Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

Pivovar 2002.03.17 Creative Commons License 22
A Fuferenda névvel kapcsolatban megint előugrik bennem a gyanúja annak az (a Fömötör-nél is vázolt) intézményesült hivatali hülyeségnek, ha volt valaha egyáltalán, ami a bemondott nevet jegyzőkönyvezi, ellenőrzés nélkül.

Így a Fuferenda szerintem talán román név (hangzás alapján elsőre is ez ugrott be), és a név gyökere pl. egy dadogós Frunda lehetett...
Persze nekem szinte soha nincs bizonyítékom, csak ezek a megérzések :-)

Korábbról: a Baladincz szerintem a Balatinácz elmagyarosulása (de ha nem, hát nem:)

Spirka: A Spirk verziót is hallottam már.

Zámbok: esetleg Zámbó? (ennek eredete is érdekelne)

Sulina: Talán rokonságban áll a (gondolom, hímnemű párja) Schulek, Sulák nevekkel? Esetleg a Schultheisz, Soltész nevekkel is?

Mára ennyi kérdőjel éppen elég :-)

Előzmény: LvT (21)
LvT 2002.03.12 Creative Commons License 21
> Bacsik Bőcs Börcs Cingul Darulya Dubicsanácz Fatalin Fuferenda Geröly Gyüre Homonyik Igazság Izing Ksúz Kucs Kutrik Mónos Nabilek Ollé Opra Paluska Pandol Spirka Sulina Vénosz Zárbok
Audiatur et tertia (ultimaque) pars. Ezek többsége már csak ötlet lesz, akit mélyebben érdekel ezek mentén kereshet tovább:

Darulya: Talán a daróc 'királyi vadász' szóval függhet össze, amelynek eredete a szláv dravec 'ragadozómadár' szó. Éppen a magyar daru madárnév is lehetne az alapja, de a képző nem tipikus.

Fatalin: Vannak még Fatyala, Fatula nevek is, melyeknek eredete lehet a latin fateor 'bevall' ige (vö. archaikus cseh fatovati 'adóvallomást tesz'), esetleg a görög fakioli(on) 'fátyol' szó, mely a magyar fátyol főnévnek is az alapja.

Fuferenda: Passz. De néhány ötlet, ahol megpróbáltam (igaz sikertelenül) keresni: Ferentium latin városnév, a görög ferengüosz 'hitel-, fizetőképes' (vö. Star Trek) (ennél a kettőnél a kezdő szótag reduplikálódhatott volna), a görög fufu 'szénserpenyő', a szintén görög fufula 'bugyogó, buggyos nadrág'.

Izing: Biztos lábakon álló etimológiát szintén nem találtam, de alapja lehet: Iza folyónév (a Felső-Tisza mellékvize), a magyar ill. szerb-horvát (de egymástól független) Izsa személynév, a magyar Izsép személynév, a szláv izgor 'leégett házhely' szó (amely a magyar ugar szó alapja is) . Esetleg egy Essing alakú német név, amely a n. Esse 'olvasztókemence, tűzhely' szó származéka.

Opra: Van Oprea családnév is, ez a román opri 'megállít; megtilt' ige leszármazottja. Ugyanakkor van Oprcha is, amely a csehül (és szlovák) oprchat '(falevéll) lehull; elhalványodik' igéből képződött

Ollé: Összefügghet az Ollár, Olär nevekkel, amelyek a francia-vallon aulard 'hentes' szóból származnak. Esetleg az Olaj, Olej, Olejkár nevek jelenthetik az eredetét: ezek 'gyógyolajárus'-t jelölnek. Csekély valószínűséggel, de szóba jön az Oláh név mint alap.

Pandol: Esetleg a szláv pán 'úr' szóból származó személynevek közé, vagy a szerb-horvát pandur 'pandúr' származékai közé tartozhat.

Spirka: Alapja legvalószínűbben az osztrák Speyer városnév cseh Špira alakjával függhet össze, esetleg a német eredetű cseh šperk 'ékszer' szóval. Legvégső esetben a görög Spiridon név becézett alakja.

Sulina: Egyrészt köthető a magyarban adatolható a Sula, Süli személynevekhez, melyeknek eredete a 'sün' szó régebbi sül alakja, ill. a 'sulyom' jelentésű suly szó. Másrészt közös alapja lehet a Suller családnévvel (< német Schuller 'iskolamester'). Harmadrészt lehet a cseh šuliti 'becsap, rászed' származéka.

Vénosz: A csábítóan magától adódó Vénusz néven kívül nincs más ötletem (hasonló családnevek: Venesz, Vénis, Vénusz, Venuti

Zámbok: Nincs épkézláb ötletem, lehetőségek: a magyar zsombék szó, a szláv Szobak/Szabak személynév.

Előzmény: LvT (20)
LvT 2002.03.11 Creative Commons License 20
> Bacsik Bőcs Börcs Cingul Darulya Dubicsanácz Fatalin Fuferenda Geröly Gyüre Homonyik Igazság Izing Ksúz Kucs Kutrik Mónos Nabilek Ollé Opra Paluska Pandol Spirka Sulina Vénosz Zárbok
Pars secunda:

Bőcs, Börcs: Magyar névvariációk, amelyek egy régebbi Ber személynév -cs kicsinyítőképzős változatára mennek vissza. Ez utóbbi eredete tisztázatlan, kötik a mai magyar bér 'illetmény', a német Bär 'medve' szóhoz, ill. a délszláv Berivoj, Beriszlav nevek becézéséhez. (vö. Börcs 'település Győr-Moson-Sopron megyében', Kisbér 'település Komárom-Esztergon megyében')

Homonyik: Szlovák családnév, amely a mai szlovák humno 'pajta, csűr; szérű; kertek alja szóval (ill.a Homonna, Humenné helynevekkel) függ össze; jelentése kb. 'szérűsgazda'.

Igazság: Az igazság az, hogy látszatra ez egy egyszerű eset, de a tudomásommal magyarban "természetes úton" nem állnak elő ilyen vezetéknevek. Az a gyanúm, hogy valaki valamikor magyarosíthatott, vagy egy 'igazság' jelentésű családnévről, vagy egy az 'igazság'-hoz hasonló hangzású névről. (Ismerek két unokatestvért: az egyiket Kakas-nak hívják, a másikat Komoly-nak. Mindkettő azonos családnévről, a Kohút-ról 'kakas' magyarosított. Az egyik az jelentést, a másik inkább a hangzást tartottam meg.)
Egy másik lehetőség, ha a névadó apátlan árva volt. Még ma is, ha a gyermek apja ismeretlen, kötelezően adnak a gyermeknek egy hatósági ál-vezetéknevet, amely mögül gyakran kilóg a lóláb.)

Kucs: Gazdag rokonság tagja: Kucsa, Kucsai, Kucsán, Kucsin, Kucsjar, Kucsera, Kucserik, Kucso, Kucsma, stb. Ezek mind egy 'haj' jelentésű szláv szóra mennek vissza, melynek maradványa a szerb-horvát kosa 'haj', a cseh-szlovák kuc^era 'hajtincs', de a magyar koszmó és kucsma is. A Kucs, Kucsa, Kucsin, Kucso közvetlenül erre a szóra mennek vissza, a Kucsera, Kucserik eredetileg 'göndör hajú' ember adott neve volt, a Kucsjar jelentése 'fodrász', a Kucsma pedig attól függ, hogy a szlávban keletkezett-e (ekkor 'csimbókos, hosszú hajú'), vagy a magyarban (ekkor 'fejfedő').

Kutrik: Szláv eredetű személynév, a magyar nyelvjárási kutrica szóval azonos eredetű, vö. mai szlovák kutica 'kis szoba, kamra; rég. (baromfi)ól is'

Nabilek: "Ránézésre" cseh, konkrét adatot nem találtam, de úgy gondolom, összefügg a mai cseh nabíliti 'kifehérít; kimeszel' szóval.

Paluska: Szláv családnév, szegről-végről rokon a Palugya helynévvel, mindkettő a cseh palouk 'kis rét, pázsit' szó előzményére megy vissza, amely egy vallon 'mocsár' jelentésű szó átvétele.

Előzmény: LvT (16)
LvT 2002.03.11 Creative Commons License 19
Kedves Pivovar!

> A Balatinácz, Baladincz, Blatniczky (Bláthy?) neveknek nincs köze a Balatonhoz? A tippem a bláto=sár (cz/sk, gondolom), tehát vagy (lacsony vízállású) "balatoni"-t, vagy "sárosi"-t jelenthetnek... Vagy nem.

A szláv blato szó eredetileg 'lefolyástalan, sekély, mocsaras tó' jelentésű volt, vi. olyas valami, mint a magyar 'fertő'. Már az egyes szláv nyelvek különéletében változott ez 'mocsár'-rá, 'sár'-rá. (De a mi sár szavunk is így járt: a Sárrét helynévben még nem ez volt az értelme, hanem 'öntésterület, árvizes, mocsaras hely'.)

A fenti vezetéknevek mögött valóban a blato szó áll, de nem feltétlenül a Balaton, mivel az ebből a szóból képzett szláv helynevek "közhelyesek", azaz sok van belőlük. Ugyanis mind a négy családnév helynévből ered: a Balatinácz délszláv, a Blatniczky északi, a Bláthy pedig már a magyar nyelvben keletkezett. A Baladincz a "d"-je miatt kilóg kicsit a sorból, elképzelhetőnek tartom, hogy nem ebbe a csoportba tartozik, de én máshoz nem tudom kötni (esetleg a bled 'halvány', de ez sem látszik jobbnak).

Maga a Balaton ugyan szláv elnevezés (a német népi etimológiás Plattensee mögött is ez áll), de valójában a rómaiak is által használt Pelso név tükörfordítása. Ez utóbbi illír szó és jelentése: 'mocsár, nádas; ilyennel benőtt tó'.

Előzmény: Pivovar (17)
Pivovar 2002.03.07 Creative Commons License 18
Hm, a Nyilvános Állomás nevű előfizetők nyilván a nyilvánosházak szülöttei, és nyilván semmi sem tiltja - nyilván - azonos nevüket, mert az atya - nyilván - ritkán azonosítható :)
/kicsit off: a www.matáv.hu-ról újabban nyíló tudakozó nagyon hasznos lehet efféle névelemezgetésekhez, családfakutatáshoz, stb-hez... (nem érdekelt vagyok, csak érdeklődő).
Előzmény: Kis Ádám (12)
Pivovar 2002.03.07 Creative Commons License 17
Kis Ádám: Az nem volt célom, hogy LvT-t túlterheljük (ám amennyiben sejthető, hogy érdekli az esedékes téma, úgy csak terheljük bátran :) ...
Inkább a valamiképp magyar vonatkozással is bíró nevekre koncentrálnék, meg azokra, amelyekből meglepő (vagy mulatságos :) megfejtések eredhetnek... Mindez nem jelenti azt, hogy bármi is meg volna tiltva bárkinek, inkább csak a "fő csapásirány" megjelöléseként jegyzem :)

Új:
A Balatinácz, Baladincz, Blatniczky (Bláthy?) neveknek nincs köze a Balatonhoz? A tippem a bláto=sár (cz/sk, gondolom), tehát vagy (lacsony vízállású) "balatoni"-t, vagy "sárosi"-t jelenthetnek... Vagy nem.
???

Előzmény: LvT (16)
LvT 2002.03.07 Creative Commons License 16
Bacsa: Kis Ádám: "Az MTESz szerint számadó juhász. Szlovák eredetű. Eredetét tekintve azonos a Bacsó személynévvel, csak más földrajzi környezetben keletkezett (ez palóc, az Tisza menti. Ugyanakkor az MTESz céloz Árpád-kori Bacsa személynvre, amelyik ettől az eredettől független.
Igaz, két megjegyzéssel: (1) a Bacsó a Bac^ov birtokosmeléknév-képzős alakból származik. (2) Az Árpád-kori Bacsa és a szlovák bacsa szó -- ha nem közvetlenül is -- összefüggenek, mindkettőjük előzménye a török basa, pasa szó (amely viszont ott perzsa eredetű). Sőt, az "s" helyetti "cs" miatt úgy gondolják, hogy a szlovákban a szó magyar átvétel, annál is inkább, mivel a románban is megvan baci /e: bacs/ alakban.

> Bacsik Bőcs Börcs Cingul Darulya Dubicsanácz Fatalin Fuferenda Geröly Gyüre Homonyik Igazság Izing Ksúz Kucs Kutrik Mónos Nabilek Ollé Opra Paluska Pandol Spirka Sulina Vénosz Zárbok
Ajvé, ezt mind kell...? Egyelőre csak azokat hozom, amelyek első ránézásre nyilvánvalóak:

Bacsik: A bacsa szóból szlovák kicsinyítőképzővel.
Cingul: A német Zingl vezetéknév változata. Ennek eredetéről nincs adatom (Zink 'horgany' ?, Ziege 'kecske' ?, Ziegel 'tégla' ?). Megpróbálok utánanézni.
Dubicsanácz: Délszláv helynévi eredetű személynév 'Dubicsanba való'. A Dubicsan így első ránézésre a dubics 'cserzővarga' szóból származik, vagy esetleg a dub 'tölgy' szóból. (Utánanézek)
Geröly: A Gerővel rokon, vagyis a Gergely magyar becézett alakja.
Gyüre: Egyrészt a Győr helynevükkel közös alapja lehet, egy török eredetű személynév. Másrészt a György becézett alakjaihoz is kapcsolható.
Ksúz: Tipikus csehesedett német szóalak: a Geschütz 'löveg' szóval függhet össze.
Mónos: Eredetibb alakja Molnos, jelentése molnár (az utóbbi szláv, az előbbi magyar képzővel)

Előzmény: Kis Ádám (12)
LvT 2002.03.07 Creative Commons License 15
Nemkin: Orosz vezetéknév, a Nemec becézett változatának birtokos melléknévi alakja.
Előzmény: phe (13)
LvT 2002.03.07 Creative Commons License 14
Nemsur: Leírom, amit az előző hozzászólásomból kihagytam. Adatom továbbra sincs, így ez csak egy ötlet. Formailag igen csehes. (Pl. mifelénk Misur-ok vannak, amely a Mišo 'Misi' becenévből ered). Ebből adódhat a cseh Nemc^our (szlovák Nemc^úr) szóval való összefüggés. Ez a mai nyelvben pejoratív színezetű és 'elnémetesedett ember'-t jelent.

Fömötör: Elég vadnak tetszik, bár a Pivovar által feltalált XIX. sz-i Yellow Pages valóban ismeri. Nem tudok mást elgondolni, mint hogy ez a Fomanek, Fomasik, Fómete, Fometesku, Fomik návcsalád tagja, amely mögött az orosz Foma 'Tamás' személynév áll, csak a magyarban (lehet a Dömötör hatására) magas hangrendű lett. (N.B. A cirillbetűs szláv nyelvekben a görög "th" betű helyén "f" jelenik meg, vö. még Fjodor < Theodorosz > Tódor).

Dominek, Dominyák: Kivenném őket a Dimény, Demján, Domján, Domány sorból, mivel inkább Domonkos < Domenicus névvel lehet kapcsolatuk, vö. lengyel Dominik.

> P.S. A nemecseket mintha már rehabilitálták vána, és azóta megint nem kisbetűs :-)
Viszont nem tették közzé a Magyar Közlönyben, és csak akkortól hatályos... :-)

Előzmény: Pivovar (10)
phe 2002.03.07 Creative Commons License 13
Nemkin?
(Családnév.)
Kis Ádám 2002.03.06 Creative Commons License 12
Néhány név a bicskei telefonkönyvből:

Bacsa
Az MTESz szerint számadó juhász. Szlovák eredetű. Eredetét tekintve azonos a Bacsó személynévvel, csak más földrajzi környezetben keletkezett (ez palóc, az Tisza menti.
Ugyanakkor az MTESz céloz Árpád-kori Bacsa személynvre, amelyik ettől az eredettől független.

Bacsik Bőcs Börcs Cingul Darulya Dubicsanácz Fatalin Fuferenda Geröly Gyüre Homonyik Igazság Izing Ksúz Kucs Kutrik Mónos Nabilek Ollé Opra Paluska Pandol Spirka Sulina Vénosz Zárbok

Csak a vicc kedvéért: kb. 30 Nyilvános Állomás (sic!)

Kis Ádám

Pivovar 2002.03.06 Creative Commons License 11
Bocs, vána=vóna, volna...
Előzmény: Pivovar (10)
Pivovar 2002.03.06 Creative Commons License 10
Nehiba - Öskü-Várpalota környékén van egy kisebb-nagyobb szlovák közösség (vagy szórvány), onnan származik a konkrét példa...
Nemsur - veszprémi fotóműterem neve (gondolom, a tulaj neve alapján)
Találtam az országos telefonkönyvben olyat is, ami végképp összezavart: Nemanya (ráadásul Nemanyáné formában !!! :).
Nemecz (Ernő) - egykor rektor a Veszprémi Egyetemen.

A Dancs-nak Dencs változatát is ismerem (én a "németül: dán" jelentést tippeltem, de ha nem, hát nem)

A D*mj*n sorozathoz a Dimény, Demján, Domján, Domány, Dominek, Dominyák (Damjanich?) is adalék (már ha tényleg illenek ebbe a sorba - többükre szintén van veszprémi példa :).

Találkoztam a Demeter(Dömötör) (család)névhez nagyon hasonlóval is: "Fömötör".
Lehet, hogy tévedek, de én ez a "változatot" annak tulajdonítottam, hogy a kétféle névváltozat első betűje az írógépen (ha a névváltozat kb. száz évnél -mármint a "szabvány" írógépkiosztásnál- idősebb, nyilván tévedek) az ASDFGHKL sorban egymás mellett van...
Vajon ez lehet mögötte, vagy a th-t d-nek, f-nek, illetve ezek közül bármelyiket bármelyik másiknak is ejteni képes vegyesipari európai kiejtés?

P.S. A nemecseket mintha már rehabilitálták vána, és azóta megint nem kisbetűs :-)

Előzmény: LvT (9)
LvT 2002.03.06 Creative Commons License 9
Nemecz, Nemecsek, N(y)emcsák, N(y)emcsok: Szlovák, ill. cseh-morva eredetű családnevek, melyeknek alapja a Nemec 'német' név. A cseheknél, szlovákoknál és az ukránoknál gyakori, hogy a családneveket kicsinyítőképzővel képzik. Így járt a nemec, melynek -c-je ilyen képzők előtt cs-vé válik. A kicsinyító képző magánhangzójának hangszíne a forrásnyelv függvénye: a -csák a cseh-morva, a -csok a szlovák változat, a nemecsek pedig egy teljesen megmagyarosodott alak.

Nemoda: Cseh családnév, mely a nemý 'néma' szóra vezethető vissza.

Nehiba: Nem hallottam még erről, de így elsőre a cseh-szlovák nehybny 'mozdulatlan, merev' szó alapjával függhet össze. Tartalmilag tehát megfelelhet a magyar Sánt(h)a családnévnek.

Nemsur: Ezzel sem találkoztam. Ötletem lenne, de az annyira bizonytalan, hogy inkább később térek erre vissza.

Demcsák: Cseh-szlovák családnév, kiterjedt rokonsági körrel, melybe beletartozik pl. a Damjanovics és a Dancs is. Mindezek a görög eredetű latin Damianus személynévre mennek vissza, annak különféle alakjai, becézései, ill. egyéb képzős származékai. Ez a keresztnév a szlávságban különösen kedvelt volt ("e"-s alakjai az északi, "a"-s alakjai a déli nyelvekben), de magyarul is van Damján, Deme, Demény, Demjén (melyek egyben csakádnevek is!). A név elterjedtségét erősítette, hogy használt (becézett) alakjai gyakran egybeestek a Demeter név válatozataival (éppen a magyar Deme is ilyen. Érdekes vegyülés a Démes (amely szintén lehet vezetéknév), amely a Dénes név elferdült alakja a fenti kettő hatására, vagy fordítva.

> Első hallásra némelyik kissé zavarbaejtő, mert mintha a magyar nem-mel egy ismeretlen szót tagadnának...
Csakúgy, mint a magyar nemes, nemez szavak esetén :-)

Előzmény: Pivovar (8)
Pivovar 2002.03.06 Creative Commons License 8
Újabb felvetés: mi van a ne-, nem- kezdetű nevekkel?
Pl. Nemcsák(?), Nemsur, Nemoda, Nehiba(nechyba-hibátlan?), Nemecz (német?), Nemecsek (németke?), stb...
Első hallásra némelyik kissé zavarbaejtő, mert mintha a magyar nem-mel egy ismeretlen szót tagadnának...
Talán véletlen az is, hogy nem csak NEMcsák, hanem DEmcsák név is van... (névadási verseny volt valaha? :)
LvT 2002.02.27 Creative Commons License 7
Megpróbálom ismét egy kicsit kevesebb HTML-hibával...

Kedves Pivovar, Zsírharang!

Bár Pivovar meginvitált ide, de lehet, hogy ki kell ábrándítsam. A személynevekkel foglalkozó onomasztika külön diszciplína, speciális felkészültséget és szakirodalmat kíván. Pl. az én családnevem a Debreceni diákszótárban szerepel 'radír' jelentésben. De nem innen ered, és eredetét -- vi. egy szlovák 'borsó' jelentésű szót -- csak akkor lehet megfogni, ha ismerjük az előző, "kevésbé romlott" alakjait.

Kovács: Valóban szlovák szó: a kut' / kovat' 'kovácsol, vasal, patkol' igének -c^ cselekvőnév-képzős származéka, vö. tkat' 'sző' > tkác^ > takács. Azonban mint személynév -- a Takáccsal együtt -- magyar keletkezésű, mivel az átvett foglalkozásnévből a magyarban és a szlovákban egymástól függetlenül lettek családnevek.
Megjegyzem, az angol finom különbséget tud tenni a magyar Kovácsok és szlovák névrokonaik között. Ha egy szinkronizált filmben azt a nevet halljuk, hogy Kouvek, akkor az illető szlovák, ellenben a Kouveksz-ek magyarok. :-)

Ötvös: Közszóként nemesfémekkel foglalkozó ékszerészt jelent. A szó alapja az önt igénk régebbi öt (ötteni) változata, így tkp. a mai nyelvben öntő lenne, vi. 'nemesfének ötvözésével, formába öntésével foglalkozó mesterember'.

Pivovar: Cseh eredetű magyar személynév, jelentése: 'sörfőzde'.

A következőkre nincsenek adataim, így csak rövid kutakodásom eredményét tudom összefoglalni.

Buglyó: Német eredetű szlovák családnév. A "névrokonait" -- Búgely, Bugju, Bugja esetleg Bügel, Bugl -- figyelembe véve több eredete lehetséges pl. a német Bügler 'kengyel', Bug 'orr, lapocka', esetleg Bögler 'íjász' szavakból. De a legvalószínűbb a Buglovce 'Göbölfalva, Schreibersdorf, Szepesség, Szlovákia' falunévhez hasonló eredet. Ez utóbbi a Gobel(inus) német szn.-névből ered, g:b > b:g hangátvetéssel.

Gyucha: Szlovák eredetű családnév. Hasonló személynevek a magyarban a Gyuha, Gyuk, illetve Gyufka. Ebből egyrészt adódhat a szerb Gyuk személynévvel való összefüggés (vö. mai szerb Gyukin családnév, vmint Gyuka-hegy 'Szomód r., Komárom-E. m.'). Ugyanakkor a Gyufka családnév a szlovák dievka ~ diovka 'szűz, lány' szóra megy vissza, amelyből szintén levezethető.

Előzmény: LvT (6)
LvT 2002.02.27 Creative Commons License 6
Kedves Pivovar, Zsírharang!

Bár Pivovar meginvitált ide, de lehet, hogy ki kell ábrándítsam. A személynevekkel foglalkozó onomasztika külön diszciplíne, speciális felkészültséget és szakirodalmat kíván. Pl. az én családnevem a Debreceni Diakszótárban szerepel 'radír' jelentésben. De nem innen ered, és eredetét -- vi. egy szlovák 'borsó' jelentésű szót -- csak akkor lehet megfogni, ha ismerjük az előző, "kevésbé romlott" alakjait.

Kovács: Valóban szlovák szó: a kut' / kovat' 'kovácsol, vasal, patkol' igének -c^ cselekvőnév-képzős származéka, vö. tkat' 'sző' > tkác^ > takács. Azonban mint név -- a Takáccsal együtt -- magyar keletkezésű, mivel az átvett foglalkozásnévből a magyarban és a szlovákban egymástól függetlenül lettek családnevek. Megjegyzem, az angol finom különbséget tud tenni a magyar Kovácsok és szlovák névrokonaik között. Ha egy szinkronizált filmben azt a nevet halljuk, hogy Kouvek, akkor az illető szlovák, ellenben a Kouveksz-ek magyarok. :-)

Ötvös: Mint közszó nemesfémekkel foglalkozó ékszerészt jelent. A szó alapja az önt igénk régebbi öt (ötteni) változata, így tkp. a mai nyelvben öntő lenne, vi. 'nemesfének ötvözésével, formába öntésével foglalkozó mesterember'.

Pivovar: Cseh eredetű magyar személynév, jelentése: 'sörfőzde'.

A következőkre nincsenek adataim, így csak rövid kutakodásom eredményét tudom összefoglalni.

Buglyó: Német eredetű szlovák családnév. A "névrokonait" -- Búgely, Bugju, Bugja esetleg Bügel, Bugl -- figyelembe véve több eredete lehetséges pl. a német Bügler 'kengyel', Bug 'orr, lapocka', esetleg Bögler 'íjász' szavakból. De a legvalószínűbb a Buglovce 'Göbölfalva, Schreibersdorf, Szepesség, Szlovákia' falunévhez hasonló eredet. Ez utóbbi a Gobel(inus) német szn.-névből ered, g:b > b:g hangátvetéssel.

Gyucha: Szlovák családnév. Hasonló személynevek a Gyuha, Gyuk, illetve Gyufka. Ebből egyrészt adódhat az adatolt szerb Gyuk személynévvel való összefüggés (vö. mai szerb Gyukin családnév, vmint Gyuka-hegy 'Szomód r., Komárom-E. m.'). Ugyanakkor a Gyufka családnév a szlovák dievka ~ diovka 'szűz, lány' szóra megy vissza, amelyből szintén levezethető.

Előzmény: Pivovar (-)
Törölt nick 2002.02.26 Creative Commons License 5
Ez egy szlovák név (állítólag): Gyucha
(h-val ejtendő)

Most nem jut eszembe más a rokonságból... :)

Törölt nick 2002.02.26 Creative Commons License 4
Na ezt magyarázzátok meg: Buglyó
Törölt nick 2002.02.26 Creative Commons License 3
Kösz, ez érdekes!
Pivovar 2002.02.26 Creative Commons License 2
Ha sokat nem magyaráz is, itt egy statisztika az 1890-es évek "yellow pages" :-) iparos és kereskedő adatbázisának "Ötvös" nevűekre vonatkozó adataira... (C) Bogárdi
Viszont az eredetéről egyelőre nekem is csak a "fémműves" (aki nem kovács :-) ugrik be...
Előzmény: Törölt nick (0)
Törölt nick 2002.02.26 Creative Commons License 1
Mondjuk nem hiszem, hogy ezen olyan sok magyaráznivaló lenne... :)
Törölt nick 2002.02.26 Creative Commons License 0
Ha tudtok, mondhatnátok valamit erről is: Ötvös.

köszi

Pivovar 2002.02.26 Creative Commons License topiknyitó
Kinek a neve mit jelent magyarul?
Aki ezt olvasni tudja, mind magyarnak tekintendő - ami viszont nem jelenti azt, hogy a neve is magyar eredetű...
A célom a topic nyitásával persze nem az, hogy neve alapján valaki "nem-magyarnak" vagy éppen "nagyon-magyarnak" minősüljön, hanem éppen ellenkezőleg: milyen érdekes eredete lehet egyes családneveknek, akár felvettek, vagy magyarosításból eredőek, vagy akár egyszerűen magyarázhatóak azok más nyelv ismerete alapján(igazából erre az utóbbira gondoltam - remélem, nem bántunk meg senkit - sem azokat, akikről szó lesz, sem azokat, akik kimaradnak... :-).

Nevek... Honnan?

Első - vitaindító - tippem, hogy pl. a Kovács (bármennyire is a leggyakoribb magyar név) magyar-e, és nem véletlenül szláv eredetű-e? A "kov" fémet jelent "szlávul" , és aki ezzel dolgozik, az a kovács... "szláv" (hm, lehet, hogy talán leginkább szlovák) nyelven. Gondoltátok volna? (Mármint ha a feltételezésem igaz... Remélem, LvT közbelép, és igazságot tesz :)

Kérem szíveskedjünk politikai felhangoktól eltekinteni... bármely név okán.