Főleg ha onnan jön és nincs vám... Nekem 40ezer körül ért ide Kínából a 400as, az sem rossz. Itt is nézz körbe aprón, néha vannak teljesen jók, meg van egy Godox specifikus seftes itt-ott, nem tudom honnan szerzi, 30ezer körül árul 300as vakukat.
Canon Ex 580 vszleg túlmelegedett kültéri fotózáskor, azóta nem villan, nem tölt. Disply, gombok működnek, más nem. Öreg darab, kiszolgálta az idejét, de ha nem túl drágán javítható, még adnék neki egy esélyt.
Hiába tud a vázad, az a stúdió Godoxra nem megy át. Amúgy nekem ilyesmik vannak, meg mindenfééle nonamet láttam, szerintem teljesen jók. Viszont azt mivel kintre portrézni?
Mellékesen én is vettem esernyős szofboxot, de nem teljesen középen villan bele a vaku és mivel vázról nem tudom állítani a fényerőt, így ilyet lőttem, ami jópofa, mert a vakutartó basz része az esernyőt is bír:
Összességében az a DE300 teljesen jó, aztán persze vehetsz rá bowenses fényformálókat, és ne lepődj meg, ha az átlag 5ezer pénzes állványon kicsit éppen billegális lesz. Ha nagyon nem döntöd be, akkor a 70x110es szofbox még éppen jó rá, csak nagy lendülettel ne közlekedj mellette :-D
Érdeklődnék, hogy mi az általános vélemény az alsó-kat studióvakukról.
Jelenleg egy 3 rendszervakus szettem van (2xYN560III+YN568, 2xRF603, 560TX), hozzájuk állványok, 120as okta, 80as okta, 60x90-es boxok, 60x60, ilyesmi. Mostanra egészen kiforrott a szett, már nem zavar, hogy be kell tenni a boxokba a vakut, mert az 560TX-en állíthatom vakon is a vakuk erejét, a boxokban hátra villant a vaku, onnan verődik vissza, majd át a diffúzoron a fény, tehát az is elég lágy.
Kültéren viszont elég gyenge a cucc, és erre kellene megoldás.
Van ugye a mikrosatnál a walimex felújított. Van a tripontnál (meg biztos máshol is) a quantuum (mostmár quadralite) move széria, ezt már egyszer láttam működés közben, tetszett. És van a mumus ebay, mondjuk ilyen Godox DE300 környéke.
Az lenne az elképzelés, hogy vennék 1 vakut főfénynek, rá 1-2 boxot, a többi fényt meg - ha kell - megoldom a mostani rendszerrel. Viszont azt az 1 vakut meg kivihetném külső helyszínre is. Elég lehet a 300W? Beltéren tárgyfotózom, kint portrézom. Hátha megúsznám a HSS-t (vázam elvileg 1/320-at tud).
Létezik-e valahol olyan táblázat, ahol az egyes vakuk 100ASA-ra és 50/36mm-re vonatkoztatott fényteljesítményét össze lehet hasonlítani?
Én pár éve elkezdtem ilyet összeállítani a neten fellelhető kézikönyvek és vakus cikkek alapján.
Itt a fórumon is kértem hozzá adatot, de senkitől se kaptam, pedig közkinccsé tettem volna, amikor eléggé ki vannak töltve.
A táblázatok hiányosak tehát, de így is tanulságosak, pl. hogy a másodgyártók közül csak a Metz hozza (legalábbis a táblázat összeállításakor csak a Metz hozta) a beígért teljesítményt, vagy hogy a Nikon klassz gyors vakukat gyárt:
Az ISO ketszeres valtozasa 1,4x-es kulcsszamvaltozast jelent.
Pl. ISO 200-on 28-as kulcsszam ISO 100-on 28/1,4=20.
A zoom is kb. hasonloan mukodik, ott kicsit lazabb az osszefugges, inkabb csak 1,3-mal lehet osztani/szorozni, de legbiztosabb az, ha zoomolsz a fejen, es a vakun megnezed, hogyan valtozik a blende/tavolsag (mely ketto szorzata a kulcsszam :)
Hát ez az, hogy azóta annyi mindent összeolvastam, hogy már nem tudom. Alapvetően arra lettem volna kíváncsi, hogy 2005 óta az E-TTL vakuk miben fejlődtek, meg arra, hogy létezik-e valahol olyan táblázat, ahol az egyes vakuk 100ASA-ra és 50/36mm-re vonatkoztatott fényteljesítményét össze lehet hasonlítani. Mivel ez az állapot, ami most van, hogy 105mm-re zoom-olt vakuk kulcs számait adják meg, ki tudja mekkora érzékelőre vonatkoztatva ( crop, fullframe, 1/2,3???) ez nem tartalmaz információt.
Értem én, értem én. Rá is húztam a pólóm a többire, ha a lehető legközelebb van, akkor kapja a meleget egy tűszúrásnyi időre, fél centiről már semmi extrább nincs. Ennyi energiára még mindig azt mondom, hogy a tubusban simán elveszik. ezek után a 180assal már nem kísérleteztem ki, de megnézhetem. 54es Metz műanyagjára kellett húzni a pólót, hogy kicsit füstöljön.
Nem is neked hánytorgattam az abszoút nullától számlálást:-). Ám kösz a részletezést - ez meglehetősen pontosan rámutat, hogy miért is nem egyszerű jó -elfogadhatóan stabil színhőmérsékletű, skálázható teljesítményű és tartós- villanócsövet gyártani, miért buknak el gyakran az occó noname cuccok...
Végül is a te dolgod, mire akarod használni, de ha csak lux skálázás van rajta, az igen sokról beszél.
Ezek között ott van az is, hogy nem fotózásra szánták, talán egy ipari, szvsz környezeti megvilágítás vizsgálatára készült eszközről lehet szó, aminek ki tudja, milyen érzékelője van. Ha pl. az ilyen célra még mindig kiváló szeléncella az érzékelője, akkor annak több gyíkja is van: jó ideig emlékszik a nagyobb megvilágításokra, valamint teljességgel alkalmatlan a fényimpulzusok mérésére (erősen integrál, vagyis a mutatott érték nagyon függ az amúgy sem ismert impulzus-hossztól). Ez utóbbi a vakus megvilágítás ellenőrzését teljesen ellehetetleníti. Ja, és lehetnek gondok az érzékenység spektrumfüggőségével is, mert az ilyen műszereket kifejezetten kevert, "fehér" fényre szokták optimalizálni.
Amire jó lehet(ne): a statikusfőfény-mellékfények nagyságának és arányának ellenőrzésére a téma helyén, a témának megfelelő diffúzorok alkalmazásával.
Amire teljesen rossz: a témáról visszaverődő fénymérése (no jó, talán egy tájkép:)). Általában maga a kivitel is olyan, hogy spot mérésre eleve nem alkalmas, a különféle koncentrátorok alkalmazása meg az érzékenységet úgy befolyásolnák, hogy minden alkalommal újrakezdhetnéd a számolgatást, csak éppen nemigen tudnád, milyen szorzókkal és milyen görbe mentén. Az ilyen extra protézisek használata amúgy is kérdéses, ui. a tervezéskor többnyire a teljes érzékelő-felület aktivitásával számolnak, minden mást tapasztalati úton skáláznak fel. Ja, és mondjuk egy napsütés kb. 30e lux körüli - meddig is skálázott az a műszer?
Magyarul: bunkóval bunkóra, baltával tuskóra:-)
(A konkrét kérdésre válaszolva: a lux a megvilágítás mértékegysége, nekünk viszont a megvilágítottság alapján jön létre a képünk (ezt szoktuk az Exposure Value után fényértéknek becézni):
EV = log2 ( f^2 / t ) - kettes alapú a logaritmus, f a blende, t a záridő.
Vagyis dupla annyi lux esetén vagy a záridő feleződik, vagy a rekeszérték duplázódik (ez nem kettővel szorzást jelent!!!). Ehhez kalkuláld hozzá még az érzékenységet, hogy valós használati számokat kaphass...
Innentől talán érzékelted, hogy nem szimpla fejbenkiszámolom dolgról van szó: az az igazság, hogy a fénymérés ugyanúgy egy szakma, mint maga a fényképezés. Van itt egy jó -ha nem is teljes és makulátlan, de az adott mélységben igen korrekt- ismertető, magyarul(!): pixinfo.com/cikkek/fotoelmelet_expozicio Ha még mélyebben érdekelne a dolog, bőven elég kiindulási alapot ad a kutakodáshoz!)
A "izzásban" levő gáztöltet hőmérsékletére utaltam, ami közel azonos a színhőmérsékletével, ami 5500 Kelvin, ami 5500-273= 5227 °C-nak felel meg...
A cső hőmérséklete attól függ, hogy milyen sűrűn villantasz, biztos utána lehetne nézni, de végül is nem olyan fontos. Mindenesetre kvarcüvegből van, nem (is csak) a magas hőmérséklet tűrésének céljából, hanem azért (is), hogy ezt a durva "dinamikus" hőterhelést bírja. (Magában a cső anyagában is erős hőstressz jön létre a villanás idején: az egyik oldala alacsony hőmérsékleten van (20-200 körül fok mondjuk), a másik fele meg 5200 fokos gázzal érintkezik.)
Mindegy, végül is nem akarlak meggyőzni semmiről, és valóban nem is kell túlmisztifikálni a dolgot - majd kitapasztalod... :)
180Ws energia tényleg "gagyinak" tűnhet, ha csak azt jelenti számodra, hogy ennyivel gazdálkodhatsz.
Azért állj meg egy pillanatra, számolj vissza, és nézzük a teljesítményeket! Ha csúcsot villantasz vele, akkor durván 1 ms alatt dolgozza ki ezt az energiát magából (1/800-1/1500s a legtöbb stúdióvaku max. villanási ideje, és tudom, hogy van ennél rövidebb is, de az csak még tovább durvítja a helyzetet!).
Akkor ez ugye 1000x180=180000 W teljesítmény, igaz, hogy csak egy szempillantásnál rövidebb időre... 180 kW, 1ms-on keresztül, aminek nagyjából az egyharmadából lesz fény, a megmaradó 120 kW bizony csak melegít abban a nyomorult ezredmásodpercben. Impulzusteljesítményről van szó, amit sokan lebecsülnek éppen a rövidsége miatt, de ha ránéznek a mikrójukra a konyhában, jusson eszükbe: hát az is 20ms-os impulzusokban adja le az energiát...Általában fel sem tűnik, hogy milyen energiasűrűségekkel játszadozunk -és ezt a szó szoros értelmében játéknak kell mondanunk-, mivel többnyire a töredékével dolgozunk, s még azt is igyekszünk szépen eloszlatni, vagy visszaveretni valamiről.
180 kW-os teljesítmény még az utakon sem tartozik az átlaghoz, bár ott csak büdösség, huzat és berregés lesz belőle:)
Ha eléggé fókuszálnád, még a vasba is freccsenő lukat lökne a szokásos 4-600Ws-os vakukból kiáramló energia (ha van egy méretesebb Fresnel-lencséd hozzá pl. egy régi írásvetítőből, akár fehér papír lángra lobbantásához is magában a fény elég lesz!). A füstölgő nadrág esete, feltéve, hogy nem az ülepénél kell érteni:), nagyon is életszerű.
(A 273 fok Kelvinben értendő, vagyis 0 Celsius fok - nekem ázott be vakum télen, a rajta pillanatok alatt megolvadó dértől:( Na jó, nem is volt igazán jó a szigetelése (oldszkúl tárcsás állítgatás), de nem is ez a lényeges: a bajhoz elég volt néhány -messze nem teljes- villanás).
"Ha a kezedre villantasz közelről mondjuk fél fényerővel, az is meglepően meleg lesz. :)"
Egyelőre csak egy Wansen 560 volt a táskában, azt meg lehet fogni. Pillanatra langyos lesz, egyszerűbb hőmérőm nem mond semmit (valószínű, hogy a másodperc tört része alatt ez nem reagál), komolyabb meg vidéken fetreng. Akkor megvillantom magam a másik két vakuval is, de erre simán rá lehet húzni egy pólót, egymás után sok villantással sem nagyon akart baja lenni.
Azt tudom, hogy melegszik, ha folyamatában nyomjuk akkor még az akkuk is melegítik a testét, kolléga vakuja is állt már meg túlmelegedéses hibával, estébé, estébé. Csak azért érdekes, mert sima kupakkal a fején elég jól szokta kapni az ívet, de még nem vettem észre, hogy annyira baj lenne és volt már kartonpapír is rácelluxozva, meg hasonlók. Viszont ha a cső 273 fokos, akkor az 2 centin már nagyon durvát tud hűlni. 180 Ws gagyi stúdióvakut mikor durván lenyomtam és nem bírt hűlni, akkor kellett kb. 600 expó ahhoz, hogy fejénél kicsit vetemedjen a műanyag. Esetleg ezzel megvillantok valamit, kéznél van.
Tényleg elég komoly hő fejlődik egy egy villanásnál. Mondjuk nem nyilvánvaló, és sajnos a szakmai irodalom is közöl téves állításokat, de a vakucső nem LED, nem fluoreszcens fényforrás, stb., hanem nagyjából ugyanolyan hőmérsékleti sugárzó, mint az izzólámpa. Az a különbség, hogy egyrészt sokkal magasabb hőmérsékleten izzik (~5500 - 273 °C :), emiatt sokkal jobb a hatásfoka (emlékeim szerint 30% körül van, szemben az izzólámpa néhány százalékával), másrészt sokkal rövidebb ideig világít (full villanás 1/200-1/500 s (2-5 ms)), aminek köszönhető, hogy egyáltalán "életben marad" a cső. Folyamatos fény esetén 1-2 másodperc alatt elolvadna az egész.
Ha a kezedre villantasz közelről mondjuk fél fényerővel, az is meglepően meleg lesz. :)
Az 54-es Metzeket nem ismerem, de több Nikon vakunál is láttam már a reflektor plexijébe égett kis pöttyöket. Szerintem ezek úgy jönnek létre, hogy a plexi maga ugyan viszonylag kevéssé melegszik, mivel a fény és a hő legnagyobb része akadálytalanul átmegy rajta, viszont ha van egy kis (sötét színű) kosz rajta, akkor az frankón elnyeli a fényt és a hőt, és tuti jól felmelegszik. Ha kap egymás utánban egy-két nagyobb energiájú villantást, már meg is olvasztja maga körül a plexit.
