennek semmi jelét nem látom. Olyan emberek állítják ezt, akiknek semmi közük a tudományhoz. A hallstadti kelta kultúra és embertípus nagyon sok hasonlóságot mutat a későbbi germánokkal, nyilvánvaló hogy a kettőnek közös az eredete
