(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.
Ez az elmélet. De a magyar közlekedési kultúrával a veszélytelenség csak akkor áll fel, ha nincs a közelben hozzád közelítő jármű, úgyhogy innentől, ha van elsőbbséged, akkor sem tudsz vele élni biztonsággal. A késedelem nélküli átkelés rögtön üti is a veszélytelenséget. Van pl. a budafoki úton egy 40-es táblával védett gyalogátkelőhely, ahol úgy érzem magamat, mint a béka. Előttem és mögöttem a sávokon belül is kerülgetnek. Néhány másodpercnyi átkelhetősére várakozás után lassan elkezdem az úttestre tolni a kerékpárom, aztán nem tudok késedelem nélkül haladni, ha kedves az életem. Volt már, hogy amíg a két pálya közti részen lassú gyalogos tempóban haladtam, az előttem lévő belső sávból egy kamikaze kivágott a külsőbe, és belecsapódott az ott szabályosan megállóba. Tehát a puszta jelenlétem megzavarhatja a járművek vezetőit, ezért ettől is tartózkodni kellene. :) Egyébként ettől az átkelőtől pár méterre szoktak rendőrök tevékenykedni, de olyankor sem jobb a helyzet.
azok a gyalogok akiket elütnek a zebrán, siettek, nem néztek körül, nem tartották be, vagy nem is tudták az átkelési aranyszabályt.
viszont, ha osztott pályás út , az jó széles, zebráján ütnek el , mondjuk a jobbról jövő belső sávban egy autó már nem tudott megállni, az védhetetlen.
Sok helyzetben már az nem mindegy, hogy az útkereszteződés az utak kereszteződése, vagy az utak tartanak kereszteződéstől kereszteződésig...
Az sem mellékes, hogy a járda a fogalommeghatározás szerint az út része, és az sem, hogy a kereszteződés az utak és nem az úttestek kereszteződése...
Ezekre mind akad olyan helyzet, amikor fontossá válnak. Konkrétan ezek a te példádban is ezek teszik egyértelművé, mi a helyzet, hogy a kerékpárút nem külön keresztezi a Vámház körutat, hanem egy nagy közös kereszteződésben. Az másik kérdés, hogy ez neked személy szerint nem tetszik, attól még a helyzet a KRESZ alapján is egyértelmű.
Bocsánatt, leginkább egy korábbi vita miatt használom a kéttestű utat, osztottpályás út a hivatalos neve. Valaki osztottpályásnak akarta nézni azt az utat aminek három külön úttestje volt... (ami nyilvánvaló ökörség, mert a fogalommeghatározással nem fér össze)
pontosítok: ha nincs lámpa, az elsőbbségadás kötelező bringás a keresztező útról érkezőknek ad elsőbbséget, aki a Belgrád rakpartról kanyarodik a hídra, annak nem.
A Belgrád rakpartról hídra kanyarodó ad elsőbbséget a vele párhuzamos kerékpárútról érkezőnek a KRESZ 31. § (5) bekezdés b) pontja miatt.
Az útkereszteződésről tudomást nem vétel (ahol utat keresztező kerékpárút burkolati jelet látsz, ott útkereszteződés is van: az úttest útja és a keresztező kerékpárút utak, amelyek keresztezik egymást) viszont már ez a szint.
A dolog a Fővám térné ráadásul még amiatt sem kérdés, mert az utat keresztező kerékpárút jelzését a Belgrád rakpart járdájához tartozó kijelölt gyalogos átkelőhely előtt keresztezed. Már pedig a Belgrád rakpart a járdáig tart. Az útkereszteződés pedig az utak kereszteződése (nem csupán az úttesteké), tehát az is legalább a Belgrád rakpart járdájához tartozó kijelölt gyalogos átkelőhelyig tart.
Erre van kialakult joggyakorlat, egy a közútkezelőkre vonatkozó szabályból, bár az a szabály a védett úttal párhuzamosan vezetett kerékpárútról szól, és azt rendeli el, hogy ha a vádett út úttestje és az azzal párhuzamosan vezetett kerékpárút távolsága meghaladja a 6 métert, akkor a védett kerékpárút előtt külön is ismételni kell az elsőbbségadás kötelező táblát. [83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet (JETSZ) melléklet 13. e) ]
A fővám téri példa több szempontból is egyértelmű kell legyen,
mivel a kereszteződés forgalmát, ha épp működik, fényjelző készülék irányítja, az egyben meghatározza azt is, hogy az egész egy kereszteződés.
a kerékpárút az úttest mondhatni közvetlen környezetében halad. Nem bírok 4,3 méternél nagyobb távolságot keresve se találni ( de a matematikai értelemben vett távolsághoz a legkisebbet kell választani, a megállás helyét jelölő vonalnál csak 1,7 m! ) A konkrét helyzetben a fentről jobbra kanyarpdó jármű elsőbbségadás elmulasztása a párhuzamos kerékpárútról érkező kerékpáros számára védhetetlen.
A becsapós forgalmi szituáció pont egy ilyesmi helyzet volt, csak kéttestű úttal... ha az alárendelt kéttestű útról balra kanyar után 20-25 méterrel nem engedted el a "szemből jövőt", akkor butka a forgalmi vizsga...
Amúgy ez a 90-es évek végén volt, azóta változott a forgalmi rend. Kikerültek egyirányú és behajtani tilos táblák az eredetileg kéttestű út volt úttestjeire, immár nincs ilyen probléma, nincs kéttestű út, immár két egymással szemben egyirányúsított út van. Ez is szép példa arra, hogy a KRESZ maga mondja meg a közűti jelzések mentén, mi külön út.
Vagy nyelvi problémáid akadnak a magyar nyelvvel, és akkor az általános iskolai tanulmánykat nem fogjuk tudni itt pótolni, vagy trollkodsz, és akkor én sem etetlek tovább.
Ami fontos: tisztában kell lenni a KRESZ alapfogalmaival (ami elég jól megegyezik a Közúti Közlekedési Egyezmény és a Közúti Jelzés Egyezmény alapfogalmaival.
Az egy dolog, hogy a kanyarodó sáv a másik útra (bekanyarodást követően) folytatódik egy másik út sávjában.
Tiszta sor (az elsőbbségadás kötelező táblából kiegészítő tábla nélkül), hogy a kereszteződésben a védett út az, ami a Vámház körút felől vezet a hídra és vica verza.
Az alárendelt út meg legfeljebb alárendelt útban folytatódhat, tehát legfeljebb a behajtani tilos mögött a Corvinus előtt a Duna parton...
Ezen csak a Közúti Jelzési Egyezmény H,8 kiegészítő táblája tud változtatni, amelyet az elsőbbséget jelző táblák (elsőbbségadás kötelező / állj! elsőbbségadás kötelező / kereszteződés alárendelt úttal / főútvonal táblák ) alatt lehet elhelyezni.
A konkrét helyzetben a fentről jobbra kanyarpdó jármű elsőbbségadás elmulasztása a párhuzamos kerékpárútról érkező kerékpáros számára védhetetlen.
