- veszel pl egy PCS-516 UNI időrelét, ez tud működni 230 vagy akár 12V-tal is.
- a felső tekerős kapcsolóját beállítod "C" vagy "D" üzemmódra
- az egyik mágnesszelepet rákötöd a belső váltó relé 5-ös pontjára
- a másikat a 7 es pontjára
Amikor energiát adsz az időrelének (és a váltó relé 3-as pontjára is), attól kezdve egy ideig az egyik fél kert lesz locsolva, majd ugyanannyi ideig a másik fél kert (az időt az alsó két tekerővel tudod beállítani),
ezt fogja ismételhetni mindaddig, amíg el nem veszed tőle az energiát.
Vannak olyan időrelék is, amelyek váltó érintkezősek, vagy van egy bekapcsoló és agy kikapcsoló érintkezőjük. Egy ilyen relét beállíthatsz mondjuk úgy, hogy fél óránként oda-vissza kapcsolgasson. Ekkor fél óráig a relé egyik kimenete locsolja a kert egyik felét, az átváltás után meg a relé másik kimenete locsolja fél óráig a kert másik felét.
De léteznek több vízkörös gyári locsolásvezérlő készülékek is, azok ugyanezt megcsinálják akár 6 vízkörrel is (egyszerre mindig csak az egyik kap vizet).
Csak azt nem tudja itt senki, hogy legalább a zseblámpaelemes kísérletekben jó voltál-e általános iskolában, vagy abban se, vagy éppen akkor eltört a lábad, és 2 hónapot hiányoztál - így nem lehet finoman hangolni a választ.
Én ezt nem értem, ha valami elszakad, akkor azon hogy van feszültség
Mert nincs is rajta feszültség, mármint ha a szakadásnak a betáplálás felőli oldalát nézed. De a készülék felé eső oldalon meglepetésre tényleg van, feszültségforrás-fázisvezető-bekapcsolt fogyasztó-nullavezető úton.
ilyenkor egy berendezés mondjuk nem kapcsol be? Ennek mi az oka, miért nem kapcsol be?
Azért azt elvárnám, hogy kitaláld, hogy ha az áram nem tud folyni (szakadás!), akkor nem is működik a készülék...
Most találtam erre a fórumra, és mivel érdekel egy dolog, gondoltam megkérdezem, remélem itt valaki eltudná nekem magyarázni, hogy tulajdonképpen, mi az a nulla vezető szakadás, és mivel jár? Mármint azt értem, hogy valahol elszakad a nulla vezetője, de egyik ismerősöm mondta, hogy ilyenkor a fázisceruza feszültséget jelez, és multiméterrel is kimérhető a feszültség jelenléte. Én ezt nem értem, ha valami elszakad, akkor azon hogy van feszültség, (mi táplálja azt a feszültséget)?
Valahol azt is olvastam, hogy ilyenkor egy berendezés mondjuk nem kapcsol be? Ennek mi az oka, miért nem kapcsol be?
Köszönöm, ha ezeket a dolgokat tisztázzátok bennem, és előre is elnézést kérek, ezekért a számotokra biztos nagyon amatőr kérdésekért..
Majd a bíróságon is ezzel védekezzél, amikor csatornaépítésnél agyonüti az áram az egyik embered.
- Ne rugózzon már bíró úr :-)))))))))
A bíróságon azt mondanám, hogy: Tisztelt Bíróság! Remélem, a vád szakértője nem keveri össze a szezont a fazonnal, mint egyesek az Index fórumán. A szigetelt csillagpontú hálózatnál, mint ami az adott aggregátor, a védőföldelés nem a hálózattal kapcsolatos fogalom, hanem csak a készülék testét helyezi földpotenciálra. Ez meg a különösen veszélyes környezetben a védőelválasztásnál Magyarországon mintegy 60 éven át kötelező is volt! Pontosabban nem a földpontenciálra helyezés, hanem az egyenpotenciálra hozás, de mivel joggal feltételezhető, hogy a nedves környezet földpotenciálon van, a készülék házának földpontenciálra kötése a biztonságot csak növelni tudta. Az, hogy ma ez nem kötelező, az szomorú, de nem tartozik ide, mindazonáltal felhívnám a figyelmet, hogy nem tilos. Még egyszer hangsúlyoznám, jelen esetben a földelés az csak annyit jelent, hogy a készülék háza van földpotenciálon, és ez nem keverendő össze, mint ahogy egyes fórumosok összekeverik, a földelt csillagpontú hálózaton a földeléssel.
A te peldad az, hogy nedves kornyezetben rakotsz egy db kettos szigetelesu, foldeletlen berendezest.
Az en peldam (ami a lenti agregator gepkonyveben is van), hogy rakotsz egy hazat. A hazban lehet akar egy helyi foldelessel ellatott berendezes, pl. betonkevero. Innentol az agregatorod nem foldfuggetlen, de nem is megfeleloen foldelt, tehat eletveszelyes.
Kár ezen rugózni, az adott áramfejlesztő használati utasításában benne van, hogy földelés kell, így aztán csak saját kockázatra lehetne ettől eltekinteni.
Vagy mikor berendeli a NAV és baszhatja amit összeszedett. Csalni két okból szoktak 1. magas költségek amiket akkor is fizetni kell ha nincs bevétel, 2. marha sok adminisztráció és irat ha minden papírosban szabályok szerint menne (ezért nem vállalnak sokan állami megrendeléseket), a többi már más tészta.
Ezt úgy lenne érdemes elhozni hogy beleférjél az 5 napos vissza viteli lehetőségbe. Elvileg egy szimpla infrapanel szép köntösben. Én ki próbálnám, még ötletnek is jó volt, hasonlót keres egyik megrendelőm.
Eljátszottam kicsit a gondolattal, hogy hagyom, Mekk Elek válaszoljon előbb, de csodálkozom, hogy más még nem reagált már az első bejegyzésedre sem. Közben C200UF válaszolt, de most már elküldöm :)
Valószínűleg azért, mert bocsánat, de valami oltári nagy baromságokat írsz. Ha egyszerűen megkérdezed, hogyan kell földelni, biztosan kapsz választ, de amit írsz, az nagyon meredek. Üzemszerűen a földelésen NEM folyik áram, nincs zárt áramkör, az már régen rossz. Minden aggregátoron van földelési pont, a tieden is, ehhez kell megfelelő módon csatlakoztatni a földelőszondát.
Nem is tudom, szerintem nézz utána, hogy mit jelent az, hogy földelés. Meg úgy egyáltalán, mert életveszélyes a hozzá-nem-értésed.
A foldeles nem aramkor. A celja az, hogy a berendezes burkolata foldpotencialon legyen, hibas mukodes eseten IS. Ha a burkolat a (megfelelo) szondaval (a megfelelo modon) ossze van kotve, akkor a berendezes foldelve van.
Az első két mondat valóban nem pontos, de az,hogy a szonda és aggregátor között nem jön létre áramkör azt másképp nem tudom leírni. A szonda rá van kötve az aggregátorra és a fázis nem zár áramkört. Vagyis az aggregátor nincs földelve. Akkor meg minek a szonda? Mellesleg ha ráteszem egy földelt fogyasztóra mi védi meg a készüléket? Az aggregátor ZI- STE 2800.
