A szlovák telefonkönyvben megvan ez a név 3 példányban is, bár az egyiket elírták. (A residental telephone numbers-re kell kattintani, a Surname sorba beírni a név elejét (Szatv), az area telephone code sorba pedig 0-t.) Talán fel tudod venni velük a kapcsolatot.
Családfám elkészítéséhez gyűjtöm a Szatványi családra vonatkozó adatokat. Magamon kívül ezen a néven senkit sem ismerek.
A segítséget előre is köszönöm.
Szatványi József
az elveszett ösök egyrésze a kivándorlók között megtalálható.
Ez csak a Brémai kikötőből indulok listája, ergó észak amerika.
A délamerikába vándorlók olasz ikötőből indultak.
Tisztelt Kutatótársak!
Ősfám összeállitása során eljutottam borosjenői Szabó Andrásig, aki 1759 körül született és1816-ban halt meg Mátészalkán. Felesége Géresi Borbála 1830-ban halt meg Szamosszegen. Lányuk Terézia 1797-ben született Mátészalkán, férje V.Szabó József református lelkész volt. A család első ismert őse Dávid, 1608-ban a borosjenői vár
parancsnoka volt és Báthory Gábortól kapott cimeres nemeslevelet. Remélem, tud valaki segiteni a Dávid és András közötti hézag betőltésében.
Ehhez kapcsolódik a másik kérdésem:
Szabó András feleségéről, Géresi Borbáláról annyit tudok, hogy 1830-ban halt meg Fábiánházán lányánál Teréznél, ahol veje, V.Szabó József református lelkész volt.Géresi Borbála felmenőiről eddig semmit se találtam. Az ábra itt is a fentihez hasonló: Géresi István Apafi Mihálytól, 1675.jun.5-én kapott cimeres nemeslevelet. Tőle kellene levezetni a leszármazást Borbáláig.
Várva a hozzászólásokat,mindenkinek kivánok boldog ujévet
Sziasztok!
Szeretnék csatlakozni a körtökhöz.
Két évvel ezelőtt kezdtem a családfakutatást, a feleségem családfájával. 1794-ig jutottam vissza. Ekkor született (a házasságnál bejegyzett életkorból visszaszámolva) az a Zsarnóczky Mihály, aki Barcza-ról Göncre nősült. Ez jelenleg Kassa egyik déli városrésze. Majd ha sok pénzem lesz, elmegyek oda.
Utána az enyém következett. Családom nagybörzsönyből származik. Szerencsés vagyok annyiban, hogy itt az 1690-es évek elejétől vannak anyakönyvek. Utolsó eseményem: Fleischer András elvette Katalnit. És ott van a szülei neve! Fleischer István és Erzsébet. A csemetéim a 12. generáció. Ez elég jó ahoz képest, hogy nem nemesek.
Közben beléptem a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületébe.
Jelenleg a gyermekeim ősfáján dolgozom.
LeifEriksson nekem is megvolt ez a GenoPro. Szerintem a Familly Tree Maker jobb.
Thx a tippeket, és örülök, hogy máris ennyien itt vannak. Utána fogok járni, amint lesz egy kis időm megint ilyesmire.
Egyébként egy nagy haszna máris volt annak, hogy felfedeztem a topicot: az egyik itteni linkről megtaláltam a GenoPro-t, és a hétvégén azzal foglalatoskodtam, hogy az eddigi eredményeket szépen beletápláltam. Marha jól be tudja rendezni grafikailag. Eddig PowerPoint-tal rajzolgattam, és millió külön kis ábrám volt (egy része persze összeragasztgatva). De most egyben megvan az egész családfa. Oldalágak is benne vannak, eddig összesen 530 körüli egyedet tartalmaz. Már ki is nyomtattam, igaz összeillesztgetve jó hosszú lett (2x14 A4-es lap), de marha jó így egyben látni.
Volna még egy kérdésem: van olyan weblap, ahol gyűjtik az ilyesmiket, érdekel ez egyáltalán valakit? Mert ha igen, akkor szívesen felrakom akárhová, már azért is, hátha másoknak pont ez lehet további segítség valamihez.
Koszonom, ket esetben megvan a datum es az irat szama, egy esetben viszont csak egy 1900-1906-os idointervallum all a rendelkezesemre. Ebben az esetben hogy lehet nyomara bukkanni az anyagnak? Szabadon fenymasolhato, amit megtalal az ember?
Az anyagokat a várbeli épületben lehet kutatni, a kiskutatóban. Ha megvan a névváltoztatás belügyminisztériumi engedély száma, az alapján ki tudod kérni az aktát - már ha megmaradt. Én eddig kettőt kértem ki, és mindkettőt meg is volt.
Ősi fészke Zala vármegye, hol a család ős elei – Zala megye bizonyitványa szerint – még 1524-ben és 1543-ban Vindornya vagy is Pusztalaki akkor pusztát, jelenleg helységet és több ingatlant nemesi fekvő vagyont királyi adomány mellett birtak, és ezen és egyéb ősi javaikon azok osztoztanak is. Az idők viszontagságai, de főleg pedig az 1711-ki tűzveszély alkalmával Németujvárott nemesi ingatlan birtokaikról törvényes jogaikat bizonyitó okmányaiknak elenyészése után, 1718-ban III. Károly királytól uj királyi adományt nyertek.
Idővel a család több ágra szakadván, több más vármegyében is elterjedett; igy már 1608–1625-ben * Hertelendy Ambrus Vas vármegyének szolgabirája volt.
1650-ben élt Hertelendy Zsigmond, ki anyja Mesterházy Anna után birtokos volt Alsó-Mesteriben (Vas vármegyében).
A mult században Zala megyében a család tagjai közül Hertelendy György 1762-ben szolgabiró volt. Ennek fia III. György ugyanazon megyében (1822.) alispán; testvére Mihály előbb (1787.) kamarai ügyész Kis-Komáromban, utóbb kir. tanácsos volt.
József (II. Györgynek fia) nőül vévén ecskai Lázár Katalint, Torontál vármegyébe telepedett, ott (1787–1803-ban) alispán, utóbb kir. tanácsos és arany-sarkantyús vitéz lőn, kinek családja Torontál megyében birtokán lakik.
A Torontál megyei ágazatnak leszármazási táblája következő:
Hertelendy I. György; II. György 1762. Zala v. szolgabiró.; III. György Zala v. alispán.; Mihály kir. tanács.; József kir. tanácsos, arany-sark. vitéz, Torontál v. alispán (Ecskai Lázár Kata).; Károly szül. 1786. † 1857. cs. k. kam. kapit. (Hrabovszky Leopoldin); Ignácz szül. 1789. † 1856. Torontál v. főispán. cs. kir. kam. udv. tanács. «»(Zicher Anna); Miksa szül. 1792. Torontál várm. követe. (beodrai Karácsonyi Mária); Jozefin (Heyde őrnagy özvegye); Antonia (b. Lebzeltern altábornagy); Gyula; Katalin (gr. Hadik Gusztáv); Imre; József (divodi «»Bako Zajda); Mathild (Debreczeny); Hermine
A Torontál megyébe költözött Józsefnek nejétől écskai Lázár Katalintól öt gyermeke született:
a) Károly született 1786-ban, meghalt 1857-ben; cs. kir. kamarás és kapitány volt. Nejétől hrabovai Hrabovszky Leopoldinától gyermekei: 1. József, kinek neje divodi Bakó Zajda; 2. Mathild Debreczenyné; 3. Hermine.
b) Ignácz szül. 1789-ben, a megyei hivatalos pályán Toronál vármegye főispánságaig vivé, egyszersmind cs. kir. kamarás, udvari tanácsos volt. Meghalt 1856-ban. Zichrer Anna nejétől gyermekei: 1. Katalin gr. Hadik Gusztáv neje, és Imre.
c) Miksa szül. 1792-ben, Torontál megyének alispánja, és az 1832/36- és 1839/40-ki országgyülésen követe volt. – Nejétől beodrai Karácsony Máriától született fia Gyula.
d) Jozefine, Heyde őrnagy özvegye; – és
e) Antonia, báró Lebzeltern altábornagy neje.
A Torontáli ág ezen megyében birja Bocsár helységet, melyet Hertelendy József 1803-ki julius 8-án I. Ferencz királytól mint a szent koronára szállt birtokot 73,329 forint 4 kr.-nak letétele mellett királyi adományban nyert fiu-ágra. *
A Zala vármegyében maradt ágazatból egyik Hertelendy N. 1787-ben a Dunántúli ker. tábla titkára volt.
Hertelendy Károly az 1839-ki országgyülésen Zala vármegye követe.
Imre 1837-ben Zala vármegye főszolgabirája.
Kálmán ugyanott 1844-ben alszolgabiró volt.
Legmaradandóbb emléket szerzett magának Hertelendy Gábor főhadvezér helyettes, és Mária Terézia rendének lovagja. Született 1748-ban. A hadi pályát közlegénységen kezdé, s ötvennégy évi szolgálata közben kimutatott bátor vitézségeért, mely idő alatt sok veszedelmes sebet kapott, főhadvezéri helyettességre emeltetett. Első ezredese volt a nádori huszár-ezrednek, annak felállitásakor 1800-ban.
Meghalt 1826-ki junius 16-án Gyöngyösön. *Emlékét egy magyar lelkes induló zene-dallam is fentartja.
A család czimere – mint följebb a metszvény ábrázolja – a vért kék mezejében zöld téren hátulsó lábaikon két szemközt álló oroszlán, kinyujtott első lábával arany koronát tart; a korona alatt, a két oroszlán között, egy nyil látszik lefelé forditva, és egy könyökben meghajtott karon átütve. A vért fölött ötgombos korona, és azon ismét a koronás sisak látszik, mely fölött fészkén ülő és fiait vérével tápláló pellikán kiterjesztett szárnyakkal szemlélhető. A vértet szokásos foszladék veszi körül.
Másik kérdésem: szintén a Bécsi úti részlegben ennek a családnak (Hertelendy) egy anyai ágáról is sikerült kideríteni, hogy kaptak kutyabőrt.
Mármint gondolom az egyik Hertelendy anyai ágáról van szó.
A kérdésem az volna, hogyha ennek tudom a pontos dátumát (most így fejből nem, de megvan) akkor van -e rá esély, hogy ha magáról a nemesi oklevélről őriznek valahol másolatot, megtalálom?
(úgy 1730-40 körül történt a nemességadományozás, a papírokban megvan a pontos dátum, csak fejből nem emléxem)
A nemesség-, címer- stb. adományokat bevezették az ún. Királyi Könyvekbe. Ezek az Országos Levéltárban találhatók. Készült hozzájuk egy név szerinti mutató: Illésy János - Pettkó Béla: A királyi könyvek jegyzéke 1527-1867. Budapest, 1895. Ezt reprintben újra kiadta a Heraldika Kiadó 1998-ban.
Magukat a Királyi Könyveket pedig az Arcanum kezdte el kiadni CD-n: http://www.arcanum.hu . A sorozat legújabb darabja, a 4. CD az 1703-1740 közötti bejegyzéseket tartalmazza.
Szintén az Arcanum adta ki 1998-ban Levéltár adatbázis : Illésy Gyűjtemény fedőnéven az ún. Illésy patikát. Ez Illésy János cédulagyűjteménye az egyes családokra vonatkozóan az Országos Levéltár különböző gyűjteményeiből, ill. ha jól emlékszem tartalmazza azt is, hogy a kapott nemességet melyik vármegyében hirdették ki.
Ja, és még valami. A Nemesi évkönyv (szerk. Daróczy Zoltán) valamelyik két világháború közti kötete mintha tartalmazna a Hertelendyekre egy elég részletes családfát. Ha gondolod ennek utánanézek délután.
(az eddigi anyagra is nagy szerencsével bukkantam: a könyvtárban találtam egy "Vasvármegye nemes családjai" c.kiadványt - pont szerencsém volt, mert a többi megyéről szinte semmi nem volt, itt meg készen kaptam az anyag egy részét
Ennek melyik kiadását nézted? Az eredeti, 1894-est (Balogh Gyula a szerző), vagy a bővített 1999-est? (kiegészítette Szluha Márton) Mondjuk nem tudom, van-e benne lényegi kiegészítés.
Egyébként a hiányzó láncszem nincs időben annyira messze, mert a már említett munkában ki van kutatva a család az 1800-as évekig, nekem meg sikerült visszamennem 1730 körülig. Csak a kettő még nincs fedésben, nyilván a könyvben szereplő volt a főág, a mienk meg valamelyik mellékág, ami nincs benne. Tehát valahol az 1700-1800-as években kéne megtalálni az összekötő kapcsot a két tábla között.
Másik kérdésem: szintén a Bécsi úti részlegben ennek a családnak (Hertelendy) egy anyai ágáról is sikerült kideríteni, hogy kaptak kutyabőrt. A kérdésem az volna, hogyha ennek tudom a pontos dátumát (most így fejből nem, de megvan) akkor van -e rá esély, hogy ha magáról a nemesi oklevélről őriznek valahol másolatot, megtalálom?
(úgy 1730-40 körül történt a nemességadományozás, a papírokban megvan a pontos dátum, csak fejből nem emléxem)
Köszi a tippeket!
Szombathely amúgy is közel áll hozzám, mert anyai nagyszüleim ma is ott élnek, sőt még én is ott születtem, és az említett nemesi ág is egy Szombathely közeli faluban élt.
Emilezek majd nekik, vagy ha legközelebb ott járok és lesz pár napom, akkor beleásom majd magam ismét.
(az eddigi anyagra is nagy szerencsével bukkantam: a könyvtárban találtam egy "Vasvármegye nemes családjai" c.kiadványt - pont szerencsém volt, mert a többi megyéről szinte semmi nem volt, itt meg készen kaptam az anyag egy részét)
Ezt az ágat is a Bécsi úti mikrofilmes részlegen térképeztem fel, úgyhogy élőnyelv-szakos létemre lassan egészen belejöttem a paleográfiába - 18.századi anyakönyveket böngészni és "dekódolni" - ma úgy mondnanánk kihívás volt...
:-))))
A ny-dunántúli nemes családok XVI-XVII. századi történetére van egy sokkötetes kéziratos munka, az ún. Hetyéssy-hagyaték. Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban található. Próbáld meg velük felvenni a kapcsolatot, a ha egy családról van szó, talán megteszik, hogy megnézik, van-e a kutatott családról anyag benne, ill. hogy milyen terjedelemben. Van két email címem, bát nem tudom, mennyire használják ezeket: leveltar ::kukac:: rik.bdtf.hu , ill. bajzik ::kukac:: freemail.hu . Ez utóbbi az egyik levéltáros, Bajzik Zsolt címe. Tel.: 94 514 414, fax: 94 341 597.
" a "régiekről" szóló legendák, történetek egymásnak teljesen ellentmondanak"
Na igen, ebbe már én is belebotlottam, aztán hamar elhatároztam, hogy biztosnak csak azt veszem, ami tényleg dokumentálható. Mikor elkezdtem kutatni a levéltárakban is, nagy lelkesedésemben még az egyetemen is felvettem egy genealógia-órát a levéltár szakról (tök rendesek voltak, beengedtek), és ott mondta az előadó, hogy ha a családi legendáriumokra hagyatkoznánk, akkor kiderülne, hogy a szabadságharc idején mindenkinek volt egy tüzér- vagy lovastiszt őse. Közkatonák nem is voltak a szabadságharcban.... :-)))
De viccen kívül, tényleg teljesen dokumentáltan, felbukkant egy honvédtiszt ősöm nekem is.
Két kérdésem volna is szakértőinkhez, az első ezzel az ággal kapcsolatos. Anyai nagyanyám ága, de ezzel volt eddig a legtöbb szerencsém, mert kaptak valahol nemességet, így könnyebb utánajárni. Én magam az 1700-as évek elejéig tudtam visszavinni ezt az ágat (ezzel jutottam a legtovább). Egy nemesi családokkal foglalkozó munkában megtaláltam ezt a nemesi családot, valami 1300 körüli eredettel. A gondom mármost az, hogy mikor a bagázs Zala és Vas megyébe költözött, akkor sok ágra vált szét, és nem találom a kapcsolatot az általam kikutatott ág és a "főág" között. Ennek hogy lehetne utánajárni?
Másik, bár ez inkább csak nyavalygás: kezembe került dédmamám egy régi dobozából egy kb 25 oldalas kézzel írott dokumentum, amiben az ő nagybátyja írja le családjuk történetét. Nekem kb 90-95%-ban olvasható, de a neveknél egy betűs eltérés sem lehet, ezen szenvedek most, mármint hogy "dekódoljam" a szöveget. Lassan azért haladok vele.
