Két különböző sebességgel haladó közlekedő esetén áll fenn a probléma, tehát az autós és a biciklista között ugyan az a helyzet.
Mindazonáltal a jelen esetben is el tudok képzelni normális megoldást, ha az autóút mellett kialakított kerékpárút nem felel meg a "hivatásforgalmi igénynek".
A gyalogosok útvonalát közelebb is el lehetne vezetni a patakhoz a kritikusan keskeny helyeken, vagy akár végig külön, hogy legyen meg 1-2 méter távolság a biciklisektől.
A lényeg, hogy olyan megoldást kellene találni, ami mindenkinek elfogadható, és nem terheli meg túlzottan a környezetet.
"Ilyen keskeny úton, hogy fér el a kerékpáros és a biciklis egyszerre"-Ez ugye egy ősi probléma,hogy a kerékpárosok és a biciklisek nem jönnek ki egymással...:)
A probléma nem az Adyliget-Remeteszőlős közötti résszel van, hanem azzal hogy Adyliget és a Nagyrét alja között ez most extrém sport az átlagos kerékpárosok számára (út meredeksége, beláthatatlansága, forgalma - a mellékutcák pedig kb. még meredekebbek). Én úgy értelmezem, Pesthidegkút és Remeteszőlős között mérhető hivatásforgalmi igény van, melynek egy része (az állítások szerint) most is kerékpárral bonyolódik. Viszont hivatásforgalmi időszakban nincs nagy gyalogosforgalom! A hétvégi időszakra meg legalább az út kap egy fix szélességet végig, így meg fog férni egymással az a pár száz ember, aki egy átlagos napon kerékpárral, vagy gyalogosan megfordul a szurdokban.
A kéktúra jelenlegi kiírásában nincsen szó alternatív utakról. Ez tény. Viszont mit gondoljon az egységsugarú, ha mtsz.org -ról letölthető anyagban ilyet olvas:
"Piliscsévtől keletre a kéktúra alternatívájaként új KO vezet (lásd turistautak.hu)"
Vagy turistamagazin:
"fontosnak gondolta a bizottság minél több, az útvonal mentén fekvő látnivaló bekötését, vagy a hozzáférésének biztosítását a kéktúra útvonalakról anélkül, hogy a bejárandó K- jelzés hosszát túlságosan megnövelnénk. Itt kapnak fontos szerepet az alternatív útvonalak, mert magát a K- jelzést nem lehet minden látnivalóhoz elvinni"
"az OKT útvonaláról az alternatív K+ útvonalon lehet elmenni az állomásra pecsételni és a V másik szárán visszatérni az OKT-re"
"Hernádcéce (OKT) Hernád híd Méra Abaújdevecser északi határa (OKT) K+ jelzés felfestésével alternatív kéktúra útvonal kialakítása (az OKT hajdani nyomvonalán)"*
"Baktakéken alternatív, az OKT-ből induló és oda visszacsatlakozó K a falun keresztül a Baktakék kelet (OKT) Baktakék, temető Baktakék, Iskolamúzeum Baktakék, görög kat. templom (OKT) útvonalon"
stb stb
*Ez a gibárti módosítás érdekes, mert alternatív bélyegzőhely nélkül értelme sincs.. Dehát már mindegy, mert visszacsinálták
Ha ezt a TM-es cikket valaki elolvassa, szerinted nem plántálódik el benne némi gondolat, hogy a szervezők részéről is van némi biztatás alternatívákra? (a kék sáv elhagyására)
Nem csalásról beszélek, csak kitérésekről (pl amikor én arra jártam, kitértem Rezi várához bár a hivatalos útvonal nem arra vezetett, hosszabb is volt, szintesebb is volt, de ha szigorúan nézem akkor mégiscsak "csaltam" mert nem caplattam végig a szántó melletti "igazi" kék úton
Ugyanilyen példa lehet az említett Ágasvárra mászás is..
Szóval én nem tartom lehetetlennek hogy valamelyik következő füzetben az lesz az OKT kiírásánál, hogy pl a tari K+ vagy az ágasvári K3 egy hivatalos alternatív út.
A dupla bélyegzést is meg lehetett szüntetni egy tollvonással, ez is "annyiba kerül"
Ha esetleg elolvasnád feltételezem, hogy változna a véleményed.
Ez a cikk utolsó mondata a TM ismétlésnél:
"A cikk először 2017 novemberében jelent meg."
"Idén novemberben már 30 éve annak, hogy a televíziós ismeretterjesztés és a hazai természetjárás kiemelkedő alakja utolsó túrájára indult a Naszály oldalába."
Segítek: Rockenbauer Pál halálának 30 éves évfordulójáról 2017-ben emlékeztünk meg és nem 2018-ban. Ha már az a lényeg, hogy írjanak valamit illő lenne utána nézni mi van a szövegben.
Akkor félreértettelek, "hivatalos alternatív útvonalnak" én azt tekintem, amit végigjárva (az adott Kék sáv jelzés "kiváltásával") ugyanolyan szabályos az OKT teljesítés.
Ezt hol olvastad? Néhány hónapja ment erről egy vita itt, úgy emlékszem, az lett a vége, hogy a barlangban végigjárni a Jósvafő-Aggtelek távot nem szabályos az OKT teljesítés szempontjából.
Egyet azért ne felejtsünk el, hogy ezek a módosítások sok esetben épp a túrázók kérésére, reklamációjára történik.
A másik gyakori ok pedig a kényszerhelyzet, a ma oly nagyfokú magántulajdon védelem okán. Mert ha lekerítenek egy utat, mit tegyen az út fenntartója? Higgyétek el, csak úgy hobbiból nagyon kevés útjelző fogja a jól kijárt kéktúrát megváltoztatni.
Persze voltak és vannak elhibázott változtatások is. Talán épp ide tartozhat a már általam említett minden látnivalóhoz való mindenáron való útvezetés.
A kék út kialakításakor Dr Strömpl Gábor azt az elvet követte, hogy az egyes hegységi fővonalak összekapcsolásával jöjjön létre egy olyan hosszú út, amely felfűzi hazánk turisztikai gyöngyszemeit. De ez természetesen nem lehetett és ma sem lehet teljeskörű.
Ide másolom az 1938-as Szent István Vándorlás eredeti beszámolójának egy részletét. Ebből is látszik, nem minden látnivalót érintett már akkor sem a kék út.
Én is HEV bejegyzését tudom megismételni, ez egy útvonalkövető túramozgalom. Lehet bigott módon minden méterén csak a kijelölt utat követni, de nincs tiltva, ha a közelben lévő látnivalók is felkeresésre kerülnek. Többségében ezt segítik a leágazó, kerülő jelzések. Rokiék sem csak a szigorú úton jártak. Igaz, a filmben a mérőkeréknek ez volt a fő feladata.
A mi törekvésünk nem a mindenféle nehézségek árán való teljesítményre késztetés. Ahol lehet, a nehézségeket igyekszünk elkerülni. Ilyen volt a veszélyes Bódva-híd elkerülése, vagy a Felsővadász-Nyésta közötti értelmetlen sárdagasztás kiváltása is.
... sőt akkor sem, mert egymás mellett mennek, tehát nem ugyan azt az utat járják :))
Soha nem értem ezeket a végletekig tupírozott útvonal követési felvetéseket, (vitákat). A kéktúra nem arról szól, hogy letérhetünk-e, tudjuk-e követni, stb, stb. Sokkal inkább arról, hogy le akarjuk-e járni becsülettel, vagy szemrebbenés nélkül bliccelni akarunk. Ez pedig bennünk dől el.
Én úgy gondolom: a túra van értem és nem én a túráért.
Na ja, a kiírás szerint. Az útvonalkövető mozgalmak tulajdonsága, hogy mindenki ugyanazt az útvonalat járja le, legfeljebb más szakaszolással, és irányban. Az okt-re az elmúlt években ez egy cseppet sem igaz, hiszen már a módosítások módosítása zajlik, itt ugyanazt az útvonalat két túrázó már csak akkor tudja lejárni, ha együtt mennek.
Van a kék körön nem egy olyan helyszín, ahol az azonos színű, alternatív útvonalat adó jelzés (háromszög, kereszt) érdekesebb és többnyire hosszabb is. Szerintem vagy ki kellene mondani, hogy:
a. mássza meg a turista azt a hegycsúcsot, ha a fél méteres hóban egy óra plusz, és az a fő jelzés
b. legyen legális az eltérés a kék sávtól, amit ezen a szakaszon a túrázók nagyobb hányada amúgy is megtesz
Én nem vagyok annak híve, hogy a kékkel minden látnivalót, érdekességet össze kellene kötni. Ha arra lehetőség van, akkor ezekhez leágazó jelzéseket célszerű vezetni. A magyar jelzésrendszer épp erre épül a számos és még mostanában is szaporodó alakjelzések alkalmazásával. És ez nem csak a kék sávra vonatkozik. Egyébként épp ettől oly bonyolult a mi rendszerünk szemben sok más ország úthálózatával.
Egyébként épp a GPS terjedésével talán nem is kellene mindent mindennel összekötnünk. Egy jó, részletgazdag tájértéktérkép is elég lehetne. De ezzel már túl messzire kalandoztam.
Ez igaz. Ez csak egy elvi példa volt. Ezért lehetne a kerülő utak problémáját is úgy lezárni, ha már sajnáljuk megszüntetni ezeket, hogy a kék sávra bélyegzőket telepítenénk. Pl. a kolostorhoz, vagy netán a Károly-kilátóhóz.
