A 2019 elején Jeruzsálemben tartandó V4-Izrael csúcstalálkozóról is tárgyalt Orbán Viktor magyar és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Brazíliavárosban
A zsidók Jeruzsálemhez való ragaszkodása roppant különös.
A Kusita Dávid nem hódította meg a Jebuzita jeruzsálemet, békés szerződéssel döntöttek az őslakosok és a farizeusok együttéléséről, azzal, hogy a templomi szolgálatokat a Jebuzeus szertartások szerint végzik. Ez a templom a Gecsemáné kertben lévő Astarte- Boldogasszony templom volt, a frigyládát a mózesi kőtáblákkal ezért nem lehetett a templomban elhelyezni, és ezért ír a Biblia arról, hogy csak Salamon épített templomot a farizeusoknak, ahová a frigyládát elhelyezték.
A zsidók babiloni fogsága után Jeruzsálem státusa is megváltozott, és a zsidók a győztesek oldalán kezdték megszervezni életüket. A zsidókkal ez azóta sokszor megtörtént,és művészetté tették a vazallusi szerepet. Természetesen ezt bevallani nem lehet, és a politikai mítoszátírás normatívvá vált. Mindig nagy izgalmat váltott ki, amikor fontos dokumentumok kerültek elő, és a qumráni tekercsek elrablása erről tűpontosan bizonyságot ad. Ahogyan az alexandriai könyvtár fölgyújtása is hasonló okból történt. A történelmet a győztesek írják, és a múltat is ők uralják. Ez az oka az ókori műemlékek pusztulásának, és a nagyhatalmi műkincs rablásoknak.
Dávid házából való volt József, Jézus nevelőapja. Ezt mint Jézus zsidóságának döntő érveként idézik.
Sem Dávid sem Salamon, sem betsabé nem voltak zsidók, az pedig, hogy egy nevelőpa mlyen etnikum, indifferens. Q. e. d. Jézus nem volt zsidó!
Hatos Pál megírta 2018 egyik legjobb magyar könyvét, ami végre mindenfajta mítosszal leszámolva mutatja be az első magyar köztársaság születését, bukását és emlékezetét. A végére az ember megérti, hogy úgysem értheti meg.
Ethele és a húnok Belvidernél darabig időzvén, végre diadallal visszatérve bémenének Tolosa városába, hol őket a polgárok roppant dicsőséggel fogadták. S innen visszatértökben Reims galliai várost, melly Ethelének menet ellent állott volt, felégették, a katonaságot és polgárokat, kik belé zárkóztak volt, mind leöldökölvén. S miután Ethele Francziaországot és Flandriát így feldúlta, a Rajnán Coloniá-nál átkele, a hol szent Orsolyát a britanok királyának leányát a tizenegyezer szüzzel a kegyetlen húnok irgalmatlanúl leöldöklék. Innen Ethele Thuringiá-ba menvén, miután Eisenachban udvart tartott, a dákok (dánok), norvégek, friesek, litvánok és pruténok ellen nagy sereget rendele, kiket meggyőzvén és megalázván meghódoltata, határon uralkodásában túl ment vala, minthogy Sicambriát maga nevéről neveztette. És mivel Ethele király a húnoknak és más népeknek megparancsolta volt: hogy azt Ethele városának hívják: a németek a tilalomtól félve azt Eczelburgnak nevezték; de a húnok azon tilalommal keveset gondolva mint előbb mai napig is Ó-Budá-nak hívják...
