Sziasztok! :) Bár ebben az epizódban már nem biciklizünk, de mivel ez a sorozat záróepizódja, ezért bátorkodom megosztani veletek. Szóval aki csak a kerékpározás miatt nézné meg, az ne tegye! :) Kobaltkék Adria 5. rész - Slano https://youtu.be/4QXnVwSp9oM
14 és 16,5 évesek. Pici koruk óta velem vannak az utakon. Ma Kevin hétfőn megigényelt új személyi igazolványa is megjött.
Annyi plusz időnk lett, hogy az Isonzó völgyét is be mertem venni a programba, ami a háború végének 100. évfordulója közeledtével aktuális helyszín. Salzburg és Bohinj egy-egy pihenőnapra is jó lehet, ha akarjuk. Ha például a boveci ZipLine kimarad. Aztán eldöntjük, a sörös Laskoban és Szlovénia mértani középpontjában is megfordulunk-e végül.
Most lesz két napunk bepakolni meg az utolsó jegyzeteket elkészíteni. Közben szívesen megmutatom itt még a teljes útvonaltervet, hátha nem közismert látnivalóra hívná fel valaki a figyelmem.
Érzem, hogy azért ez a jóértelmű irigység. ;) De legalább ti értitek a fokozódó izgalmam. A Mangarton talán elmúlik majd.
Köszönöm a srácok nevében is, Józsi! Reggel belevágtam. Pestről Bécsbe es Ljubljanából haza megvettem jegyeinket. A lehető legtöbb időt töltjük kint, a 14. napon jövünk vissza. 1 óra kellett mire minden meglett. Szegény mávosok éppen úgy szívnak a saját platformjukon, mint mi az Elvirán. Jó eséllyel nem lesz gondom, ha szétkapom a futót. Nincs gyerekkedvezmény, még mindig sajog bele a bankkártyám. Mondtam is a fiúknak, hogy pár vadkempingezős éjszaka fogja csak feledtetni ezt a kiadást. Már pakolgatok, szerelek, tervezek. Közben Kevin minden nap megemlíti, hogy épp egy éve hol jártunk.
Én drukkolok neked, hogy csak az időjárással legyen problémád. Tegnap kiderült, hogy nemzetközi forgalomban nem szállítanak bringás utánfutót, a kézipoggyász kategóriába meg még szétkapva sem fér bele a TW-Bentsem, 10 cm-rel kilóg. Plusz túranapokkal és a pihenőnapok elhagyásával ejtettem a bécsi raijetezést és a hazavonatozást Ljubljanából. Este pedig felfedeztem, hogy Kevin személyi igazolványa lejárt. Kis szerencsével a központi irodára megérkezhet péntekre az új vagy biztosra megyek, és gyorsított eljárásban igényelek neki útlevelet.
Szia Áfonya! Nincsenek még szlovén tervek, mert aug. 21-ig van lehetőség a Tátra tervemet megcsinálni. De ha továbbra is ilyen vacak lesz az idő arrafelé, akkor jön B tervnek Szlovénia.
Szia, Józsi! Örülök, hogy tetszettek. Ha nem titok, szívesen olvasom szlovén terveid. Az Alpok miatt nekem vannak kétségeim, mi vár arra minket. A Tátra és Kelet-Szlovákia nálam együtt vannak tervben. Idén mégis kimaradnak. Kicsit erősebben hív Bosznia és Montenegró október elején.
Remélem sikerül a srácokkal a tervezett út. Jó programnak tűnik. És a srácoknak örök élmény, majd meglátod nagypapa korodban.
(Még én is kedvet kaptam egy szlovéniai programhoz. Eredeti tervemet, a Tátrát konkrétan szétmosta az eső... Alig maradt belőle valami. Talán délen jobbak az időjárási viszonyok.)
Teljesen egyetértek a szempontokkal és én sem kötelező érvénnyel írnám. De talán senkinek nem haszontalan a bemelegítés és lazítás. Aki meg térd körüli problémákkal küzd, annak erősebben ajánlott. Szóval tanács és mindenki maga sikerének (térdének) kovácsa...
Mivel élményekkel és videóanyaggal is jól el vagyok látva, már kettő rövidkém áll versenyben. Az első Korzikáról, a második a Dolomitokról szól. Ezt Kirunak ajánlom nagy tisztelettel. Bődületes szerencsémre a mínuszozók nem tudnak olyat nyomni oda. :P Nem túl aktív a megtekintők köre, de tetszésnyilvánításban előkelő helyen van a Korzikám: nyolcadik a 190 film között.
Sanszos, hogy egy harmadikat is vágok, témája Szardínia lehet.
Csaknem összeállt a nagy terv, melyben adta magát, hogy a tanácsodat is megfogadjam. Véglegesítem is, mert vonatjegyeket kell már venni. Elsején Bécsig vonatozunk, várost nézünk csomagosan, majd másnap elindulunk a Duna mentén. Linztől Salzkammergut, Wolfgangsee és Salzburg felé térünk le, majd jön a milleniumi vasútvonal, melyet Tarvisio-ig járunk be. Ha lesz rá motiváció, a Mangartra is felkapaszkodunk, de biztosan Bovecben fejezzük be az egyik napot. Onnan jöhet Bohinj, a Savica vízesése és Bled. Lesz egy tartalék napunk. Ha ez még akkor meglesz, pihenünk vagy útba ejtjük Szlovénia mértani közepét. Ami biztos, hogy 12-én 0:15-kor indul a vonatunk Ljubljanából Pest felé. Az általad ajánlott szakasz terve nálam: https://www.komoot.com/tour/39324649
Ahogy írtam: alacsony fokozat (pörgetősebb), kisebb sebesség, kezdetben rövidebb és sík utak. Az achillest megterhelheti az emelkedő, a térdet meg a túl magas (erőlködős) fokozat. Óvatosan lehet növelni a távot és az emelkedést, és figyelni a test jelzéseire.
üdv! Sajnos egy sport sérülés miatt (achiles szakadás) fel kell hagynom bizonyos sportokkal és arra gondoltam mivel szeretek utazni, kirándulni ezért áttérek a túrakerékpározásra. Keresgéltem ebbe a témába forumokat és ide jutottam. De mit ad isten pont az utolsó hozzászólások eü problémákat forszirozott, Szeretném megkérdezni tapasztalt túrakerékpározók véleményét. Egy achiLles sérüléssel két térdműtéttel (keresztszalag) hogyan lehet elkezdeni. Hozzáteszem teljesen az alapoktól. Köszi a válaszokat :)
Szerintem ez elég egyedi probléma, mástól még nem hallottam. Én is már 16 éve nyomom az ipart különböző túratársakkal pedig. Nyilván függ attól is, hogy az év többi részében milyen hosszúakat megy az ember, mit sportol egyébként, milyen áttételt használ, mik a genetikai adottságai stb. Ezen a túrán én is éreztem párszor, hogy este nyújtani kéne, kb. egyszer eszembe is jutott, amikor leszálltam, de bemelegítésre sose volt szükség, hiszen ez nem intenzív sporttevékenység, a lassú tekerés egyben bemelegítés is. A második héten olykor már izomlázam volt hosszabb pihenők utáni induláskor egy pár percig, de a térdemnek meg se kottyant. Ha ilyen problémád van, inkább a lassabb első kilométerek és az alacsonyabb fokozat segíthetnek, de nem hiszem, hogy általános érvénnyel elő kéne írni a bemelegítést. Annak az intenzív mozgásoknál van jelentősége.
Gratulálok. Legfőképp azért, mert reálisan látod saját magad és ezt fel is mered vállalni. Nincs olyan biciklis, akinek minden sikerül. Én is több túrát adtam már fel és ilyenkor megtanulja az ember, hogy az elengedés komoly tudomány... Talán ez a hasonló utak a tanulsága és ez szerintem mindennél többet ér.
Nagyon jól esett olvasni, hogy hiányzott a kislányod és a családod. Egy-egy hasonló túrán szembesülhetünk saját korlátainkkal. Az emberek döntő része idáig el sem jut. Szóval újból csak gratulálok...
Egy tanács, nem csak feltétlen neked, mert talán más is olvassa e sorokat.
Komoly bemelegítés nélkül a túrabicikli felülni tilos.Ez ugyanis egyenlő a térdgyilkossággal, mert itt nem arról van szó, hogy átugrom a postára. (Különösen a hátsó ín nyújtása elengedhetetlen, ami helyén tartja a térkalácsot és csökkenti a kopás mértékét. Ugyanígy fontos az esti lazítás....) Saját káromon beszélek, mert én már félig kicsináltam a térdem. Utólag könnyű okosnak lenni....
Ha megnyugtat a tudat, akkor én sem tekertem ki. Emelt fővel toltam a masinát, volt hogy kilométereken át. 10% felett már nem nekem való az élet... XD Valószínű, hogy ettől durrant be az achillesem, ami nagyban hozzájárult a kudarcomhoz. De mindegy is lett volna, lévén ha nem ez, akkor a térdem adta volna be az unalmast. 3. napja itthon tespedek, járni még csak-csak tudok már, ellenben 3%-os emelkedőn (bolt - otthon úton) még mindig -szó szerint - fájdalmas tekerni.
