Csak nem bírtam ki, és durcás távollétemből visszalestem (ez is jelzi, hogy tényleg tetszik a topik :o). Meglepődve láttam, hogy nem is haragszol. Úgy látszik jócskán félreértettem a szándékodat. Spongyát rá, OK?
Becsületemre legyen mondva, de én tényleg végigböngésztem a topikot számomra érdekes nevek után kutatva. Ez a fránya Ollé elkerülte a figyelmemet. Touche!
A hétvégén Hallák között forgolódván tovább kutakodtam. Bár a család emberemlékezet óta a Jászságban él, magát nem tudja sem jász sem kun eredetűnek. Mitöbb ez utóbbit enyhén dehonesztálónak tartja(SIC). A família továbbra is kitart az itt ragadt török katona őshöz. Bár én ilyenekről csak Érd-ófaluban tudok.
A Boczka családnév jelenthet valamit? "Északi-szláv" nyelvek többségén a "bocska" hordót jelent, így "cz"-vel leírva pedig talán a lengyelből jöhet?! Jó nyomon vagyok?
Nagyom köszönöm kutatásodat. Ha veszem a variációk metszetét, akkor a germán Hrok 'kiáltás, varjú' marad. Gondolom ez ott poliszémia s talán hangutánzó szó. A m. hórukkhoz nem lehet köze?
A magyarországi előfordulás link nekem nem jön be. Megnéznéd?
Úgy tűnik, akaratomon kívül megbántottalak a korábbi viccesnek szánt hozzászólásommal. Ezért (még ha nem is volt szándékos) elnézést kérek.
A kioktatást tudomásul vettem, eltüntem.
> Eldicsekedtem a kollegáimnak, hogy milyen szuper topikot találtam, és vérszemet kaptak.
Ha ilyen szuper a topik, akkor érdemes lenne végigböngészned, az Ollé név ui. szerepelt a 21-es hozzászólásban.
Az Elischer is megoldja magát, ha beírod a Google-ba, az eredményt ld. itt. (összefoglalásul: a XIII. sz.-i szepesi szász hospesek családneve, eredeti alakja Oeloescher, amely foglalkozásnév: magyarul 'olajoltó'. Az olajoltók állították elő a bányászmécsesekbe a nagy fényt bizotító, de kevéssé füstölő speciális olajkeveréket.)
Tudod milyen nehéz oszét erőforrásokhot hozzájutni? Ha már a Jászságra lokalizálható névről van szó, akkor a váéleményalkotás előtt előbb azon a tájon is szét kellene nézni...
Mindenesetre azóta találtam Halla török vezetéknévre utaló adatot, most jelen pillanatban ennek eerdetét kutatom (talán az arabra megy vissza). Addig, míg végzek, íme egy drusza.
(N.B. Az ember nem érthet mindenhez, most nekem a megoldáshoz éppen megfelelő török és oszét erőforrások hiányoznak.)
Rago: Ilyen formájában nem ritka olasz vezetéknév. Eredete a germán Rago személynévre megy vissza, amely egy 'tanács' jelentésű germán közszóból ered.
Melis: A Meliš szlovák (cseh) családnév, amely egy hasonló alakú személynévre megy vissza. Ez utóbbi a háromkirályok egyike nevének, a Melchiornek (héber < 'király+fény/város') a rövidülése -(i)š kicsinyítőképzővel.
> Ha valamelyikőtöknek van egy kis kedve, meg ideje, megtenné nekem azt a szivességet hogy utánanéz a Kelemen névnek? Lehet ennek vajon a keresztnéven kívül más eredete is?
Nem lehet más eredete csak a latin Clemens 'kegyes, jóságos' személynév Kelemen alakúvá magyarosodott formája. (Személynévként a szentek tisztelete nyomán terjedt el: 14 pápát hívtak így, vmint Alexandria Kelement, aki összebékítette a keresztyén és a platonikus eszméket.)
Nem vagyok teljesen megnyugodva a Rokob családnév alábbi magyarázatával, de egyelőre eddig jutottam:
Azt megállapíthatjuk, hogy a magyarországi előfordulás megfeleltethető a gradistyei horvátok magyarországi településrendszerével, így a név köthető a horvát etnikumhoz. Éppen ez az, ami kevéssé valószínűvé teszi a Prokop személynévből való eredeztetést, hiszen nincs indok sem a pr- hangkapcsolat egyszerűsödésére, sem a szóvégi zöngésülésre (ez utóbbi esetén éppen a fordítottja lenne várható). Így tiszta szláv alapról a név nem magyarázható. Egyelőre két magyarázatot tartok úgy-ahogy valószínűnek:
1. A szláv területen ismertek Rokov (Rokow stb.) településnevek. Ez egy Rok személynév birtokos alakja, s mint ilyen, lehet apanév is. A Rok név etimológiai alapjához vö. orosz rok 'végzet, fátum', rokot 'zúgás', szlovák rokovat' 'beszél', ill. méginkább germán Hrok 'kiáltás, varjú' személynév (> m. Rókus, ol. Rocco).
1.a) A gradistyei horvátok a XVI. sz. óta élnek a osztrák-magyar nyelvi vonal mentén. Ugyanakkor osztrák-magyar vonatkozásban nem ritka a német w ~ magyar b megfelelés (vö. n. Wächter ~ m. bakter / bojtár), ami az osztrák nyelvjárási bilabiális [w]-s ejtés eredménye. Elképzelhető, hogy a szláv Rokov > német Ro(c)kow családnevet a horvátok a nyelvükben ismeretlen [w] miatt [b]-vel ektve Rokob-ként kölcsönözték vissza.
1.b) Esetleg tarthatjuk a nevet XVI. sz. előttinek is. Ebben az esetben a fentihez hasonló jelenség (kölcsönzés-visszaköcsönzés közbeni törzulás) játszódhatott le horvát-olasz határterületen, ugyanis a gradistyei horvátok ča-nyelvjárást beszélnek, amely az anyországban a tengerparti területekre jellemző.
2.a) Ha nem szláv eredetet feltételezünk, akkor adódik az olasz Roccoberton (< germ. Hrokoberht 'kiáltás, varjú + fényes, híres'), illetve az ennek rövidüléseként keletkezet Rocobo családnevek. Ez utóbbi vagy személynévként vagy családnévként az Adria-parti horvát területre kerülve eredményezhetett Rokob formát.
2.b) Egy további lehetőség, hogy a német eredetű Rokobauer (~ Rockobauer) családnév rövidülésével van dolgunk. Ez a családnév adatolt a XIX. sz. végi Mosonmagyaróvárról, és vsz. egy Rokow személynév és a Bauer 'paraszt' köznév összetétele (bár lehet, hogy itt ez utóbbi is személynévi használatú volt). (N.B. A Rockenbauer vezetéknév is vagy ide tartozik, vagy a középfelnémet rocke 'rozs' + bauer 'paraszt' összetételből alakult ki.)
Igazából a lehetősegek közül csak részletesebb genealógiai vizsgálatok után lehetne választani.
Ha valamelyikőtöknek van egy kis kedve, meg ideje, megtenné nekem azt a szivességet hogy utánanéz a Kelemen névnek? Lehet ennek vajon a keresztnéven kívül más eredete is?
> Viszont a Várterész név az nagyon idegenül hangzik, még rá se tudok jönni, vajon miből, milyen nyelvből eredhet.
Ezt a kérdésedet átugrotta szemem. De ez meg kell mondjam, a Hallához és a Rokobhoz képest egyszerű.
Várterész: Az Radix nyilvános adatbázisai tartalmazzák ezt a nevet a Várterez és Verterész változatokkal együtt. A Várterész, és a Verterész itteni előfordulásai egyértelműen Erdélyhez (ezen belül Gyergyóhoz) köthetők. Szász hatásra itt egy időben "szokásban volt" a vezetéknevek latinosítása (vö. Skultéti < Scultetus ~ Soltész birt. e. < Schultheis; Fabricius ~ Fábri < Faber birt. e. < Schmidt ~ Kovács stb.)
A fenti feltételezés megengedi, hogy a nevet Várter/Verter alap + latin -es 't.sz. alany eset' alakban bontsuk fel. A Várter/Verter alaphoz pedig adódnak ismert német nevek, pl. Werther, Wärth, Wartha stb.
> Nem úgy mint pl a Windisch ami ugye német hangzású és tudtommal Ausztriából való név, talán közeli rokonságban áll a Windischgratz-hez :)))
A rokonság fordított: a Windisch németül egyszerűen 'vend (azaz szlovén)' jelentésű etnikai melléknév. A Windischgrätz, helyesebben Windisch-Grätz eredetileg helynév, a mai ausztriai Graz régebbi neve (a mai névalak csak a XIX. sz.-ban lesz domináns). Itt a Windisch egy területi előnév, megkülönböztetendő a többi Grätz~Graz nevű településtől. (Azonban Graz Stájerországban van, nem a Vendvidéken: az elnevezés alapja az, hogy a szlovén szállásterület a névadáskor még nagyobb volt.)
A történelmi család neve egyébként nem egyszerűen Windisch-Grätz, hanem zu Windisch-Grätz.
Köszi az infót a nevekről.
Viszont a Várterész név az nagyon idegenül hangzik, még rá se tudok jönni, vajon miből, milyen nyelvből eredhet.
Nem úgy mint pl a Windisch ami ugye német hangzású és tudtommal Ausztriából való név, talán közeli rokonságban áll a Windischgratz-hez :)))
Van egy ismerősöm aki szerint van köze a családnevének a Windischgratz-hez.
A Halla nevet még félretenném, megfelelő török etimológiát egyelőre nem találtam (így jelen pillanatban a német eredetnek több esélyét látom.)
Kozicz: Apanév: egy Koza 'kecske' nevű ember fiát jelenti (vö. magyar Koza, Kozó családnevek.)
Kuzsel: Alapja egy szlovák közszó: kužeľ [kuzsely] 'guzsaly'. (A magyar guzsaly szó egyébként innen van, a szóeleji g-t a gúzs szó analógiás hatása eredményezte.)
> Ha időd engedi, utánanéznél a Rokob (Prokob?) ügynek.
Mióta feladtad erről a postot, nyomozok. Annyi világos, hogy a gradistyei horvátok közt előfordul. Horvát etimológiát viszont még nem sikerült találnom (még keresnék egy, a Prokop névből való eredetnél számomra meggyőzőbbet).
Egyelőre szálak mutatnak szláv irányban (orosz adataim is vannak), ill. német irányban: de ezeket még utána kell járnom...
A családomban előforduló, számomra kibogozhatatlan nevekről szeretnék többet megtudni:
Halla (a családi legendárium szerint török eredetű)
Kozicz (ezt lengyelnek tudja a família. Találtam is egy csomó lengyel Kozicz-ot, de a jelentést nem sikerült kihüvelyeznem)
Kuzsel (ez tuti hogy szlovák, benne van a szlovák névtárban. A jelentésével kapcsolatban a palást szót találtam. Helyes lehet ez az elméletem?)
> A Batthyány viszont érdekes mert sokszor hallom hogy "Batthyányi"-nak ejtik, szvsz hibás így, néha én is elkövetem a hibát, pedig szerintem Batthyány-nak kell ejteni.
Kétség kívül [battyányi]-nak kell ejteni (vö. pl. itt az "2.3.3. Archaic spelling" fejezetben, vagy itt a Budapesti Utcanévlexikonban stb).
(A család eredeti neve Kővágó-Örsi, de a XIV. sz.-ban egyik tagja benősült a Batthyáni [i-vel!] családban, majd megszerzik az utóbbiak központját, Battyánt [ma Szabadbattyán, Fejér megye]. Erről nevezik el magukat Batthyány-nak, a másik családtól való megkülönböztetés miatt írva a nevet y-nal. Eszerint tehát az eredeti ejtés [battyáni], csak az "ny" betűkapcsolat jelentett zavarás miatt változott idővel [battyányi]-ra.)
Studniczky: Bármelyik nyugati szláv nyelvből eredhet. A jelenkori telefonkönyvi adatok szerint Lengyelországban gyakoribb (Lengyel: 16 Studnicki/Studnicka, szlovák 6 Studnický/Studnická).
A név lakosnévi eredetű: egy Studnica/Studnice/stb. nevű településre valósit jelent. Ez a településnév köznévi eredetű, jelentése 'kút, forrás' (vö. szlk. studnica 'ua.'). Mint ilyen nagyon sok nyugati szláv helynévben benne van.
[Kiss Ádám: "Lengyelül azt hiszem, 9inkább cki lenne a vége." Lengyelül az is, a Studniczky magyar helyesírású forma, amely elfedi az eredeti szláv ortográfiát.]
[krezeda: "studený annyit teszen szlovákul, hogy hideg." Ez igaz, ezekben a nyelvekben érdekes jelentéskapcsoat van a 'kút/forrás' és a 'hideg' szavak közt: etimológiai alapjuk ugyanaz.]
---------
> A közhidelemben mindig azt hallani (amikor az emberek beszélgetnek), hogy akinek i helyett y-ra végződik a családneve az biztos nemesi családból származik.
Ennek a vélekedésnek nincs alapja, sokkal inkább területi megoszlásra utal az eltérés (az geyik helyen i-ző, a másik helyen y-ző anyakönyvezési hagyomány uralkodott).
Lyócsa: E vezetéknév alakja magyar eredetre utal: egy régi Lyó (Ló ~ Lú stb.) személynévi alap és egy -csa kicsinyítőképzőből állhat.
A személynévi alap lehet:
- a ló állatnév,
- a szláv lovec 'vadász' szóból eredő Lóc személynév rövidülése (ehhez a névhez vö. Alsó-, Nagylóc, Nagylócsa települések),
- a német Ludwig 'Lajos' név Lutz rövidülésésének további kontrakciója.
Amennyiben a családnév jelenlegi írásformája a /ly/ > /j/ hangváltozás utánra datálható, akkor ne lehet kizűárni azt sem, hogy a Lyó alap mögött íráshibával a jó melléknév áll.
