Viccet félretéve, menta és menta között is különbség van. Minél illatosabb, aromásabb, annál hatásosabb lehet – de azért ettől ez még mindig olyan lightos megoldás, főleg csokornyi egységben, száradóban, szabad térben. Ha több más, határozottan illatos-fűszeres (élő) növénnyel is körülveszed az adott teret, több esélyed van. Illetve igen, az égetés/füstölés bejöhet, végül is a szúnyogok a tábortűz füstjét se szeretik, az illatos, gyógynövényes-fűszernövényes füstölőket (illetve illóolajakat) meg szintén nem.
'hogyan néztél utána a szerecsendió gyulladáscsökkentő hatásának úgy, hogy megbizonyosodtál róla?'
Nem igazán értem a kérdést. De nézzük időrendben:
Előbb véletlenül belezuhintottam a teáskancsóba, aztán rábólintottam, hogy ártani nem fog, merthogy fűszerként se árt, aztán az a gyanúm támadt, hogy lehet, hogy még használ is, aztán utánaolvasgattam több helyen... És végül is, visszanézve, ez, meg a többi, amit bevetettem, hatott...:)
" És csak, hogy megbizonyosodjak róla, utánanéztem, és bizony, a szerecsendió is gyulladáscsökkentő... "
Lusta vagyok nyaranként szúnyoghálót szerelni az ablakaimra, de olvastam, hogy pl. a menta elriasztja a legyeket, szúnyogokat. Nagy csokor mentát akasztottam a falra, de nem segített ellenük.
Sebaj, gondoltam, akkor legyen legalább mentaszag a szúnyogok mellé.
Mentaszag sem volt, hanem csak száradt a csokor.
Addig száradt, míg már ki akartam dobni, de aztán gondoltam, hogy ha meggyújtom, esetleg nem kedvez a szúnyogok komfortjának a füst.
Parázslik csokorban, nem gyullad meg igazán.
Az biztos, hogy a legyek, szúnyogok ha megtapasztalják, akkor kitakarodnak a füstjétől. Egy "kicsit" emlékeztet a marihuána szagára.
Amiért idéztelek: hogyan néztél utána a szerecsendió gyulladáscsökkentő hatásának úgy, hogy megbizonyosodtál róla?
Te nagyon aranyos, annyira, de annyira örülök, hogy te is ide jutottál. !!!! :D:D ( a felismerésedre gondolok, konkrétan. :)
Így működik ez, bizony. :)*
Ugye, milyen egyszerű?
Csak eddig eljutni volt kissé körülményes . :)))) (nekem , legalább is )
Pontosan így működöm én is, így figyelek a jelekre és pontosan így nevetgélek magamon, ahogy a dolgaimat csinálom.
Régebben, évekkel ezelőtt, mikor még Pesten laktunk, le,-leszökdöstem a Duna-partra, Margitsziget erősen előnyt élvezett, de ahol most lakunk, na az aztán a Kánaán ( kis)Duna - parti sétálások okán.
Ha már gyógyteák, az tökéletes, ahogy terelgetnek, semmit nem is tennék hozzá, csak a fűzfakéreg teát ajánlanám a figyelmedbe, ha a "fentiek" is egyetértenek. :)
Bááááááár, ha nem jutott eszedbe, talán nincs is dolgod vele . ;)
Csécsé, tudom, hogy nagy irodalom rajongók vagytok, van itt egy könyv, olvastad esetleg?
Fredrik Backman: Itt járt Britt-Marie
Sírva nevettem és nevetve sírtam.
Náray: "Anyám szerint" könyve eléggé elvarázsolt, utóbbi idők kedvenc könyve volt, de Britt-Marie most vitt mindent.
Vess egy pillantást rá, ha adódik alkalmad.
Örültem a sztoridnak, de annak még jobban, hogy ennek kapcsán eszedbe jutottam.
Ja, és ami miatt még eszembe jutottál: volt itt szó arról, hogy milyen jókat tud nevetni az ember lánya magán... Hát, jó párszor volt szerencsém kinevetni magam mostanában, a bármiféle sutaságaimért...:) És végül is, addig jó, amíg tudunk nevetni magunkon...
Nekem ez kevésbé jött be, viszont... Hallgattam/újrahallgattam más Tolle-anyagokat (a fájdalomtestről, meg az emberi kapcsolatokról/odafigyelésről), és azok jól tudtak esni.:)
-o-
Eszembe jutottál, többször is mostanában. Sztorizok, jó?:)
Többféle gyulladásos vacakságon estem át az elmúlt hetekben, és voltak vicces jelenségek. Az ínhüvelygyulladásomnál pl. elsétáltam a patikába, vettem valami gyógynövényes krémet. De olyan kedvem támadt, hogy nem hazaindultam, hanem mentem még tovább egy kicsit a Duna-parton, olyan jó idő volt. (Mostanában nemigen szoktam így kirúgni a hámból, de akkor megengedtem magamnak.) Visszafelé megszólított egy idősebb házaspár, beszélgettünk vagy 10 percet séta közben, aztán egy csapnál megálltunk, hogy megitassák a kutyát. Kértem a jóembert, engedjen egy kis vizet a kezemre, rajta volt a borogatás, csak már megszáradt. Ránéz, azt mondja, szintén zenész...: És az asszonyra mutat, hogy neki is rendszeresen begyullad a keze... Na, ő aztán egész pontosan eligazított, menjek be Szentendrére, az X patikába, és kérjem Y drnő borogatókrémjét, aztán azt így meg így használjam pakolásként... Mit ne mondjak, örültem, hogy találkoztam velük, üzenetértékű volt, és ahogy sejtettem, az általuk ajánlott krém is bevált.
Aztán, amikor hazaértem, gondoltam, csinálok magamnak egy jó kis gyulladáscsökkentő teát. A szokásos gyógynövényes alapteámat felturbóztam kamillával, zsályával, aztán gondoltam, ha már lúd, legyen kövér, tettem bele kurkumát. Na jó, kell egy kis fahéj is. Elővettem a barna zacskót, megbillentettem, aztán észbekaptam, hogy ez durvább anyag. Szerecsendió volt. Na, ekkor már vigyorogtam. Az idős házaspár után? Már gyanakodtam, hogy jó lesz az a szerecsendió bele. De vegyük csak elő a fahéjt is. Megdöntöttem, naná, hogy tripla adag lett. Akkor már hangosan nevettem. És csak, hogy megbizonyosodjak róla, utánanéztem, és bizony, a szerecsendió is gyulladáscsökkentő...
Az rendben van persze, ha valaki nem használ önkontrollt, akkor a sok gondolkodásba bele is lehet zizzeni. Viszont szerintem éppen így a nem-gondolkodásba is. Ilyen szempontból már jobbak a taó elvei, mint a buddhizmusé.
Addig addig gondolkodtam "Isten"-nen és az ateizmuson, ameddig megoldottam a rejtélyt. Ugyan ezt történt számos más dologgal is például Gödel tételével is. Most éppen ezt oldom meg ezen gondolkodom.
Most mi is a jobb a nem gondolkodás, vagy a gondolkodás??? :-)
Attól tartok, hogy ez a nagyon erősen nem "gondolok semmire", de az a "semmi" még is pont egy adott vallás "zombikellékei" .... önbecsapás. Meg különben is a viselkedés számít. Gondolkodni meg jó ... csak mértékkel és némileg helyesen és ha játékból nem helyesen gondolkodunk, azt is tudjuk, hogy az és azt is átélhetjük, örülhetünk neki.
A memetika (ismétléstan, klónozástan, majmolástan) maga is hasonlóan alakult ki, mint a vallások, tehát jó nagy része egyértelmű áltudomány. Hülyeség azon memetikusok állításai, hogy a teljes emberi kultúra és elme sem más mint mémek összessége. Sőt a memetikában is lett később belső és külső memetikai irányzat, mint a vallásoknál is. (teisták - ateisták)
Jómagam nem is tekintettem soha sem a memetikát ezért egy értelmes dolognak, sőt összességében egy felesleges áltudománynak tartottam .... Addig am,íg lelkem valamit a kutatásaimban, amit csak a memetikának egy része tudott jó és logikusan megmagyarázni és lemodellezni. Akkor kezdtem el intenzíven kutatni és rászántam vagy 2-2,5 évet. A vége az lett, hogy alapítanom kellett egy új tudományágat a pszichovirulógiát. Így nem kell mások hülyeségeihez igazodnom.
Memetika szerintem; az emberi gondolatok – a biológiai vírusok működési elvéhez hasonló – lényegét tekintve pszichológiai klónozással szaporodó fertőzési és gyógyítási szabályait és törvényszerűségeit vizsgáló, feltáró tudományág. (röviden: utánzástan, ismétléstan régebben, de helyesen inkább klónozástan a jövőben) Ez egy új tudományág és mint ilyennek vannak fals kinövései is. Tehát a "Vírus" az élő és élettelen, a "Memetika" meg a tudomány és áltudomány határán helyezkedik el jelenleg. Jómagam a tudományos részt igyekszem belőle elkülöníteni. Ezt az ágat nevezhetjük akár pszicho-virulógiának is.
Ez a dolog meg úgy néz ki, hogy valós és működik. Lásd Nagy Gergely immunizálási kísérletemet, ami sikeres lett és sok más hasonló is. Téged is elgondolkoztat.
Zsolt ... igazad volt mindnyájan zombik vagyunk ... sajnos ... Csak az erősebb vagy enyhébb zombilétben van különbség köztünk. Persze én a zombiságot más értelmezésben is használom. Tehát mémfertőzést is értek rajta. - ide írtam
Ez az írás döbbentett rá ... amivel már sokan cukkoltak... hogy amit írok ha igaz, akkor az Nobel-díjas dolog ... én meg erre nincs is olyan kategória. Nos még is van, mert az "orvosi" -Nobel-díj lényegét tekintve élettani és fiziológia díjként indult. .... és az amit eddig úgy gondoltam az orvosi kategóriába nem nagyon fér bele ... az élettanba meg nagyon is belefér. Mind a Tudományos Isten bizonyítás és a hozzá kapcsolódó pszichovirulógia immunizáló gyógymód. Amelyek nagyon erősen köthetőek, mind a pszichológiához, pszichiátriához, kognitív tudományághoz és az a neurlógiához is.
Tehát valóban jómagam is "mémfertőzött" vagyok némileg és néhány dologban, de az tudatosult bennem és igyekszem minimalizálni a negatív hatásait. Éppen ilyen okok miatt van nyolc vallásom, amelyek kompenzálják és kiegyenlítik egymás káros hatásait. Az ateizmust nem ajánlom senkinek, az az egyik legnagyobb és legerősebb, legveszélyesebb zombiság a világon.
Bár... azért hozzáteszem, a bevezetőben rögzített istendefinícióid (és az ateistadefinícióid is) számomra elnagyoltnak, pontatlannak és - bármennyire is semlegesnek tartod a hozzáállásod - némileg negatívan elfogultnak tűnnek.
Elnagyolt: nem jön pl. át, hogy az emberek egy náluk nagyobb, intelligensebb, és hatóképesebb lény vagy lényeg tételezésével mindig is a maguk kicsinysége és a világ nagysága, a maguk egyszerűsége és a világ összetettsége közti különbséget próbálták áthidalni; hogy egy bármiféle istenképzet (egy ősvallás istenei, a nagy Manitou vagy bárki/bármi más) megfogalmazásával minden kultúrában a természet, a világ rendje, felismert törvényszerűségei és szépsége iránti vonzódásukat, tiszteletüket fejezik ki.
Pontatlan: mert a te mai kereteidet helyezed valahai, egészen eltérő kultúrák istenképzeteire, és így, minimális belehelyezkedés vagy belelátás nélkül ítéled logikátlannak azt, ami akkor és ott, az adott hitnek a hőskorában és alapvető közegében azoknak az embereknek mélységesen logikusnak és valóságosnak tűnt, – a mi mai szemüvegünkkel (egy későbbi 'távollátó' szemüveggel vagy távcsővel) nézve lesz csak 'logikátlan' és 'elképzelt'.
Negatív: az említett időtávlatból adódóan ítéled torznak azt, ami adott helyen és időben az egész, a teljesség, a rend képzetét volt képes nyújtani embereknek. Alkalmasint (bármely vallást tekintve) nem is az eredeti hittel vagy tudással hadakozol (mert annak értelmét, logikáját, mélységét, nem azon a tudásszinten lévén, szükségszerűen föl sem foghatod), hanem az évek, évszázadok alatt rárakódott dogmákkal, értelmezésekkel, vagyis az emberi tákolmányok végtelen szintjével, emeletével.
Hát, ezek az első, a bevezetőben szereplő definíciókra vonatkozó benyomásaim.
És van némi halovány gyanakvásom, hogy netalántán, esetleg a 'memetikahívők' is áldozatai lehetnek néminemű, maguk áltak teremtett mémeknek, de ezt egyelőre tényleg csak nagyon halványan jegyzem meg.
