Tartós üzembetartói engedélyre gondoltam.. Szerintem az járható út.
Nem mintha meg akarnám venni , de :
Ahol eddig a járgányaink eredetiségvizsgáztak ott nem tudom fennakadnának-e a benzines-dízel problémán -- valószínűleg nem . Egyrészt a Lombardininek ezen a motorjába nincs beleütve semmi , csak egy rászegecselt táblán vannak meg az adatok .
Másrészt az eredetiségvizsgán nem feltétel az üzemképesség , az esetek jelentős részében úgy viszünk oda járművet , hogy csak bele van dobva a motor ( egy motor), a csavarok kézzel meghúzva , nincsenek bekötve a csövek , vezetékek , miegymás .
Harmadrészt ha én venném meg akkor az eredetiségvizsgán dízelmotor lenne benne ...
Nem vennék meg többszázezerért egy járművet úgy , hogy nem kerül a nevemre .
Rendszám van rajta.. megvan minden--forgalmi.biztosítás.. Ha egy ilyen gonda gyrót kínál valaki, azzal egyeztetek../ott a rendszám nem is fontos, élég az adásvételi.
Ha te félsz attól, hogy egy 80ccm-es robogóval közlekedj úgy mintha 50ccm-es lenne. Akkor az új tulajdonos is félhet, mert az üzemben tartói se teszi legálissá a benzinmotoros mopedautót.
A hirdetésben is ott van a "sántítás". Mivel azt írod, hogy "3 kerekű robogó: előnyben! Csak rendezett papíros érdekel, mivel a mopedautóm is rendezett papírokkal, és: rendszámmal van"
Amit az előző hozzászólásomban írtam, az alapján, már nem is rendezett a papírjai.
Így érthető, hogy ha már meg van a műszaki vizsgája és benzin motort teszel bele. Csak ott van a bökkenő, hogy átírásnál a motorcsere miatt, fel figyelnek-e a gázolajról a benzinre váltásra. Ha igen, akkor műszaki vizsgára küldik és onnét kezdve, már nem is vezethető "M", "AM", és lejárt orvosival egyéb jogosítvánnyal.
Igazad van, nem voltam elég pontos. Lombardini 503 as motor van benne. Az persze nem 400 kcm.. Tévedtem. A sokadik hengerfej csere után kicseréltem a motort, a benzinest Baner(?) Feritől vettem. Nem kellett semmit átépíteni, csak beletenni.. Méret azonos! Sajnos a betegségem meggátol abban hogy betudjam fejezni..
// ide nekem nem enged képet feltenni.. Nagy. Én meg nem tudom méretezni. Mailra szívesen küldök. vorikirraly@gmail.com
Mikróval is és indikátor órával is ki lett mérve az ovalitás.
A rozsdamentes cső belső átmérője, 36 mm körüli volt. Hidraulika bolt baján nincs. Ezért választottam a rozsdamentes anyagot. Debrecen nagyobb város, ezért gondolom, hogy ott több olyan bolt is van, amit érdemes üzemeltetni.
Nem tudom, hogy télen mennyit fogom használni és hogy kap-e sós latyakot. Ezért tartottam a rozsdásodástól.
A bronzpersely külső átmérője megmaradt 45 mm-nek, így 2,5mm a falvastagsága. Ha megkopik akkor kicserélem. De mivel kevés a mozgása, ezért bízom benne, hogy hosszú ideig fogja bírni.
A Glycodur persely egy 1-1,5 mm vastag acél szalagra felhordott teflon bevonat, amit hengeresre hajtanak. Természetesen van ovalitása, de ha a háznak jó a tűrése (H7) akkor a helyén már jó lesz. Amúgy mivel tudtad kimérni az ovalitását? Van intód?
A rozsdamentes csővel kapcsolatban voltak ellenérzéseim, azok nem elég méretpontosak. Lehet kapni húzott csövekből olyat, ami kívül és belül is tűrésezett, de ilyen vékony fallal, és rozsdamentes acélból én még nem láttam. Amúgy a rozsdamentes acél elég hitvány egy anyag, megmunkálni nehéz, de se a szilárdsága, se a felületi keménysége a közelébe sincs az edzett szénacélnak. Szerintem nem jó választás a rozsdamentes acél tengelynek, a persely hamar meg fogja enni.
Keménykrómozott rudat lehet kapni minden hidraulika szaküzletben pár centit is levágnak, ha nincs raktáron az adott méret, pár napon belül meg szokott jönni.
Ha már megvetted a szinterbronz perselyt, és a szekunder tengelye nem rozsdás, akkor egyszerűen csak a 38-as tengelyre kell illeszteni a perselyt. Ha rozsdás a tengely, akkor muszáj ráhúzni egy krómhüvelyt, de akkor én nem kísérleteznék a szinterbronzzal, mert nem lesz elég a falvastagsága.
Tény , hogy a megjelent 11 járgányból 9 Aixam volt . A korelnökünk -- Tibi bácsi Szekszárdról -- nejével érkezett , komótosan pöfögve az Ambrájával . Sajnos nem érezte jól magát -- közelebb van a 90-hez , mint a 80-hoz -- ezért viszonylag hamar hazatértek , a csoportképre sem kerültek rá .
Utána még jöttek páran , utolsóként érkezett Berci666 -- egyéb programütközése mellett a legtávolabbi (120 km ) résztvevőnk volt . Az igyekezete , hogy eljusson a találkozóra az nem volt teljesen önzetlen : ugyanis a legutóbbi variátorcsere óta kocsija kicsit meglassult , és erre szeretett volna diagnózist , és lehetőleg orvoslást is kapni . A diagnózissal még csak elbírtunk , de a javításra vállalkozás ötletét hideg elutasítás fogadta ; ugyanis le kéne hozzá venni a szekunder variátort . Márpedig a Roodline is a tipikus Aixam betegségben szenved : a gyárban úgy képzelték , hogy a szekunder variátorhoz nem kell soha nyúlni , vagy ha mégis akkor lesznek ráérő emberek akik félig-meddig kirántják emiatt a motort .
Az éltalunk felállított diagnózis egyébként az volt , hogy az új szekunder variátor nem tud teljesen szétnyitni , mert mozgó(körmös)tárcsa nekiütközik a körmös menesztő reteszének . Ott a helyszínen ezt nem tudtuk jól dokumentálni , de erről a dologról én korábban már készítettem felvételt:
A hiba elhárításához kicsit meg szoktuk faragni a retesz kiálló végét :
A teljesen bizonyos hibamegállapításhoz kellett volna egy vakus fényképezőgép -- hát az sehogy se akart összejönni . Az én gépemben a beépített vaku hibás ( külső vakuval szoktam használni ) a többieknél mindenféle csodatelefonok voltak , amikben nem villanócsöves fényforrás van , hanem csak egy erősebb led. Márpedig nekem az kellett volna , hogy egy ezredmásodperc alatt villanva megállítsa a mozgást , és akkor a végfordulaton pörgő variátor helyzete a képen tanulmányozható lenne . Valahogy így :
Egy ismerősömnek ezt az autót hoztuk el Ásotthalomról. Van rajta csinálni való, de az ismerősöm így is örül neki, mert az orvosily lejárt a "B"-s jogosítványában.
Szerintem a jobban a rászorult féltengelycsuklókkal nem biztos , hogy ez az emelős technika elbír .
Én először készítettem egy lehúzót 3/8-ados csövekből , néhány hosszabb 6-os csavar és egy tenyérnyi vaslemez felhasználásával . A lemezkéből kivágtam annyit , hogy rá lehessen fektetni a difi oldalára -- megakadályozandó a csapágyház kitörését . A 3/8-ados csövekből pedig összeállítottam egy ilyen kalodát , és ezzel sajtoltam lefelé a féltengelycsuklót . Később még megtuningoltam : hogy a csavarok ne tudjanak erőlködés közben elgyalogolni a lemezen , ezért hegesztettem rá alátéteket , az így képzett gödörben forogtak a csavarok . Ezzel a lehúzóval vettem le makacs csuklót , de nem tartom egy sikeres konstrukciónak . Előnye , hogy a beszerelt difire is fel lehet szerelni , ha másképp nem akkor alulról .
Ha a difi ki van szerelve a kocsiból akkor lehet próbálkozni a szekunder variátor lehúzójával -- már akinek van . Nekem van , öregsas jóvoltából . ez úton is szeretném megköszönni neki .
Amit oljegnek mondtam az a harmadik -- és leginkább bevált verzió . A nagy ( talán 34-es ) alátéteket még a primer variátor futócsapágyának a lehúzójához vettem és alakítottam ilyenné . Szóval kell laposvasból készíteni egy ilyen "U" alakú ( tkp. kétszárú) éket . A hasított alátéteket feltesszük a csuklóra , az egyiket a csukló , a másikat a difi felé toljuk el -- közé bökjük az éket és kalapáccsal megütjük . Mivel az egyik alátét a difin fekszik fel van reményük arra , hogy ne törjük ki a csapágyház oldalát . Nekem eddig ez a módszer jött be leginkább .
A jobboldali féltengely, nem akart lejönni a váltó csonkjáról. Bakancs4 telefonos konzultációbaan elmondta, hogy egy vastag, nagy átmérőjű alátétre hegesztett valamit, amit beütött a harang és a váltó közé. Én pedig ez alapján egy 6x40-s laposvasból csináltam meg ezt a szerszámot.
Végre elkészültünk az Aixam váltó csapágyak, szimeringek cseréjével és a variátorok felújításával. A 40-es rozsdamentes cső nem jött be a szekunder variátornál, mert nem olyan egyenletes és központos, hogy ne kelljen a külsejét utána munkálni. Akkor meg már kotyogott a glykodur perselybe. De a glykodur perselyel is volt gond. Több mint 0,2 mm ovalitás volt benne. Így kidobtam az ablakon 4000 Ft-ot, mert ki kellet cserélni. Vettem helyette 35x45x40-es szinterbronz önkenő perselyt. Ez lett beillesztve a szekunder tárcsába. A tengelyre pedig vettem 45-ös rozsdamentes köracélt, mivel fogalmam se volt, hogy hol tudnék krómozott hidraulika rudat venni. Remélem, hogy most egy darabig nem kell javítás végett hozzá nyúlni az autóhoz.
mindíg azt a méretet használom, gyűrűből, ami az éppen aktuális hengerfurat, túlméretet nem szoktam bereszelni, mert az nem szül jó vért,nem túl tartós, mivel ovális lesz a bereszelt gyűrű a furatban és, hamarabb kopik, a fekfekvő részeken, mint a megfelelő kerek. éppen ezért van baj, a hordósra kopott hengerfuratokkal is, mert nem körkörösek, csak nagyjából... ha nagy a megfelelő méretű gyűrű induló hézaga, akkor meg kell fúrni inkább a hengereket és következő lépcsőt használni, dugattyúból és gyűrűből.
hajtókarcsapágyat, focsnál nem lehet cserélni, bár vannak trükkök, erre is, de a kubotánál, vagy egyébb motornál lehet cserélni csapágyat, ha szükséges, de ahhoz kell, hogy a fötengelycsap ne legyen kopott, mert, ha az, akkor nem sok értelme az új csapágynak!vannak trükkök a nagyobb hézagú, fötengelycsapágyak illesztésére, ha amúgy maga a csap ,nem kopottab 1-2 századnál, ha kopottabb, akkor köszörűltetni kell a következő lépcsőre. bár ez soxor nem minden típusnál lesz tartós, mert leköszörülik a nitridált felületet a csapról,(már amelyiken van) így az hamarabb kopik, mint a gyári felület.
mindenkivel szóba állok, aki normális hangnemben közelít felém, lehet veled nem kéne? mellesleg nem lógok állandóan a fórumon, nekem is jár kis nyaralás. néha, ha kedvem tartja benézek, de, ha nincs, akkor nem...