Azt nem is vitattam hogy a hulámpapír ne lenne nedvszívó. Minek a fóliát fertőtleníteni, filléres árú.
A hőtükör a kaptár belsőfalain érne valamit. A hősugárzás minden irányban terjed, csak az áramlással való höközlés esetén érvényes az a jelenség, hogy felfelé irányul. Az amiatt van, nagyon egyszerűen fogalmazva, mert a meleg levegő könnyebb. A hő vezetéssel történő terjedése esetén sincs lent, vagy fent fogalom, mint a hősugárzás esetében sem.
Ezt írtad " Ez január vége körül szoktam meg ejteni. Ekkor kerül vissza a fólia,a hőtükörrel együtt a keretekre."
Szóval a keretekre fekteted a fóliát, arra a hőtükröt, gyakorlatilag megvalósítottad a kontakt kapcsolatot a vezetésen alapuló hőátadásra.
Szia ! Nem küszködöm a penészesedéssel. Nálam nincs vagy csak alig.Amióta odafigyelek a téli fészek nagyságára.
na meg afólia száműzése is sokat segített.Még a kaptárt sem takarom vele.A többiben egyet értünk.
Azt,hogy a hőtani ismereteim mennyire frissek,azt nem tudom, a méhész suliban is volt egy pár óra a kaptár fizikájáról,és két szakmám is szorosan kötődik a hőhöz.
A téli takarás is elég sok vitát váltott már ki. Nekem van egy bevált,amit tudok ajánlani. Fontos a nedv szívó anyag,azért is,mert a természetes méh lakások zöme is olyan volt.Onnan,ha kellett visszatudták szívni.A hullám papír olyan. Véletlenül jöttem rá. Akkor amikor a rászűkítést,csak februárban tudtam meg ejteni.. A papíron látszott a pára ,de már száraz volt.
Könnyű méretre vágni a légrések miatt jó a szigetelése,és nem kell fertőtleníteni,tárolni. Repcén kikerül a hullám papír ,a kályhában végzi.25 méteres tekercsben árulják 2500 Ft körül. Szóval nem drága.
A gazdaságosságra,és a biztonságra is oda kell figyelni. egy szőnyeget,egy gyékény,szalma párnát nem lehet fertőtleníteni.
Csak égetéssel.A fóliáim H.-lúggal vannak fertőtlenítve.A hatósági dózis duplájával. Van egy műanyag kádam ott áznak télen.Közel egy napot. Amelyiken látszik,hogy méhekhez ért,az nem kerül többé vissza.Propolisz nyom pl.
Ezt is érdemes tekercsben venni,de még sose vettem. Lassan elfogy a múltból maradt,de ez sem vészes áron adják.
A nyáron mi is szedtünk le egy ilyen fészket a fészerben. Estefelé, amikor már elültek ráhúztunk a fészekre egy vastagabb szemetes zsákot és lekaptuk a deszkafalról. A zsák száját gyorsan bekötöttük és a nyársalóban gyújtott tűzbe dobtuk.
A darazsak ellen sprayt is szoktunk használni kisebb fészkeknél. Nagyon hatásos.
A darázsirtást vagy korareggel vagy estefelé kell végezni, napközben veszélyes.
Csak mellékesen megjegyezve, mivel főleg a médiának köszönhetően, sajnos terjedőben a kaptár elnevezés téves használata. A kaptár az mindíg, az ember készíttete mesterséges lakóalkalmatosság, a méhei számára. Általában deszkából készül, és leginkább egy faládára hasonlatos.
A kaptár szó jelentése, nem azonos a rajjal a családdal, sem a kolóniával, így a darazsak építte fészekkel sem.
Van egy kis gondunk, a képen látható kaptárat valamilyen méh (darázs) kolónia telepítette a szénás fészerünkbe a nyár folyamán. Bálák közé fészkelték be magukat és egyre nagyobb lett.
Szeretnénk biztonságban megszabadúlni tőlük.
Hogyan és miképp lehetne.
Elpusztítani nem szeretném őket (a fészket szeretnénk eltávolítani!), ha nem muszály.
A kicsikékről is megpróbálok képet föltenni, ha sikerül befognom belölük.
Vannak darazsak is, de ezek méhek sztem. Sikerült leszednem az ereszdeszkát, reggel bentről egy parfissal megpróbálom lelökni a fészket, persze úgy csinálom h pajzsnak vmit teszek oda, ne tudjanak felém jönni.
Tetőteret csinálnám a házunkban(hőszigetelés, ereszdeszkázat), és az ereszaljában van egy fészek, útban van. Ha a közelükben tevékenykedek, morcik lesznek :) Hogyan lehetne megszabadulni tőlük? Amire én gondoltam: belülről partfissal kilökni a fészket, igenám, de ehhez le kéne bontani az ereszdeszkát, hogy legyen hova kilökni. Viszont ha ott bogarászok az eresz körül, akkor betámadnak.. Vagy kora reggel kell csinálni. Amúgy ezek a hidegben nem pusztulnak ki? Vagy hibernálódnak, mittudomén :)
Lényegtelen hogy túlszűkített-e a család, az a papírt rágni fogja. " A Épp a hőtani ismereteimre alapozva eszt. Talán az 5.-6. osztályban tanultunk róla." Kicsit illene felfrissíteni a tanultakat, kicsit lehetne magasabb szintre is emelni. :)
Lehet hogy vászonnal takarva, majd arra rakva a hullámpapírt, és a hőtükröt nélkülözve kevesebbet küszködnél a lucskosodással és penészedéssel.
A megfelelő fészeknagyság esetén is lényeges volna a nedvszívó szigetelés, de nem utolsósorban a megfelelő kijárónyíllás nagyaság is. Ez telelő léputcánként 1 négyzet centiméter, alsókijáró esetén a duplája.
Akármennyire is szűk a fészek a kaptár levegője tartalmazni fog vizet. A hidegebb részeken fog kicsapódni a víz, mert az lehűti a levegőt, ami már kevesebb vizet tud megtartani mint melegen.
A cukorlepény szokás kérdése, régebben kitárgyaltuk már szerintem.
Ami biztos hogy mindere jobban odakell figyelni, de ebben benne van a méhacsaládok nyugalmának a biztosítása is.
A hőtükör akkor töltené be a szerepét, ha a sugárzó test és közte nem lenne "semmi". Az az ideális esetben vákum. Hőátadás szilárd testek esetében hővezetéssel történik, tehát gyakorlatilag egy hőhidat ékelsz be a hőtükör és a hőforrás közzé. A hőtükör maga is jó hővezető, mivel a fényes tükröző réteg maga is vékony fémréteg, műanyag hordozón. Tehát a fóliát ráteríted a keretek tetejére és erre a hőtükröt, így vezetéses hőátadás történik, a léputcákból tudna részben sugárzó hő kilépni, de ott is először a záró fóliába ütközik onnan már vezetéssel fog tovább terjedni.
Egyszerűen megtapasztalhatod, tedd a tenyered egy nikicelre, amit melegnek fogsz érezni, mert rosz hővezető, vagy tedd a tenyred egy jó hősugárzás visszaverő felületre, azok ellenben jó hővezetők például az alufólia azt hidegnek fogod érezni. A gyártott hőtükröket nagyon vékony rétegben poliform hőszigetelőkre viszik fel. Valószínű hogy ennek a hőszigetelő rétegnek van nagyobb szerepe, amikor így használod a kaptárban.
Szia ! Bizony a túl szűkített méhcsalád meg rágja. Erre figyelni kell. Úgy gondolod,hogy a hőtükör semmit sem ér? Tavasszal fogd mega takarást kézzel ,hányadik rétegnél érzed a fészek hőjét ? Nálam nincsenek viasz hidak. Egyrészt zártan telelek,más részt nem érzik idegnek a kaptár,a fészek tetejét.
A teljes takarást évek óta nem tudom felrakni. A szélső keretek lucskosodása miatt. Nem tudom sajnos ,hogy egy egészségesnek látszó méhcsalád mennyit esik össze a tél folyamán. Jó esetben alig. A fiasítás beindulása előtt szoktam ezt ellenőrizni. Januárban ,február elején an pár nap erre alkalmas idő. Épp a hőtani ismereteimre alapozva eszt. Talán az 5.-6. osztályban tanultunk róla. Minket a kaptárban két dolog érint nagyon.a hő felfelé száll,és a pára kicsapódás a ideg meleg találkozásánál jön létre. vagyis a jó felső takarással sok őt tudunk meg menteni,vagyis mézet,népet. Ott hűl ki a fészek,ahol nincs méh. vagyis azokra a keretekre nincs szükség akkor. Ezt el kell venni.A penészesedés meg fog szűnni. Ezért bontok kaptárt kora tavasszal.A méhcsalád észre sem veszi szinte.Elvan foglalva az űrítkezéssel. Lehet,hogy feleslegesnek látszik,de sokat tudunk vele segíteni a családnak. Azért azt hozzá kell tenni minél magasabb egy fészek keret ezt annál nehezebb meg oldani. Bár jó oldal takarással ez nem lehetetlen.
A lepény beadása ,mint divat ,engem elkerül.Főleg a 30-40 dkg os kis lepények. A gyógyszeres lepény beadásakor már mehet a híg eleség is,amibe a gyógyszer könnyebben bejuttatható mint lepényben.A méhek számára könnyebb , de belegondolva a méhész is könnyebben készít íg szirupot mint gyúrogat kézzel,keverővel stb csomagol lepényt.
Azzal egyet értek veled,hogy a takarásnál sokkal fontosabb az egészséges,bő élelemmel ellátott méhcsalád . De sajnos minden apró részletre figyelni kell most már.
Amikor azt írtam, hogy "lefotózok mindent" az eszközökre értettem.
na most a keretek teteje le van fedve ezzel a kátránypapírral a fólia helyett, arra megy majd ez a kartonpapír erre pedig a takaró, pléd. a gyengébbik családomnál nekem is be van téve a nádfal egy keret helyett. Köszi a sok jó tanácsot!
-a képeket nem tölti fel, még este majd megpróbálom még egyszer, de remélem eltudjátok képzelni a taktikát.
Mennyitt rágnak el a méhek, a tél folyamán a hullámpapírból? A hőtükör minek? Nem sok szinte semmi jelentősége nem lehet, ugyan is nem tud funkcionálni. A sugárzó hő visszaverését szolgálná, de ráfekteted a keretre ott már nics sugárzó hő, a szabad léputcákból is sokat elvesznek a viaszhidak, de közbeiktatol egy fóliát már meg is ölted a hőtükröt. A hőtükör akkor tud működni ha a hőforrás és a tükör között nincs semmi, ( csak a levegő) Sok felesleges beavatkozás, nincs abból semmi baj ha fent van eleve a fólia, vagy abból sem ha rögtön teljes takarást megkapja. Csak ne legyen bő a fészek. Mennyi felesleges munkát tudtok csinálni magatoknak. A hőtan alapjaival sem volna kár megismerkedni. A tavaszi első kirepülések ideje nagyon rövid, sokszor még a cukorlepény beadására is alig elegendő.
A párásodáson én is gondolkodtam tavaly, mármint hogy nem feltétlenül jó az, ha a keretek tetején teliben van a fólia egész télen (kérdeztem is többeket, hogy nyissak-e felső kijárót februárig, de senki nem válaszolt), végül nem volt gond belőle. Lehet, hogy ez a fészekmagasság még nem annyira vészes páratartalom szempontjából, vagy ki tudja.
A méhész műhelyében c. könyv alatt a Szabó Károly által írott könyvre gondolsz? Az megvan pdf-ben, ha kell, elküldhetem. Bár most átpörgettem a gépemen, és nem gyékényt írt, hanem szalmapárnát, de az is páraáteresztő, gondolom. Ebből a szempontból lehet, hogy az 5 centi vastag fonott nádtábla is jó lenne, csak azt rendesen át kell kötni dróttal, mielőtt az ember fölszeleteli (a méretre történő szétvagdosás se egy leányálom), különben eléggé hullik :)
Szia Végül is a téli takarást sem kell túlzásba vinni. A fóliát,én évek óta száműztem a kaptárak környékéről télen. Tekercses hullámpapírt használok,amit egy ollóval,agy jó erős éles késsel gyorsan méretre lehet szabni. Két oldalról,és felülről takarom 3 rétegben, Kora tavasszal még kapnak két réteget. Ez január vége körül szoktam meg ejteni. Ekkor kerül vissza a fólia,a hőtükörrel együtt a keretekre. Beteleléskor a hullámpapírt a keretek tetejére rakom.A sima fele van a kereteken.Minden réteg ellenkezőleg teszem. Így a légrés,elég nagy.
Amiért szeretem nem kell őrizgetni vigyázni rá,és a fertőtlenítéssel sem kell bajlódni. Repce körül amikor ki kerül a fás kamrába landol.
A lucskosodást a penészesedés az elég nagy kijáró,s a meg felelően szűkített méhcsalád esetében nem fordul elő. Minden régi öreg szakíró foglalkozik a témával. Most nem akarok neveket sorolni. Gondolom van szakkönyved.
Ami még segíthet a lucskosodás ellen az a család rászűkítse. Én ívom így. Ez januárban vagy február elején történik,amikor a fóliát berakom.A felesleges kereteket ,amin akkor nincs méz el veszem Akkor amikor több napos kirepülés várató. Az első napok valamelyikén teszem. Ekkor már fontos a tér amit fűteniük kell.Ekkor már néhol van fias is,szóval a hőre is vigyázni kell a keret elvételekor. Itt ne nagy bontásra gondolj. oldalról felhajtom a takarást,aztán az üres keret ki. Egy egészséges méhcsaládnál max 1 keret Tavaly január végén 5 keretet vittem az 52 telelő családtól.
Semmi gond belőlle, pontosabban abból hogy ilyen vastagon, pláne ha ingyen volt. :). Viszont jobb lenne ha nedvszívó lenne a szigetelés vagy, páraáteresztő. Mert a fóliáról a nyakukba csurog a lecsapódó vízpára. Ezért volna jobb a régiek használta gyékénypárna. Egyébként lehetne készíteni gyékénypárnákat, a gyékényt viszont még zölden kell vágni, nem úgy mint a nádat. Addig amíg nincsennek lepusztulva a levelei. Egy régi könyvben van leírás a készítéséről, az a címe hogy a Méhész Műhelyében.
Mondjuk az is kérdés, hogy mit értesz takaróféleség alatt. Gondolom, felső szigetelésnek használnád. Ilyen célra személy szerint én vagy 9-10 centiméternyi nádtáblát vagy ugyanennyi nikecell-t tettem föléjük (ennyi fér a menekülőtérbe), a kereteken fönn hagyom az év közben használt fóliát, afölött a rostaszövetet (ez nekem eleve nem is a kereteken van, hanem magán a fiókon, azzal azonos külső méretű), így ha kicsit bezugolják a keretek és a fólia közötti részt, akkor léputcát is könnyebben váltanak télen.
Ha felülről is kapnak levegőt, az azt jelenti, hogy a hideg bejön alul, a meleg meg kimegy fölül, ami a lehető legrosszabb forgatókönyv.
Sziasztok! a fél nb kaptáromba vágtam olyan kartonpapírt, ami teljesen lefedi a fiókok közti részt, most ilyen fekete szigetelő lap van a keretek tetején, arra megy majd ez a kartonlap, arra pedig egy ilyen takaróféleség. A kérdésem az lenne, hogy ez így sok mert mondjuk túl kevés levegő jut be, és így a méhek megfulladhatnak vagy ez így jó lesz télire. (Bocs a sok kérdésért, de viszonylag nem sok segítségem van, én meg még kezdő lennék.)
A minimum élelem, NB keretméretre vonatkoztatva, telelő léputcánként 2 kg. Ilyenkor már nincs rajzás, de mint írtad is csak egy jóhelyen lévő bölcső van. Ez váltóbölcsőre utal, ha még az anya megvan és petézik akkor csak eltávolítod a bölcsőt, ha már nincs anya sem. Akkor egyesíteni kell egy anyás családdal. De szerintem ebben az esetben pótbölcsőből több lenne. A váltóbölcsőből esetlegesen kikeklő anyának, már nem lenne módja a párzásra, egyrészt here, és megfelelő időjárás híánya miatt.
Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy mennyi élelemmel élik túl a telet a méhek (elegendő népességgel), illetve most előfordúlhat e rajzás mert a kaptáramban van egy bőlcső, ami közèpen van tehát nem rajbőlcső, vagy esetleg csak elpusztult az anyjuk esetleg szórakozásból épitenek bőlcsőt.
Uraim!