Bocs, de kemény leszek: a helyi suttyó kocsmatöltelékek szánkóversenyén szerzett 26 év csúszkálás nem ér fel egyetlen perc rally tapasztalattal sem, nem beszélve a Forma1-ről...
Azt hiszem soha nem fogok egyetérteni Zoltánnal a borrendekkel kapcsolatban de végül is ezért szép az élet mert lehet ezer féle vélemény.
Ha a cél azonos (a magyar borok, borászatok borkedvelők színvonalának emelése) akkor számomra nem érdekes, hogy milyen úton (ha becsületes) érik el.
Azt azért megjegyezném, hogy van némi képzavar az olcsóság és a sznobság együtt emlegetésénél :)
A másik témánál teljesen egyetértek (én is dobtam az origót), kicsit értek a poharakhoz mivel saját üveg porcelán nagykereskedésünk van.
Valóban fontos a jó boros kehely de azért az már tényleg non plus ultra, hogy több ezer forintot ad ki valaki egy pohárért.
Nálunk is van jó pár fajta kehely de a legmagasabb ár is kb 600 Ft és 130-tól lehet venni. Igaz mi főleg vendéglátósokat látunk el de jó pár borászat is vásárol. 26 év tapasztalata mondatja velem, hogy az ilyen fizetett hirdetések csak ártanak. Egy jó borkóstoló kehely kb 2-300 Ft (lusta vagyok megnézni :))
A netten rákereshettek a Butellára, nem a levegőbe beszélek.
Ez valóban túlzásnak tűnik, de csak a skála két megjelölt pontja van kicsit távol egymástól...
Vannak homályos pontjai a cikknek, azonban a lényeg átjön belőle. Ennek az elfogadásához sajnos kellene némi személyes tapasztalat, aminek hiányában a téma csak afféle úri huncutságnak tűnik, maga a cikk pedig fizetett reklámnak. 😉
Én kifejezetten hasznosnak találtam, Riedel végkövetkeztetését ("pohár van, most már csak bor kellene hozzá") pedig figyelemre méltónak.
A forrásaim szerint mésfél/kétszeresét lehet megkeresni manapság a lojális sajtónál mint bárhol máshol. Én éveken át olvastam az origót, mert szerintem a legjobb és legtárgyilagosabb online újság volt. Iz indekszről nyergeltem át egykoron, azért mert ráuntam az igénytelen bulvár stílusra. Sosem értettem az indeksznél, hogy az egykori főszerkesztője maximálisan elkötelezett támogatója a magyar gasztrókultúrának, sőt a művalkesszel a magyar borkultúra mellett is kiállt. Aztán mint főszerkesztő éveken át építette a a magyar sajtó vargaborát és négyszázforintos parizerét.
Szóval én évek óta szellemi hontalan vagyok az online magyar sajtó világában... ezért is olvasom inkább a százéves Borászati Lapokat :)
> ha beoltozol lovagnak, legyszives, posztolj egy kepet magadrol!
Nemrég láttam egy fotót, hogy a Tóth Pétert, az új hegybírónkat bevették a helyi karnis klubba. Majd kölcsönkérem a hacukáját egy fotóra. Azt nem tudom, hogy jár-e hozzá valami frankó pallos vagy fokos :)
Már meg ne sértődj, de masszívan kikérem magamnak, hogy én "vén trottyosnak" mondtam volna bárkit. Olvass vissza, kimondottan ügyeltem arra, hogy tisztelettudóan fogalmazzak. Jovális nagypapát, kedves öregurakat, nyugdíjas bácsit írtam. Ha ezek nálad "vén trottyot" jelentenek akkor az szomorú. Én soha nem vennék ilyen lenéző kifejezést a számra. Éveken át dolgoztak nélunk 70+ éves öregurak és a mai napig is csodálattal nézem a 80 feletti szőlősgazdákat a hegyen.
Szóval, azért kérlek, hogy ne tulajdoníts nekem ilyen tiszteletlenséget, mert kevés dolog áll tőlem távolabb mint az, hogy bárkit vén trottynak tartsak.
Az, hogy milyen sok borrend van és milyen sok tagja van a borrendeknek nem jelent sokat. Ezzel együtt a borrendek külsőségeit én mosolyognivalónak tartom és úgy gondolom, hogy ahol a kűlsőségek ennyire hangsúlyosak ott az tartalmi hiányosságokat kompenzálja.
Azt nem értem, hogy nekem miért lenne savanyú a szőlő. Én is tagja vagyok termelői egyesületnek. Csak mi nem fényképészkedünk a bucsu nagyszínpadán műbársony függönybe öltözve. Ha a szőlőről és a borról van megbeszélnivalónk akkor munkásgatyában vagy átlagos utcai ruhában is meg tudjuk tenni.
Hat ott fent a Somlon valoszinuleg nem olyan savanyu a szolo. De azert, Zoli, ha beoltozol lovagnak, legyszives, posztolj egy kepet magadrol!
Egyebkent 8000 nagykovete az egesz EU-nak osszesen sincs :)
Komolyabban szolva, attol meg lehet tenni egy borvidekert es a borkulturaert sokat, hogy az ember nem rendtag meg lovag meg kisnagykovet meg egyeb. Polo-farmerben (vagy maximum zakoban) is remekul lehet bort ertekelni, peldaul. Igazabol azt nem ertem, hogy minek az avittas (es sokszor olcso) kulsosegek - nem veletlen, hogy Zoli trottyos oregurakat vizional a borrend szo hallatan.
Ebben igazad van, semmire sem garancia, viszont ha egy borászat évek óta hoz egy szintet az azért jelent valamit.
Azért az csak jelent valamit, hogy az országban 46 rend van + határon túli is 9! 2500 taggal (szerinted vén trottyosok) és 8000 támogató nagykövettel. Hozzátenném, hogy a nemzetközi borrendek szövetségének is tagjai vagyunk. Azok is ilyen olcsójánosok ám :)
Ezek az emberek pont azért dolgoznak, hogy ne ihatatlan ócska fahordókban túlkénezett lőrét sózzanak az emberekre, hanem újra neve és minősége legyen a magyar boroknak.
Bátran megmerlek hívni, ha felénk jársz bármikor szívesen látlak egy kis kóstolgatásra és nem sértődök meg a kritikától sem mert tanulni kell mindenből, mindenkitől!
De rosszul érzek egy kis savanyú szőlő effektust? :(
Te illetve ti valahol nagyon eltévedtetek az aranysújtásos külsőségekben :)
Én nem tartom magam öregúrnak, a lányomról nem is beszélve, aki ugyancsak tagja borrendünknek és elég jó bort készít állítólag.
Nem tudom hallottál e a Csóbor pincészetről ( borászati egyetemet végzett hölgy a főnök ), vagy Lics Balázsról, esetleg az L.Simon borairól ( ahol a politikától függetlenül kitűnő borász van, nagyon jó borokat készít )? ezek a borászok országos szinten hozzák az aranyérmes borokat és képzeld el nem szégyellik, hogy a mi borrendünk tagjai.
Nem tudom mikor jártál felénk a pincesoron de azoktól a fahordóktól eltekintve, ahol a vörösborok barikólása vagy csak nemesítése folyik, fém tartályokban reduktív módszerrel készítjük borainkat.
Ja és képzeld el ismerjük ám a laboreszközöket is itt mély-vidéken, tudunk kénessavat mérni, sőt ha kell még deríteni is tudunk, ha érted miről beszélek. Valahol már azt is hallottam hogy tannin vagy valami ilyesmi.
Manapság az én méretemnél se ördöngösség bemérni egy savszintet és iható bort készíteni.
Amikor mi vén szarosok összeülünk beszélgetni, eszmét cserélni az év borairól akkor köztünk olyanok ülnek akik pl. Franciaországban tanulták a mesterséget, vagy országos hírű növényvédelmi szakember.
Ennyit a vinkó készítőkről! Én se bántottalak téged, bár a 400 ezer közé tartozom és néha jót röhögünk a leírt értékeléseken.
Nagyon tudom utálni a lenéző tudálékoskodó hangnemet.
Mondjuk ebben azért benne van az is, hogy a minőségi bortermelőknek nem igazán sikerült áttörni az átlagfogyasztók táborába.
Néhány éve bemértem ezt a piramist:
I. 300-500 fő - keménymag, kóstolókra jár, követi a top 50 termelő borait évjáratról évjáratra, napi szinten olvassa az online borsajtót
II. 2.000-5.000 fő - laza borhobbista, néha el-elmegy kóstolókra, a print borsajtót alkalomadtán elolvassa, tudja ki az az 10 top magyar borász akit jónak kell tartania, van pár keménymag ismerőse akiktől néha lecsorognak hozzá az ütősebb online események
III. 10.000 - 30.000 - kultúrált borivó, néha elmegy a nagyobb borfesztiválokra. A mainstream médiában megjelenő boros sztorikról tud. Tudja, hogy van Gere-Bock-Szepsy. Borsajtót csak akkor olvas ha a laza borhobbista klotyójában megtalálja. Nem érdekli mélyebben az egész, de ha Borbás Marcsi mond valamit azt megjegyzi
IV. 100.000 - 400.000 - átlag borivó, megveszi az élelmiszerboltok 400-800 forintos borait és szörnyülködik minden borom ami 1500 forintnál többe kerül. A top 50 magyar bortermelőtől csak párszor kóstolt bort amikor valami keresztelőn lekerült a nappali könyvespolcán "érlelt" 97-es Bock portugizi és meg is állapítja, hogy nagy átverés az egész.
A számokat mindenki kedve szerint tologatjatja, de a nagyságrendek valahol ezek.
Az én véleményem az, hogy az I.+II. réteget tudja a top50 termelő megszólítani. Néha, lehet elérni eredményeket a III. rétegben. Egy-egy bestbuy vagy éppen beragadt tétel el-eljut a III. rétegig. De maradandó eredményeket a III. régeben csak a 90-es években megpincepalotásodott és a Bortársaság által a kezdetektől tolt nagyágyúk tudnak.
A IV. réteg viszont teljes mértékben a Vargabor és hasonlók terepe.
Ez pedig szerintem részben (ha nem egészben) a fősodor esatablishment felelőssége. Vagy úgy, hogy az olcsóbb árfekvésű alapboraik minősíthetetlenül hulladékok, vagy egyszerűen mert nincsenek meg a marketing/kommunikációs eszközeik.
Kisebb részben pedig a borsajtó és a borról író, kommunikáló szűk kör a felelős. Nem hibás, csak felelős. Ezt ugattam tíz éve is a nem kicsit elitista és arrogáns boriróknak, hogy az évjáratos bdx borok szálazása és a burgundiai dűlős borok összevetése az kutyául nem érdekli már a II. réteget sem. Szépen a sarokba is festette magát minden borszakíró és csodálkoznak, hogy miért nem olvassa őket a kutya sem... hát azért mert nem írnak semmi olyant ami a IV.-III. réteget érdekelné.
Üdvözlök mindenkit. Szerény jelentkezésem oka, hogy az orvos szerint jó minőségű félédes vörösbort lehetne/kellene innom minden este 1,5 (másfél) decilitert. Mondanátok 1-2 valóban jó minőséget, és nem túl erős félédest? Köszönöm.
Annyi biztos, hogy az a borlovag (vagy mi), akivel én talékoztam igencsak meglepett, mert a magyar borászok közül alig ismerte valakinek a nevét, a jó borról fogalma nem volt. A hacukái nem érdekelnek, azt éppen nem viselte...
Nézd. Nekem ez az olcsó bársonytextil palástban, aranyszegélyes májuselsejei hangulatú zászlókkal a helyi bucsuban való bohóckodás nekem a komikus és a szánalmas között van valahol. Én alapból komolytalannak és sznobságnak tartok minden olyan műrituálét aminek a szőlőhoz és a borhoz még távolról sincsen semmi köze.
Amúgy a borkultúrának remgeteg bugyra van. A borrendekben pózoló bársonypalástos öregurak is egy bugyra és az amiben én mozgok pedig egy másik.
Azt aláírom, hogy a bucsu hangulatú össznépi vedelés ahol a falubeliek közepesen rettenetes borait issza a nép is kiszolgál bizonyos igényeket. Nem feltétlenül azokat amiket én szeretnék kiszolgálni. De nyilván van akinek arra van igénye, hogy valami szintetizátorral kisért popritmusú csujjogatósra igya a józsibácsi amúgy eladhattlan, agyonkénezett borát. Ez persze nem biztos, hogy az az igény amivel az én dolgom foglalkozni.
Szóval elvagyunk mi így egymás mellett :) Ha jól veszem le akkor sokat nem zavarjuk egymás köreit.
Ja és igen, nálunk a Somlón is van borrend. Szoktam látni a kedves nyugdíjas bácsikat bizsuveretes műbársony függönybe öltözve komolykodva fényképezkedni :) Mondjuk eléggé sokat elmond ezen borrendek borkultúrális jelentőségéről, hogy az alig 400 hektáros hegyünk, említeni érdemes mondjuk 15 bortermelőjéből még egyiket sem láttam egyik borrendben sem komolykodni. Ennek szerinted mi az oka?
Én attól tartok, hogy az ok az az elképesztő kultúrális szakadék ami a szőlő és bortermeléssel kapcsolatos alapértékrendek között van. Én a kedves bácsikáknak azt javasolnám, hogy ne a bársony ágyhuzat vasalgatásával kezdjék a borkultúrát hanem a hordómosással. Mert a magyar borkultúrának sokkal inkább a sok büdös hordó a gátja mint az, hogy túl kevés a műbársony textília.
Ezen Zoli biztos jol fog szorakozni. Valami hallott mar harangozni a borokrol ugyanis.
Viszont nagyjabol az osszes borasz ismerosom kozul (es azert van egy par) senki nem tagja egyik borrendnek sem, es azert vannak koztuk igazan elvonalbeli boraszok elvonalbeli borvidekeken. Az atlagembernek (es jelek szerint a boraszok jelentos reszenek is) a borrendek hozta kulsosegek avittak es megmosolyogtatoak. Mar maga a borrend kifejezes is egy, mar a 20. szazadban is multbarevedosnek szamito hangualtot kelt. Mindezzel nem akarom elvitatni, hogy bizonyos borrendek igen hasznosan tevekenykedhetnek, de ami atjon belole, arra csak nagy onuralommal nem mondanam ra, hogy sznobsag.
Úgylátszik kb ennyi ismereted van a mai magyar borkultúráról :)
Ha legalább utánanéznél egy kicsit annak, amiről itt sületlenségeket állítasz, azt megköszönném.
Azt a rengeteg borászt és borkedvelőt sértegeted így, akik a legtöbbet tették a rendszerváltás óta a magyar borászat tekintélyének visszaszerzéséért.
Voltál te már ilyen borünnepen? Érdemes elmenned egy két helyre és megnézni, hogy mennyit fejlődött azon helységek borainak és pincéinek a minősége, ahol aktív borrendi élet folyik.
Egyszer látogass el mondjuk Mórra, vagy akár hozzánk Velencére, szívesen látlak egy pohár lenézett nagypapás rozéra vagy akár egy jó kis vörösborra.
Sok ember azért kezdett el újra foglalkozni a szőlővel, mert látta, hogy milyen jó közösségi élet alakult ki a bor körül.
Ne a külsőséget nézd, hanem vedd a fáradságot és less mögé kicsit. Talán meglátod mennyi munka van egy jó pohár bor mögött ( rossz mögött is :) ) és mennyi barátság, jókedv, életerő.
Azért szerintem azt nagyjából mindenki tudja, hogy a borrendek a magyar borvilág legavittabb mókás jelenségei, ahol jovális nagypapák és helyi énektanárok olcsón mért műbársony méteráruba öltözve játszanak valami vicces lovagi társasjátékot.
Szép napot! Kérdezném a szakértőktől! van öt palack Monostorapáti Müller Thurgau 1979 évjáratú borom. Hol találnék róla bővebb infót? eddigi keresésem sikertelen. válaszokat köszönöm!
Köszi a biztatást ;) A "technológia" konkrétan annyi volt, hogy bogyózás, majd minden adalék (fajélesztő, tápsó, cukor) nélkül bekerült az üvegbe :) Ként sem látott. Fontos, hogy ne kaphasson oxigént, tehát teletöltve kell tárolni. És jó hőmérsékleten, nekem pincében érlelődött. Jövőre több fajtával is kipróbálom. Kösz a tippet, lehet, hogy a muskotályos fajta nem volt jó választás.
