Üdvözlet Szentpétervár rajongóinak, mostantól én is közéjük tartozom.
Tegnap érkeztünk 5 napos, rendkívül rövidnek bizonyuló utunkról, tele csodás élménnyel.
Néhány tapasztalat egyéni utazóknak:
Az első dilemma, hogy mikor ideális meglátogatni Szentpétervárt. Nagyon csábítóak azok a képek, amelyek a tavasztól őszig tartó turista szezonban készültek, tény, hogy télen a város nagyon, de nagyon másik arcát mutatja. Mégis, talán film-, vagy könyvélmények hatására úgy éreztük a téli Szentpétervár az igazán autentikus. Vannak érvek és ellenérvek, mindenkinek ízlésére bízom, hogy melyik melyik.
Az a rengeteg folyam, folyó és csatorna amely annyira jellemző a város összképére, télen úgy néz ki, mint néhány mellékutca, melyről nem takarították le a havat. Ilyenkor kimaradnak a fehér éjszakák (este fél hattól reggel fél kilencig sötét volt februárban), a hidak megnyitásának turista látványossága, a hajózás közben megcsodálható városkép, a szökőkutak látványa, a szárnyashajós kirándulás Petrodvorecbe.
Kapunk helyette valódi orosz telet, ami azért fantasztikus élmény! Szikrázó napsütésben, - 8-14 fokban tapossuk a ropogós havat, a Néva elképzelhetetlen szélességében hófehér hátteret ad, kiemelve a színpompás paloták sorát. Száraz hideg van, nem fúj a szél, nincs sár és főleg nincs tömeg.
Már a repülőtér is kongott az ürességtől, később az utcákon sok ember járt, de turistával alig találkoztunk. Meglátszik ez az árakban is. A szálloda, ahol laktunk nyáron ötször annyiba kerül.
Szóval, mindenkinek ízlésére és vérmérsékletére bízom a döntést.
A vízumot az 1000 út irodánál intéztük, többszöri kísérlet után nem volt más lehetőség. Ára 34.000 ft./fő, várakozás 3 hét, tehát aki egyénileg utazik, szánjon időt rá.
Érkezéskor a reptéren átküldték a röntgenen a csomagokat, de nem nyitották ki. Kiérve az előcsarnokba megrohantak férfiak, nyakukban Taxi feliratú kártya. Olvastam, hogy ők a hiénák, ezért elkerültük őket. Kiérve a reptéri taxit Pulkovo feliratú kis bódé ablakánál lehetett megrendelni. Be kellett mondani a címet, azt betáplálták a kocsi jps-ébe, aki közben oda is állt és előre megmondták, hogy 1050 rubelt fogunk fizetni. Kényelmes, gyors, biztonságos.
Tömegközlekedéssel is megoldható a reptérről 39-es busszal a Maszkovszkaja metró állomásig. Vigyázat, az állomások közötti út nagyon hosszú, nem pesti méretű.
Pénztárnál kell vásárolni fém érmét, 45 rubel egy db., ezzel viszont át lehet szállni a többi metró vonalra, keresztül-kasul be lehet járni a várost. Az érmét a belépő kapunál kell bedobni, onnan szabad az út a föld alatt.
Érkezéskor kapott sms-ben a mobilszolgáltató ismertette a tarifákat: hívás 702 ft./perc, fogadás 210 ft./perc, sms 168 ft./db.
Már közhely számba megy megemlíteni, Szentpétervárról, hogy amilyen szép, annyira drága.
Ez igaz, bár télen azért visszafogottabban fog az a bizonyos ceruza. Éttermekről kevéssé tudok nyilatkozni, általában ki vannak helyezve a bejáratnál az étlapok, meg kell nézni a szimpatikus helyeken, mi az ábra. Volt olyan vendéglő egy eldugott kis utcában, ahol 1.400 rubel alatt nem volt étel. Szállodánkhoz közel a Vosstania ulica egyik gyorséttermében akár 70 rubelért is kaphatunk egy salátát, vagy 90-ért egy levest.
A legnagyobb sokk egy mini marketben ért minket, ahol egy csomag 10 db-os papír zsebkendő ára 147 rubel, azaz 676 ft.-ba került!
Isteniek a levesek, kedvencem a Szoljanka. Kicsit csípős, kicsit savanykás ízű húsleves zöldségekkel, nagyon finom. Ízlett a pirog is, illetve remekül készítenek el minden húsételt.
Általánosságban a szuterénben kialakított gyorséttermek olcsóbbak és a közönségből ítélve kedveltek is. Szimpatikus étteremlánc a Teremok, többet is láttunk belőle.
A látnivalókkal nem lehet betelni. Sajnos Puskinba nem jutottunk el, mert rövid időnkből nem futotta, de aki egyénileg szeretne eljutni, 1-es (piros) metróval menjen a Pushinskaya állomásig, ott található Vityebszkij pályaudvarról megy vonat a közeli Puskinba. Az állomásról minibusz visz a palotáig. Ha inkább nem bajlódnál a tömegközlekedéssel, a város minden pontján találhatsz kirándulást szervező mobil pultot, naponta többször indulnak túrák a környező palotákba, vagy Szentpétervár nevezetességeihez. Carszkoje szelo 2.000 rubel fejenként, ebben benne van a belépő ára.
Két kötelező látnivaló a Szent Izsák székesegyház és a Vérző megváltó temploma. Előbbi 350 rubel belépőért látható, kiegészítve 150-nel, ha a kupolába is fel akarsz menni. Utóbbi 250 rubel. Mindkettő lenyűgöző, kihagyhatatlan.
Sajnos megjártuk, mert hol kiírva, hol nem, de minden második szerdán zárva vannak, ahogy a Péter-Pál erőd béli bazilika is. Sok időt veszítettünk, hogy ezekre a helyekre kétszer kellett menni. Február 14.-én jártunk így, ebből ki tudjátok számolni, beleesik-e az utatokba. Nem tudom, nyáron is érvényes-e ez a rendszer, utána kell nézni.
Az Auróra kicsit távolabb esik, jó gyaloglással értük el a Péter-Pál erődtől. 700 rubel a belépő, mi kihagytuk, megelégedtünk a kívülről való szemlélődéssel.
Persze a fő attrakció az Ermitázs és a Téli palota! Egész könyveket tölt meg a története, építészete, hihetetlen pompája és akkor még nem beszéltünk a felhalmozott kincsekről.
Saját honlapján kínálja az online jegyeket, 17.50 USD-t fizettem fejenként. Kényelmes, hogy nem konkrét időpontra szól, hanem a vásárlástól 6 hónapig érvényes. Nevet meg kell adni, elvileg ellenőrizhetik, tőlünk nem kértek igazolványt. A ruhatárban csak a kabátot kellett leadni, táskát egy röntgen ellenőrzés után be lehet vinni, nem vették el a vizünket sem. Online jeggyel azonban nem a főbejáraton kell bemenni, hanem a palota és a mellette lévő sárga épület (Kis Ermitázs) között kapun át. Tábla jelzi merre kell menni.
Mindenhol lehetett fényképezni, sok helyen le lehet ülni, igazán rugalmas hozzáállni. A belépő mind az öt épületre szól, érdemes térképet szerezni, mi hol található, mert mindent megnézni képtelenség. Persze maga a Téli palota is csodálatos, azt azért be kell járni.
Szentpétervár nem Pest. Hihetetlen távolságok vannak és a látnivalók bizony ritkán vannak közel egymáshoz. Kényelmes cipő erősen javallott. Bár a közlekedés, főleg a metró külön élményszámba megy és mindenképp ajánlom megtekintésre, azért a város hangulatát gyalogosan lehet igazán befogadni. Volt olyan nap, hogy 25 km-t mentünk és csak elenyésző részt sikerült bejárni.
A szállodán kívül angol tudással nem sokra mentünk, ha beszélnek is, nem túl érthetően. Az emberek nem is igazán kedvesek, bár ha hozzájuk fordultunk segítőkésznek bizonyultak. Az utca embere azonban mogorva és döcögve egymás mellé rakott, messzi múltból elővakart orosz szavainkkal sem sikerült mosolyra deríteni őket.
Nem véletlenül mondják, az oroszokat megérteni nem lehet. Őket érezni kell! Mindenkinek sok sikert kívánok hozzá!
