A gondolkodáson nem változtat . Az idegekhez megszakítás nélkül kapcsolódnak . És csak zavart tudnak kellteni az idegáramokban, de ezt nagyon is - kicsit is .
Minden KÖRBEJÁR vannak alsó és felső pályaszakaszok van nyár és tél munka és pihenés nemcsak jóllakni kell de megéhezni is . Ez a dialektikus változatosság jó ha megjelenik a gondolkozásunkban a lényi fokuszálásban.
Nem, az én fejemben nem akusztikus! Hanem csak az a "belső hang", ahogy gondolkodik az ember. Még akkor is csak ilyen "belső", ha dallam. Tehát nem a fülemmel vélem hallani!
Nekem rendszerint ez történt. Eleinte elég nagy hullámvölgyek voltak. Ma már eleve tudom hova vezetne ha hagynám ezt a gondolatfolyamot végigpörögni ezért az esetek többségében le tudom állítani. Néha még előfordul, hogy különösen kétségbe ejtőnek találom a helyzetet. Leginkább amikor az emberi igazságtalansággal és nélkülözéssel szembesülök.
Ilyenkor nem mindig tudom megállni, hogy ne keseregjek egy sort pedig tudom hova fogok kilyukadni.
Azt szoktam alkalmazni, hogy amikor jól kiszenvedtem magam akkor megfigyelem a szenvedést, a fájdalmat. Figyelem amíg van türelmem figyelni. Ezzel azt érem el, hogy egyre ritkábban kap el a gépszíj.
Már bocsi, hogy itt is Eckhart Tolléval jövök, de őszerinte majdnem minden ember agyában folyamatosan áramlanak a gondolatok. Valaki ezeket hangosan ki is mondja (magában beszél), a többség csak a belső hangján gondolkozik. Viszont az emberek csak azt tartják dilisnek, aki hangosan beszél magában.
Tolle azt mondja, hogy pont ez a szűnni nem akaró gondolat áramlat teszi beteg fajjá az embert.
Jómagam a saját példámmal csak alátámasztani tudom mindezt! Még annyi, hogy néha nem elmebéli gondolatok, hanem egy-egy dallam cseng a "belső füleimben", mondjuk reggeltől estig.
Tolle azt is mondja, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek "teljes jelenlétet" kívánnak, így ilyenkor szükségképpen kiszorulnak az elméből a fentebb említett, szükségtelen gondolat áramlások.
Talán 'V.S.' olvtárs erre gondolt, amikor azt írta, láss hozzá valamilyen cél megvalósításának!
