Szerintem a tényleges áramütés kialakulását másképp értelmezed, mint a wikis bejegyzés szerzője.
Ahhoz kell valaki, akin kellő áram folyik át elég ideig az adott körülmények között, hogy áramütötté váljon. Az ÁVK ezt sokszor képes megelőzni.
A szöveg inkább azért félrevezető, mert ezt úgy jelenti ki, mintha egy mindig, minden körülmények között bekövetkező biztos védelemről lenne szó. Aki ezt így elolvassa nem feltétlenül jut eszébe, hogy vannak érzéketlenebb hibaáram-védőkapcsolók, vannak érzékenyebb személyek, pl kisbabák, és vannak rossz pillanatok a szívműködés során, nem beszélve arról, hogy olyan is adódik, amikor valaki a fázis és a nulla közé, vagy több fázis közé kerül az áramkörbe. Az utóbbi két esetben a névleges leoldási hibaáram sokszorosa is átfolyhat a delikvensen és előfordulhat, hogy a védőkapcsoló közben esetleg csak csendben "figyeli" az érzékenységénél csekélyebb elszivárgó áramot.
Én spec ÉV-relének hívom, vagyis érintésvédelmi relének. De hogy nektek milyen csoda jó dolgotok lehet hogy ilyen baromságokkal foglalkoztok, csak hogy Mekket baszogathassátok...
OK! A "wikit" én is annyira tartom, (szakmailag) hogy a megnevezésnél tovább nem is olvastam a cikket...akkor nem volt szerencsés a linket beillesztenem. De a lényeg talán "lejött"...
Télesen jó amit írsz, de nem azért mert a vikipédia írja. Azt is emberek írják és néha akkora baromságokat írnak: Pl.:" A készülék a tényleges áramütés kialakulása előtt lekapcsol." Előtte nem tud lekapcsolni! A hiba-áram az áramkörbe került ellenállástól és a feszültségtől függ. Na ezután jön az ÁVK szerepe, ha ez az áram nagyobb mint az ÁVK megszólalási árama, akkor leold.
Egészen pontosan valóban az. Már amennyire pontosnak lehet nevezni a hivatalos elnevezést. Az áramvédő kapcsolónál valóban pontosabb logikailag, viszont kimondva elég fura, ezért is van az, hogy szakmai körökben az utóbbi is nagyon elterjedt.
Igazán precíz az emlegetett tükörfordításos hibaáram-védőkapcsoló lenne, amit normálisan lehet tagolni is.
Persze lehetne akár túlhibaáram-védőkapcsoló is...
Aki a FI relét hivatalosan áramvédő kapcsolónak nevezte el, az szégyellje magát, mert a hülye elnevezéssel laikusok millióit sikerült félrevezetnie. Mivelhogy az áramvédő kapcsoló EGYÁLTALÁN NEM VÉDI AZ ÁRAMOT :)
Nevezte volna inkább mondjuk életvédelmi kapcsolónak. Mert az életet viszont védi.
"Miért lenne érdekes összegyűjteni? Nem mindegy miért tűnik el egy fázis?"
Mert ha tudjuk, hogy az ilyen részleges áramszünetek (amikor csak egy- vagy két fázis szűnik meg) mondjuk 99 százalékban csupasz szabadvezetékes hálózatoknál fordulnak elő, akkor aki kötegelt/szigetelt hálózatra csatlakozik, annak nem érdemes költenie automatikus fázis-átkapcsolóra.
Valszeg leégett a terménydarálóm motorja (IMI HZ 762 R7h2 a motor típusa). Van U1, Z1, U2 kapocs a motoron. A motoron van egy rajz, a Z1 egy nyomógombbal a beindulásig összekötendő az U1 kapoccsal. Ismeri valaki ezt a motort, esetleg tud valaki adatokat, hogy mit kéne mérnem egy nem leégett tekercselésen a kapcsokon? Köszi!
Sőt, még azt is el tudom képzelni, hogy a bótban kapható kisebb zsinórkapcsolók esetén még elegendő hely se nagyon van a három eres kábel kezeléséhez, ezért zsinórkapcsolóból is a komolyabbat/nagyobbak közül válogatnék a barkácsoláshoz.
