Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Vasárnap hajnalban utazom haza Erdélyből. Útközben szoktak árulni róka gombát. Ha frissnek találom venne belőle, de hűtőbe azonnal nem tudom tenni. 8-10 órás autó út után még felhasználható?
"Abban sem vagyok biztos, hogy jól tudom, hogy az állami erdőkbe egyéni szükségletet meg nem haladó menniység (talán fejenként 2 kiló) szedhető, máshol viszont az erdőgazdálkodó engedélye szükséges."
Az általad írtakban pedig biztos lehetsz.
Az erdőtörvény és kapcsolódó jogszabályai, a nem védett területeken alkalmazott jogszabályokat foglalja magába.
Az állami erdőben az erdőgazdálkodó engedélye nélkül is 2 kg/fő/nap mennyiségű gomba gyűjthető.
Védett területen a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 38. § (1) alapján „védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez…” Az engedély a természetvédelmi hatóság (környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi felügyelőség) és az erdőgazdálkodójának együttes engedélyével érvényes.
Védett fajt mindenhol tilos gyűjteni (a gyűjtést csak indokolt esetben (pl. kutatás) engedélyezi a természetvédelmi hatóság.
Ha 2 kg.-nál többet szeretnél gyűjteni az erdőgazdálkodó előzetes engedélye szükséges. Ennek szabályozása erdőgazdálkodónként eltérő lehet. A gyűjtési engedély meghatározott időtartamra és névre szól, általában díjköteles.
Kicsit össze vagyok zavarodva a "hol, mit szabad gyűjteni az erdőben" c. kérdés kapcsán. Elvileg azt hallottam/olvastam, hogy védett természeti területen csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet gyűjteni gombát, gyümölcsöt, gyógynövényt, stb.. Na most, ha elmegyek a Mecsekbe, mondjuk Óbányára pihenni, kirándulni, akkor nem szedhetek gombát, hiszen az a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet, amely kategória védett természeti területnek számít, úgy, mint a nemzeti park, a természetvédelmi terület, stb.. Szóval el tudnátok oszlatni a ködöt a fejemben, hogy hogyan is van akkor pontosan ez a törvényi szabályozás? Tényleg nem szeretnék illegálisan gombászni. :) Abban sem vagyok biztos, hogy jól tudom, hogy az állami erdőkbe egyéni szükségletet meg nem haladó menniység (talán fejenként 2 kiló) szedhető, máshol viszont az erdőgazdálkodó engedélye szükséges. Annyi mindent írnak a neten, hogy inkább az itt jelenlévő szakértők, hozzáértők információjára hagyatkoznék. Egy két törvényben találtam ezt-azt, de korántsem biztos, hogy az összes vonatkozó törvényt megnéztem.
Ha újra ütközöm ezen lila jószággal és sikerülne eloszlatni a kétségeimet a személy azonosságával kapcsolatosan az igazán örvendetes dolog lenne. Kiváltképp ha a Hypochnella violacea megnevezés bizton beigazolódna. Ha jól tudom, viszonylag ritkásan számolnak be róla (persze ezé még nem tutkó, hogy olyan ritka is lenne) Magyar vonatkozást tekintetében a következőket találtam:
*Hypochnella violacea Auersw. ex J. Schroet. – Kecskemét (Nyomási-erdő): Quercetum roboris cult., leg.: NL, GZs, 2006.08.03.
„Így az Alföldről általunk publikált fajok száma 807-re emelkedett. Jelen munkában 152 olyan taxont (jórészt Conocybe, Coprinus és Psathyrella) jel-zünk, melynek nem volt korábbi publikált hazai adata (a fajlistában csillaggal jelöl-ve), az összehasonlításhoz használt irodalmak listáját lásd NAGY (2004), kiegészítve az azóta megjelent munkákkal.”
Köszönöm, ha Jósvafőre nem is, de Aggtelekre amúgy is szándékozom elruccanni mostanában, mert hétvégén nagyon jó a közlekedés.
Amúgy szimplán kíváncsiság volt a kérdésem, a személyes tapasztalás úgyis mindent felülír. Hiába esett pl. télen a fagyott földre 50 cm hó felénk, abból hasznot a tavaszunk semmit nem húzott, és sorolhatnék más példákat is. A lényeg sajnos nem a számsorokban van.
Kevésbé megbízható (bár, ki tudja, láttam már bődületes butaságokat VIZIG által üzemeltetett meteo állomás adatsoraiban) forrásból azért lehet adatokat nyerni. Ez Jósvafő, ez van a legközelebb Kelemérhez:
Sajnos éppen az "egyre divatosabb" rövid idejű, nagy intenzitású csapadékok esetén ez a kb. 17 km-es távolság az otthonod és az állomás között erősen kétségessé teszi az adatok használhatóságát. Igazából már néhány száz méteren belül is lehet 0mm-t és több 10mm-t mérni. Szerintem a legjobb, ha az ember pár ezer forintért vesz (vagy barkácsol) egy csapadékmérőt, és abból következtet.
A lerészegült avantgard méhek alkotásának makroszkópos leírása lényegét tekintve megegyezik a svájci nem lemezes gombákat tartalmazó könyvemben lévő Hypochnella violacea leírásával, főleg ami a finoman likacsos-hálózatos részét illeti.
Még junius elején találtam egy szép sárga reszupinátus termőtestű gombát egy erősen korhadt kidőlt fán. Terepi fotóm nem készült, mivel nem volt nálam semmilyen képkészítésre alkalmas eszköz. Mint írtam (http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=144158490&t=9019811) egy pár nap múlva szinte teljesen eltűnt a sárga szín és átment lilába a jószág. De azt is el tudom képzelni, hogy többen is élhettek a fatörzsön és a sárga, majd a lila szín más-más gombához köthető. Szóval a vizsgálatok a már főként lila színű gombával vették kezdetüket.
A termőtest vékony (kb. 0,5 mm), könnyen lefejthető volt az aljzatáról (nedves volt a fa és a gomba is). A felülete olyan mint egy szabálytalan pórusok alkotta szivacs felülete (mint egy elbaltázott lila színű lép amit lerészegült avantgard méhek alkottak), valamint a felületen sokfelé s pókhálószerű szálak voltak láthatók. Az aljzattal érintkező részen semmi különös, jóformán sima. A szubsztrátuma? Én nem tudtam megállapítani az erősen korhadó faanyagról. (az erdő azon részén a Kocsányos tölgy az uralkodó, néhol lézeng egy Vadcseresznye, egy Fehér nyár).
Mikroszkóp alá raktam egyszer, kétszer, sokszor… Nagyon sokáig csak törmeléket láttam, aztán feltárult egy egész állatkert. Egy pár négyzetmilliméteres darabból előkészített mintáról is lejött, hogy egy tömegszállás lakóinak összemosott alkatrészeit bámulom.
Vót ott minden, spórák is, de igen sokfélék valának.
A Ganoderma sp. spórákat gyorsban ki tudtam lőni, de maradt így is jócskán gyanúsított.
A sötét színű, általában két olajcseppet tartalmazó spórákról (átlagos spóraméret 8´4,5 µm) kezdtem azt gondolni, hogy a lila gombához tartoznak. Aztán felfedeztem ezen spórákból egy csapatot, nyolcan voltak. Mintha egy aszkusz tartatná össze ezt az elrendeződést. Így lemondtam róluk.
Jó darabig pihentettem a projektet, majd újra meg újra nekigyürkőztem, nem akartam belenyugodni, hogy a sokféle idegenen és spórán kívül nem sok mindent látok amit a lila jószághoz rendelhettem volna. A sok kínlódás meghozta az eredményét, többféle hifát megfigyelhettem nagyobb számban, némelyeket csak szórványosan, és akadt pár kesztyűújj szerű képződmény is. A túlnyomó többségében előforduló képleteket a lila haveromnak tulajdonítottam. Cisztida szerű képleteket nem láttam, valamint csatos hifákat sem.
Ritkán vagy egyszer megpillantott hifák:
Sokat keresgéltem ki is lehet, sok lila színű jószágot kizártam, de nincs egyértelműen meg a spóra és a vizsgálati anyagból is csak egy 1 centiméteres darab maradt. Ezért mérgemben megvádoltam, hogy ő egy éretlen (spórát még nem tartalmazó) Lilás szövedékgomba (Hypochnella violacea). Természetesen lehet, hogy messze rugózom a megoldástól, de megmarad a kényszer bennem, hogy újra megtaláljam lilaságát és majdan kipréseljem belőle a spórákat is.
Hypochnella violacea)
No, meg az is izgat, hogy az alábbi horrorisztikus képződmény milyen állathoz tartozhatott.
Hát igen, a találkozásunk óta szinte alig szedtem valamit... és ha erdőben jártam, mindig csak szárazság fogadott, esetleg el-elillanó, csekély nedvesség. Sajnos továbbra sem jósolnak a közeljövőben combosabb esőt... azért egy szeptemberre tolódó vargányahullámban még bízok.
A gombamentes időt ellenben kihasználtam... a lurkók el lettek kényeztetve :) Te hogy haladsz a névjegyzék és osztályozástan nagy változásainak tanulmányozásával? Én nemrég értesültem a fórumról, hogy már Hamis céklatinóru is van...
Sajnos, hazajöttem Gödöllőre :( A szombat esti nagy esőt még láttam (meglehetősen heves volt), de itthon csak 3-4 mm eső esett, ami frissítéshez elég kevés. Abban egy kicsit bízom, hogy valamit előhoz az augusztus 7.-ei nagy eső (20-30mm környékén esett akkor), de ezt is csak hétvégén tudom megnézni. Ellenben a kerteben kellemes meglepetés fogadott: előjöttek a szegfűgombák, egy 10 dkg-ot tudtam szedni belőlük, ami ilyen gombaínségben már igen kellemes érzéseket okozott.
A szatmári síkság, szűkebben Fehérgyarmat és térsége a gyermekkori nagy gombászterepem, csiperkét, szegfűgombát, óriás pöfeteget, őzlábgombákat szedtünk leginkább. Ősszel lila pereszke, lilatönkű pereszke és szürke tölcsérgomba szokott lenni, illetve halottam híreket vargányás helyről is, de még nem néztem meg.
Ezeket az apró tintagombákat (a legnagyobb sem érte el az egy cm-t) egy kidőlt lombos fa korhadékában találtam. Szabad szemmel alig láttam őket, csak otthon a nagyításban fedeztem föl a kis pamacsokat a tönk alján. Más tintagombáknál ilyet még nem láttam, nem tudom, hogy ez jellemző-e egy fajra, vagy általános lehet? A neten nem találtam hasonlót, ezért három nap múlva újra megnéztem őket, de már alig maradt egy-kettő belőlük (az utolsó három kép). További kutakodás után egyetlen hasonló pamacsos képet találtam a neten: Coprinopsis goudensis, aminek legalább az élőhelye stimmel. Lehetséges?
