Igen, ez jó hasonlat. De én is hiányolom a hozzászólásokból az egész alakos képeket. Nekem kevés hogy tízesével látom a virágokról készült fotókat. A növény valódi szépségét a forma és a virág együtt adja.
Most újra elolvastam, amit írtál..., és a hasonlatra, miszerint a gyerek ujját mutatjuk meg..., ez nagyon nem jó hasonlat szerintem, a buga a növény arca, és, bár fontos a test szépsége is, na de mégiscsak az arc, és benne a szem az, amit többnyire képeken mutogatunk. :-)
Fás, vagy félfás vesszők alsó végét gyökereztető porba mártva pálmacserépbe perlitbe állítom , majd lapos cserépalátéttel félárnyékban tartom. Először belocsolom, aztán már csak naponta a slag végéből megpermetezgetem. Lesz csoda. 5-6 cm-es hajtásoknál kiöntve a kis fácskák felső végét két ujj közül lógatva kell a gyökerei közé pergetni a földet. Így kell elültetni. Először nem szabad megtömni, mert leszakadnak a gyökerek.
Csak neked egy teljesen friss egész alakos kép az én Mütyürkémről :-)
Amúgy nem vettem okvetetlenkedésnek, sőt, örülök, hogy megoszthattam veled az elképeléseimet. talán megérted, hogy nekem ez a Mütyürke többet ér, mint mondjuk egy Petit red, de ha nem, az sem baj. :-)
csináltam néhány képet..., alapvetően a magoncoknál amikor virágozni kezdenek,többnyire már kis fánk van..., és ezt sajnos én helyszűke miatt kénytelen vagyok fokozni..., ez egy Magenta, miután kihozta a három-három hajtást, egyet-egyet kicsíptem, most a kettes elágazással magasabb, keskenyebb lesz...,soványabb fácska, mint a másik, amikor még bokrosban gondolkoztam, és a szerint metszettem... bízom benne, hogy szép lesz, kényelmesebb, élvezhetőbb számomra. persze a bokrosat is megtartom..., de nénytelen leszek valahol a kertben helyet találni neki. :-)
a kertben elhelyezve is jobb a relatív kevés bokor, amikor egy zöld környezet kiemeli a szépségüket és nem takarják egymást. persze mindenki igyekszik úgy rendezni a leandereit, ahogyan neki tetszik és főleg ahogyan tudják. ha nagyon, de nagyon muszáj lenne választanom, a zöld kertet választanám, de szeretem, hogy lehetőségem van térben és "kupacban" is élvezni őket.
Bevallom én a nagy, boglyas leandereket szeretem, de azok nem valók teraszra. A kertben szabadon elhelyezve mutatnak igazán. Ha valaki számszerűen sok leandert szeretne, kénytelen kisebb darabokkal megelégedni. Most csak két éves fiatal leanderkém van, de bevallom hiányoznak a nagyok.
még annyit, mert konkrétan nem válaszoltam..., úgy metszem őket, hogy felfelé növekedjenek, mert arrafelé van hely. Ami mindenképpen bokros akar lenni, annak vagy mennie kellett, mint például a hatalmas bianco rosatóknak. Nagyon sajnálom, hiányoznak, de mindenképpen előny élveznek a magoncaim, nem baj, sőt, kifejezetten célszerű is, hogy nem nőnek olyan nagy tempóban. van néhány boglyás, azok is kapnak helyet.
rájöttem arra, hogy ezeket az általam boglyásnak nevezetteket összeültetem, kevesebb cserép, nagyobb boglya. Mindenesetre be kell vallanom, a kommersz gyönyörű bokrok kiállítása kevésbé vonz, mint ennek a változatosságnak a lehetősége. Volt részem abban is..., egy idő után fullasztó volt.
Amúgy vannak magyarázatra szoruló részei az írásodnak..., azok a leanderek, amik sok száz éve bizonyították szépségüket, és főleg erejüket, azok többnyire a kommersz leanderek, amik nőnek szinte, mint a gaz. aztán vannak olyan gyöngyszemek, mint pl. az oázis, ami olyan, amilyen, de gyönyörű a virága, és szeretjük. Ezek a mi magoncaink változóak, de viszonylag ritka a nagyon szuper tulajdonságokkal rendelkezők köztük, de akkor is a gyerekeink. és bizony, még így is metszeni kell őket, hogy elférjenek. Most ezeket a képeket találtam lekicsinyítvede a kérdésedre a válaszom az, hogy nagyon büszke vagyok rájuk, rengeteg képem van, de maga a virág játssza nálam a legnagyobb szerepet. és könnyebb kezelhetősége miatt ma már az FB hálásabb terület.
sajnos most nem tudok egy kézzel komoly tanulmányt írni, de nem is hiszem, hogy kellene..., voltak hatalmas kommersz leandereim, de lecseréltem őket, és zanzásítok..., ki ezt, ki azt szereti. nekem a leanderek nem tárgyak, hanem ha nem is a gyerekeim, de minimum a legjobb barátaim. márpedig ilyen érzelem a virágboltban ritkán alakul ki, de a magoncaim simán a gyerekeim. Olyan most is van, mint az első képen, de magát a kertet nem akarom telenyomni leanderekkel. a második képen 2010-es állapot van..., eladtam azokat a hatalmasakat, és még vagy 10 olyan nagyot elajándékoztam a magoncaim kedvéért. én ezt érzem jónak, így szeretem.
Most tényleg komolyan kérdezem, hogy mit csináltok ezekkel a növényekkel, hogy ilyen (számomra) egyszálbelüek maradnak? Az enyémek megnönek, híznak, egyre több helyet foglalnak el. 100 db vagy mégtöbb, el sem férne az udvaron. Gyönyörü virágaitok vannak, ez nem kétséges, de az én véleményem, ízlésem szerint a növények nem tudnak kibontakozni, nem tudják igazi szépségüket megmutatni úgy, hogy nincs helyük.
A déli országokban, ahonnét elvileg jöttek a leák, ott óriási növények.
Nem beszélve a teleltetésröl. Hogyan tudtok ennyi növénynek helyet teremteni?
Ha most arra gondolok, hogy esetleg fiatal növények, kicsi habitussal, ezért van ennyi növénynek helye, én arra is gondolnék, hogy a természet úgy teremtette ezeket a növényeket, hogy nagyok lesznek.
Persze nehogy félreértsétek, felölem mindenki azt csinál, gyüjt amit akar. Szép képsorozatokat tesztek fel a virágokról, de mint már többször is emlitettem, nekem hiányoznak a képek a növényekröl, (vagy nagyon ritkák).
Ha büszke az ember a gyerekére pl, akkor nem csak egy-egy ujját mutatja meg.? Remélem értitek a furcsa hasonlatot, hirtelen ez jutott eszembe. Sokatok viszont csak az "ujjakat " mutatja meg. Nekem ez olyan hatást ad, hogy a "gyerekre" nem vagytok büszkék.
Ez továbbra is csak egy gondolat tölem, ami többször is foglalkoztatott már, nem akarok senkivel sem veszekedni, bárkit is megbántani. Mindenkinek más az izlése. ( annak ellenére örülnék neki, ha többször lennének egész habitusu képek )
Aki egyszer ,,belekóstolt" a leanderek szépségébe, változatosságába, nem tud megállni 10 félénél! Nekem ,,csak" 100 féle van kb. És bizony van több olyan, ami másnak nincs, mert nálam született. És bizony büszkék vagyunk rájuk!!! Ez gyógyíthatatlan betegség!
Nehéz erre válaszolni..., de ez teljesen egyénfüggő, és talán csak a hasonló szenvedélyben lévők értik. Én nem tartom magam gyűjtőnek..., talán az voltam addig a pillanatig, amíg fel nem fedeztem a magoncozás lehetőségét, örömeit. Ez mindent felülírt, hihetetlen élmény volt. Kicsit meglepett a minap, amikor összeszámláltam őket, hogy ma már több a magoncom, mint a nem magoncom. Szerencsémre a nagy teraszt amúgy sem árt otthonossá tenni :-) De ez a rendetlenség is nagy élmény, imádom ezt a képet.
Látom most többetekre is rájött a csökkentési roham. Nem akarok senkit sem megsérteni, de soha nem értettem, hogy minek gyüjtitek ennyire a leandereket. Igaz, szép képeket raktatok fel,a virágokról, de sajnos ritkán a növényröl. A leander viszont nem csak a virágból áll. Aztán néha voltak képek ahol a rengeteg cserepes "egyszálbelü" leanderek sorban állva sürün, sok sok virággal voltak lefényképezve. Sokszor gondoltam arra, hogy ugyanmár minek ennyi leander. Talán eladásra várnak?
Szerintem sokkal szebbek a leanderek ha nagyobbak, sürü levélzetük van és egyedül állnak és nem erdöben. Hangulatosabbak. Nem beszélve a vele járó munkáról :(
Én idén nagyon örülök neki, hogy idén még csak 1 van amelyik virágzik. A többi zöld bokor csak. Szerintem a növényszereret is igényel néha egy kis "szabit". Talán jövöre megint örülök majd minden virágkezdeménynek, idén nem.
Talán ti is csak ideiglenesen szelektáltok és jövöre újra kezditek a gyüjtést :) Sokszor a kevesebb többet mutat, persze aki gyüjt, felölem gyüjthet továbbra is. Ez csak egy gondolat volt számomról, miután a kiszortírozásról olvastam.
Régen írtam, de olvaslak Benneteket! Hát engem is elkapott ez a ,,nem érem magam utol a munkával"! Próbálok létszámot csökkenteni, mert ez már tarthatatlan. És én is belefáradtam azt hiszem. Még a fele is sok lenne. De azért van még, amire ácsingózok! Na, csak egy-kettő!
Egyrészt igen..:-)) másrészt, fotózom őket repülés közben. És ha minden jól megy repülni is rendszeresen szeretnék. Most szülinapomra egy helikopteres utat kapok ajándékba a családtól....
Nem jó ötlet. Bepakoláskor van annyi munka , annyi macera, nincs idő a fajtákat írogatni. Ha egyedül csinálod azért, ha segítséggel akkor meg azért. Jobb lesz szeptemberben, amikor a gyerekek iskolába vannak, kellemes az idő, ráérsz rakosgatni/ írogatni őket.
Még mindig nem virágzott a papilió... Szeretnék rájönni a titkára.
Volt,hogy csak fotózás után, mikor mentettem le a képeket akkor jöttem rá,hogy ja... nekem van ilyenem is és nincs a listába felírva.
Na de majd bepakoláskor tényleg felírom mi van az állományomban, jelenleg nincs is sok értelme mert teleltetésig változik a helyzet. Van ami megy a háztól és lesz ami jön...
én is azért csinálgatom az összesítéseket, hogy tudjam végre, mim van. a facére egyszerre 42 képet lehet feltenni..., itt jöttem rá, hogy az ismert fajták éppen felfértek, a magoncok viszont nem. nekem jó ez így, érzelmileg azokhoz kötődök jobban, a legjelentéktelenebbhez is, mint a csodás egyebekhez.
néha persze hiányoznak.
, hogy elférjenek. Most ezeket a képeket találtam lekicsinyítve
de a kérdésedre a válaszom az, hogy nagyon büszke vagyok rájuk, rengeteg képem van, de maga a virág játssza nálam a legnagyobb szerepet. és könnyebb kezelhetősége miatt ma már az FB hálásabb terület.
2010-es állapot van..., eladtam azokat a hatalmasakat, és még vagy 10 olyan nagyot elajándékoztam a magoncaim kedvéért. én ezt érzem jónak, így szeretem.
