érdemes végignézni a lista alját, 1 darab atomerőműépítés került fel rá, az Olkilouto
For IT projects, a 2004 industry study by the Standish Group found an average cost overrun of 43 percent; 71 percent of projects came in over budget, exceeded time estimates, and had estimated too narrow a scope; and total waste was estimated at $55 billion per year in the US alone.[1]
Kíváncsi vagyok, pontosan ugyanilyen költségtúllépésekről tudsz-e beszámolni a francia 60-70-es évek atomerőműépítési folyamatáról is, vagy ez csak 'usa' sajátossága?
ezt az erőművet előszeretettel citálod elő mint megbízhatatlant, és költségtúllépések sokaságát
nekem meg erről a linkről lett világos, hogy itt is a tiltakozási hullám okozta a legnagyobb késést
The project has, however, experienced significant delays because of persistent protests by locals and nuclear activists over safety concerns.
...
The construction work on-site was stopped in October 2011 because of protestors. However, it resumed in March 2012 with the permission of the Tamil Nadu government.
Identification of four faulty crucial valves in reactors at Kudankulam and the arrest of Russian officials for sourcing substandard materials for nuclear equipment further fuelled opposition to the plant.
Ez mondjuk nem volt szép dolog... de ettől még nem kell az egész erőműépítést leállítani.
Egyébként nem is ennyiről beszéltem, amit tájékozatlanságodban durván lehazugoztál.
(Nem kell elnézést kérned, nem tartok igényt rá.)
A 10 milliárd $-os belarus költség a teljes, hálózati infrastrukturális járulékos költségeket is tartalmazza. A baráti orosz basic overnight cost of the two units was put at $6.135 billion.
A WNA 2018-as frissítésében is.
Az eredeti beetető becslések egyébként, ahonnan indultak a tervek 2 GWe-ra: a cost of about €4 billion (January 2008 estimate) on a turnkey basis.
Szerintem végül több is az. Egy atomerőműnek de más ilyesminek, repülőtérnek duna-tisza csatornának ..ja, olyan nincs, mindegy, akkor autópályának legfeljebb fel költsége amit mérnök, technikus, szakmunkás vagy téglákat adogató segédek kapnak esznek meg. Ez a fölénye a megújulókkal szemben. (...azon túl, hogy a kiszámíthatóan szabályozhatatlanság csak jobbik eset mint a kiszámíthatatlan)
Ezzel szemben ... Pax2 pedig belekerül ~6000€/KWp-be (legyen az is 90% cap-faktorral, akkor 6600 effektiv KWp-kent), ami a hitel kamatyoskamatyaval talan ~8500-9000 ... ami dollarba atszamolva ~10 000 $/KWp. Eleg messze esik a valos tervezett bekerüles 1200$-jatol ... közel egy nagysagrend az elteres (kis kesessel lehet egy nagysagrend is) ... igy jar az, aki letolt gatyaval ócsó atomerömüvet vesz.
A NM tervezési egyik fontos koncepciója az lesz, hogy lecsupaszítják az EPR-t, megszabadítják egy csomó biztonsági elemtől. Például a négy szintű védelmet háromra csökkentik.
Felfedezték a számítástechnikát is, ezért a most épülő EPR-ekbe beraknak egy csomó mérésadatgyűjtőt és központilag feldolgozzák az üzemelés során nyert működési adatokat (majd) és ezt is felhasználják a tervezés optimalizálásánál.
Persze ezek is csak a tipikus lózungok, amik minden pénzlenyúlós project beetetős fázisát jellemzi.
(Hinkley Point is úgy idult, hogy az adófizetőknek egy fillérjébe sem kerül. Paks 2-nél is fele árról árradoztak nukis olvtársaink, a fehérorosz baráti erőműre mutogatva.)
2030 egy olyan dátum, ahol már feledésbe mennek a régi kudarcok, be lehet vállalni egy újabbat.
Az EPR-t is át kellett tervezni menet közben ezen a téren is, mert a biztonságosnak gondolt dizájn a fukushima kapcsán újragondolt biztonsági követelményeket már nem volt képes kielégíteni.
Nadehat barmennyire is attervezik ... gazdasagi szempontbol (allami finanszirozas) nem fog semmi se valtozni (ilyen mennyisegben tovabbra se lesz ra maganpenz ... esetleg, ha uj "bekekölcsönt" kenyszeritenek ki ra).
~2030-ra viszont egyertelmü lesz, hogy mit lehet elerni a megujulokkal (mondjuk Europaban a delejgyartasban ~2/3-ot). Azon nem fog valtoztatni, ha 2030-ban eldöntik, hogy 2040-re megiscsak epitenek 3 ilyen szuper, ujratervezettet ... mert 2040-re remelhetöleg mar 80% lesz a megujulok aranya ...
Az atomerőmű raális lehetőség, mindössze választás kérdése, ezt nem vagy képes felfogni, nem kell hozzá csoda aksi, sem csoda napelem, mindössze el kell dönteni.
Valóban. A fukushimai események kapcsán azt is láthatjuk, hogy nem lehet abszolút mércét felállítani egy inherensen veszélyes reaktor biztonsági paramétereiben.
Az EPR-t is át kellett tervezni menet közben ezen a téren is, mert a biztonságosnak gondolt dizájn a fukushima kapcsán újragondolt biztonsági követelményeket már nem volt képes kielégíteni.
Nehany hete nagy dicsekves folyt. Olyanokat mondogattak, hogy az ottani plazma a legsürübb, legkönnyebben fenntarthato, mint masoknal ... vagyis ugyan elörelepesröl szolt a hiradas ... de a leghosszabb vandorlas is az elsö lepessel kezdödik ...
Aki nem tudja manapsag megitelni, hogy a termeke milyen eredö bonyolultsagu, akkor pontosan azokba az ellentmondasokba (költsegtullepes, idöbeli tullepes) fut bele, ami evtizedek ota az atomenergia elterjedeset kizarja. Csak eppen az iparag nem akar tanulni a tapasztalatokbol.
Fuku ota meginkabb elakadt a lemezen a tü. Ezert irogattam itt, mar vagy ötvenszer, hogy "jelenleg es Europaban NEM LEHET gazdasagosan müködö atomerömüvet epiteni". Erölködni azert lehet (monnyuk 100% allamadossagbol), de nem hinnem, hogy Magyarorszag Pax2-vel valami uj mercet fog felallitani. Annal inkabb, hogy a ´20-as evekben annyira megvaltozik minden, hogy a projekt ertelmetlensege a bolondok szamara is nyilvanvalova valik ...
Pax2 meg igazabol el sem kezdödött, de mat ~2 ev csuszasrol van szo ... es olyan hirek is terjengenek, hogy az elsö modul atadasa ~2032 körül lesz (az pedig mar 7 ev keses lenne).
2032-2009=23 ev epitesi idöt jelentene a "projekt" elhatarozasatol ... (ugye a parlamentben 2009-ben hagytak jova ...).
Az EPR-t a nagy és folyamatos szakmai múlttal rendelkező francia atomműhelyekben kezdték tervezni, a 2000-es évek elején és másfél évtized múltán még nem sikerült üzemelési tapasztalatokat gyűjteni. Sikerült viszont építési tapasztalatokra szert tenni, ami alapján a franciák belátták, hogy az EPR jelenlegi formájában totális kudarc. Túl drága, túl bonyolult, nem alkalmas tömeges gyártásra.
Ezt felismervén és elismervén az EDF 2005-ben belekezdett egy új EPR, az EPR NM (new model) tervezésébe, aminek ki kellene küszöbölnie az EPR fejlesztése során elkövetett alapvető koncepcionális hibákat, amik azt eredményezték, hogy az megvalósult reaktor dizájn az eredeti koncepció: modularitás, szabványosítás, tömeggyárthatóság, olcsóság, stb. egyetlen feltételét sem teljesítette.
Az EPR NM arra lenne hivatott, hogy az eredeti, két évtizedes terveket végre magvalósítsa, de hogy ez sikerül-e neki arra újabb két évtizedet kell még várni.
Pl. a generatorokat, elektronikat ... a Siemens gyartotta. A Siemens kb. 2 eve visszahuzodott az atomenergia területeröl. Nyilvan eladja a termekeit akarhova (pl. a Simatic csaladot), de nem foglalkozik azok "atomos" engedelyeztetesevl, ilyen igenyek szerinti gyartassal ... Vagy vesznek töle, amije van, vagy nem ...
A kínait még csak bekapcsolták, de rendesen hálózatra még nem termel (tán oda vezetik az áramot, de kereskedni vele nem kereskednek). A másik két EPR (finn és francia) meg még nem üzemel.
Az első repülőgépeket meg lehetett csinálni egy fészerben egy sokkal elmaradottabb világban. Egy a mai követelményeknek megfelelő utasszállító repülőgépet nem lehet fészerben pár hónap alatt összeütni.
Tudod miért?
Ha tudod, akkor azt is tudod, hogy egy mai nukleáris reaktorral szembeni elvárások hogyan viszonyulnak az 50 évvel ezelőtti reaktorokéval szemben.
A stellatornak ugyanazok a problémái... nem tudják hatékonyan kicsatolni az energiát és folyamatos üzemet létrehozni. Csak ez most még nem probléma, mert nincs is mit kicsatolni.
