A megújuló forrásokból termelt energia mennyisége tavaly a valaha feljegyzett legnagyobb mértékben, 14,1 százalékkal emelkedett. A megújuló forrásokból előállított energia csak négy százalékát teszi ki ugyan az elsődleges forrásokból előállított energiának, a teljes növekedésnek azonban egyharmadát adta - írja a tanulmányra hivatkozva az MTI.
Mondjuk pl. a PV-ben az a jo, hogy van neki egy eves lefutasa... es ha az ev 12 honapjabol 10-ben tokeletesen ki tudod hasznalni a telepitett kapacitasodat akkor meg mindig megerheti telepiteni... viszont a maradekra mar rarepulhet valami energiatarolasi ceg, amelyik megveszi toled ingyen a felesleges termelest (mert ugye mind1, termelni ingyen termel). Ugyanez a szelre is igaz, azert, mert lesz 25 olyan nap, amikor tultermeles van meg siman megerheti a maradek 340 napon olcsobban termelni az energiat.
Szilvatovisnek vannak ilyen abrai, ahol a tipikus jelleggorbeje latszik a napszelnek... onnantol meg ez egy koltseg haszon elemzes, hogy megeri-e elrontani a kapacitasfaktorodat annak tudataban, hogy neha tultermeles lesz es akkor le kell allnod.
Az elmélet ötletszinten két sor, de a kémiai technológia a generátorgáz-szintézisgáz környékéig már 100 éve ismert;
A kérdés az alapötlet megvalósítása
hogyan lehet ilyet csinálni
1. mai árakhoz közelítően olcsón (tehát nem labor, még csak nem is vegyipar/kémiai technológia, hanem energetika
2. nagyban (több, mint ami egy olajfinomítónak kell
3. És rugalmasan (tehát most semmi villany nem jön, de 20 perc múlva 100%, aztán 15%, stb., a szokott hektikus terhelési görbe szerint, perc vagy 10 sec. nagyságrendű időállandóval, a kisebbeket kisimítják a forgógép-tehetetlenségek)
Addig nem érdemes a megújulót a fölösleg szintig felskálázni, amíg nincs olcsó árú tárolás.
Mert addig a fölösleg csak szemét.
Ez ilyen egyszerű, és ilyen egyszerű volt 10 éve is (itt is, mindnyájunknak), amikor a napelem 1 W névlegese 10-szer drágább volt. (olyan drága volt, hogy a 4 évszakos napkollektor is szóba jött...).
És gyakorlatilag mindenki osztja ezt a nézetet itt, csak mások a súlyozások és az egyéni érzelmek. Tényleg nüansznyi az éltérés az álláspontok között, ez nem egy LMP sajtótájékoztató.
Sürgősen meg kellene változtatni az EV- hatótávjának a megállapítását Európában, ha csak nem az a cél, hogy a vásárlók át legyenek baszva, és soha többé ne akarjanak EV-t vásárolni.
Az egesz csak es kizarolag azon mulik, hogy mennyi senkinek "sem kello" megujulo lesz, ha sok ingyenenergia lesz, akkor majd piaci alapon kivalasztodik az a megoldas, amelyik ebbol a legversenykepesebb (mi kell ennel komolyabb tamogatas, mint az, hogy ingyen van az aram). Ha meg nem, akkor a kerdes amugyis akademikus... (nagyjabol most kezd el odaig jutni a dolog, hogy ez erdekes kerdesse kezd valni).
Abból kellene kiindulni, hogy ami elromolhat - az előbb-utóbb valahol el is fog romlani. És ami elvileg megtörténhet - az meg is fog történni. Ha egy reaktor leolvadhat és teleszórhatja az egész környezetét radioaktív szmötyivel - akkor ez meg is fog történni (meg is történt), és meg is fog újra. Akármit csinálunk.
Természetesen redukálhatjuk ennek az esélyét, drasztikusan - de zéró sosem lesz. Abszolút biztonság egyszerűen nem létezik.
Ezek után a potenciális következményeket kell mérlegelni. E téren nem is vitás, hogy a nuki a legveszélyesebb, minden más csak utána jön. Bár megjegyzem, én egy völgyzárógát potenciális árterében sem érezném magam azért tökéletes biztonságban... De egy szél-vagy naperőmű bizonyosan nem fog tömegeket megölni, és egy megyényi területet tartósan lakhatatlanná tenni katasztrófa esetén.
Én még arra is emlékszem, hogy próbálták kábellel áthidalni az összedőlt alállomást, de nem ért el a végpontig, és lett amit lett. Eleve ez a történet is mutatja, hogy valami nagy baj volt ott a kármentésnél, mert ez nem indok arra, hogy leolvadjon egy atomreaktor. Hozzanak, ha kell katonai repülőn kábelt az ország feléről.
Az én műszaki értelmezésemben nem nevezhető biztonságos létesítménynek az a komplexum, ami seregnyi műszaki biztosítással üzemeltethető csak, mert ha ez egyik kiesik, "felrobbanhat" az egész.
Hozzáteszem az én műszaki filozófiám elve olyan, hogy nem szeretem a túlbonyolított dolgokat, ezért vagyok ebben a témában ennyire kritikus.
A gebac jelentös resze a tsunami miatt volt! Marpedig a XX. szazadban 3 tsunami is atvitte volna az akkori Fuku vedögatjat. Ehhez pedig nem kellett volna semmilyen tanulmany se, csak normalis velemennyilvanitas ... ami nyilvan nem volt meg, mert el lett nyomva ...
A diesel aggregátokat a víz mosta el, a reaktor épület benne reaktor sértetlen maradt. Ha aggregátok megmaradnak vagy legalább passzív hűtése lett volna akkor nincs leolvadás.
Paks 5.5 erősségű rengést visel el. Amikor építették akkor is tudták hogy vannak rengések környéken. Mivel homokon van nem fog alatta megnyílni a föld max megsüllyed. Japánban sorozatosan telepítenek törésvonalra reaktorokat. Fuku is ott van. A cunami előtt paks rengésállóságánál nagyobb rengés érte, semmi baja nem lett, csak utána jött a víz.
Pax1 epitese a ´70-es evek elejen kezdödött (a tervezese meg korabban ... amit nyilvan a politika hatott at). Akkoriban meg nem foglalkoztak sokat ilyen aprosagokkal. Pl. Fukushima egy harmas tektonikus töresvonal talalkozasi pontja mellett van. Amikor elkezdtek epiteni, meg nem volt ismeretes a lemeztektonika (ill. nem volt ismeretes a pontos elhelyezkedese, az elv mar ismert volt). 10 evvel kesöbb Fukuba se kaptak volna bele.
Ez ugye jo jel. Ki gondolta volna meg nehany evvel ezelött, hogy egy 5-ös kategoriaju, az USA-ban ~50-55000$-os autoba "mindössze" egy töpörödö, 4 hengeres motor kerül (lesz az rövid idön belül meg haromhengeres is) ... miközben az elektronyis resz szepen felnö (es pl. 9,4 kWh akku kerül bele). Ilyen tempoban es 2-3 generacio utan mar teljesen maskent fog kinezni a mutatvany ...
Official EPA Figures Posted For 2018 BMW 530e & 530e xDrive, Up To 16 Miles Range
Hat évvel ezelőtt még 150 kilométer volt az elektromos autók átlagos hatótávolsága, amely 2014-re 200 kilométerre, 2016-ra pedig már 270 kilométerre nőtt a Németországban forgalomba helyezett járműveket figyelembe véve.
A legnagyobb hatótávolsággal a Tesla Model S 100D rendelkezik, egy töltéssel akár 632 kilométert is képes megtenni. Szintén 500 kilométer feletti hatótávolsággal rendelkezik a gyártó Model X 100D-je. A BMW által gyártott i3 300 kilométer, a Hyundai Ioniq EV 280 kilométer, a Nissan Leaf pedig 250 kilométer megtételére képes két töltés között.
2020-ra már az átlagos hatótávolság 450 kilométer lesz - vélik a tanulmány készítői.
