Tehát ezek alapján én úgy gondolom, hogy a kéket valamikor 32 és 54 között terelhették le a gerincről, de sajna abban az időszakban nem igazán adtak ki kalauzt, amiből kiderülhetne. Talán az 54-es portyavezetősben írnak róla valamit.
Térképvázlatom sajnos nincs, de majd lehet, hogy csinálok. Amúgy jó lenne egy részletes Bélkő és környéke térkép. Asszem egyszer találtam egy ilyen tájfutó térképet.
Szóval amiért ellentmondásos lehet a kéktúra könyved, az az, hogy 63-64-ben álltak át a bányaművelésnél a felső gerincrész bontására. Wikipédia-ról idézek: "A Bél-kő oldalában 1963-ig folyt két mészkőbánya tölcséres művelése, ekkorra azonban a bányafal veszélyessé vált, ezért a termelést a hegygerinc tetején folytatták."
Ezt a linket pedig biztos ismered, de azért beteszem, mert itt is meg van említve:
"
A Bél-kő hegyen a bányanyitás 1909-ben kezdődött az észak-nyugati hegyoldal lejtőjének közepén az 550 m tengerszint feletti magasságban. A viszonylag kis területű bányaudvarról egy 2,5x2,5x75 m-es altárót hajtottak ki, és a táró végénél felfelé műveléssel egy függőaknát létesítettek. A mészkő fejtése kezdetben az aknába történt, majd több mint 50 évig egészen 1964-ig a hegy homlokát művelték lépcsősen, ez látható ma is.
A "hegy ráncolja homlokát" mondta látogatásakor Szabó Magda írónő. A teraszos lépcsős művelés később veszélyessé vált, ezért 1964-ben a hegy tetején, 730 m-es szinten nyitottak bányát. Innentől kezdve a Bél-kő hegyet felülről művelték. A bánya művelése - a mészkő vagyon fogyása - főleg akkor vált intenzívvé, amikor a 180 000 tonna évi termelésű régi cementgyár helyett 1979-ben új cementgyár kezdett termelni, mintegy ötszörös kapacitással." Forrás: http://szepkilatas.blog.hu/2014/02/13/bel-ko_a_magyar_sziklaparadicsom
Az viszont az 56-os turistakalauzból világosan látszik, hogy a kéket már akkor leterelték, és csak a K+ ment a gerincen. A 62-es kalauz szerint pedig letereltek mindenféle jelzést a gerincről. Egyébként ez utóbbiban vannak fekete-fehér fotók, és a Bélkőről is van benne egy, ahol még egyértelműen megvan a gerinc (mondjuk logikus, mert csak 2 évre rá kezdték bontani). Mondjuk az rejtély számomra, hogy 56-ban miért K+ vitt már csak a gerincen; azt el tudom képzelni, hogy 62-ben már tudták, hogy 64-től a tetejét bontják, ezért letereltek minden utat).
A 77-es kalauz így fogalmaz: "A Bélkő-nyak 817 m magas, ördögszántásos tetejéről korábban gerincösvény vezetett a 794 m magas Bélkőre. Sajnos a halálra ítélt Bélkő teteje már a kőbánya területére esik, és csak idő kérdése, hogy a ritka bennszülött husáng és földközi-tengeri elterjedésű szirti pereszlény sziklagyepjeit hordozó mészkőorom teljesen a cementgyártás áldozatává váljék".
Ebben megtalálhatók amik nekem is megvannak, amikből idéztem.
A Bükk portyavezető asszem 54-es - abban még lehetne hasznos infó, de nekem gyanús, hogy az 56-os nagymértékben az alapján készült. Az igazán érdekes a 32-es kalauz lenne, amiben tényleg a gerincen vezetne a kék, de ahogy tudom az szinte beszerezhetetlen, vagy horror áron van.
Ezt az infot a sziklán lévő jelzésről pedig én köszönöm, megpróbálom majd megkeresni. Esetleg egy térképvázlatot megköszönnék.
A Bélkő-gerincen futó kék jelzés leterelésének időpontja nekem azért kérdéses mert a térképeken mást vélek látni mint például ami az 1964-es kéktúrás könyvben le van írva.
"A Telekesi turistaháztól az országos kék a Jánoshegytől délre lévő völgyön vezet most, mert a bányaigazgatóság a régi sziklás gerincutat életveszélyes volta miatt lezárta. Az új jelzés (1964-ben járunk!) a Bélkő-nyaknál ér fel a gerincre, honnan a Bélkő sziklás, karsztos gerince felé nyugati irányba érdemes visszatérni a tilalmi tábláig."
Megkérdezhetem hogy te milyen forrásokat, útleírásokat használsz?
Múltkor leguggoltam azon a helyen ahol az egykori bányaút bevágása van és megpróbáltam elképzelni milyen lehetett az egykori, még érintetlen Bélkő sziklagerincének a látványa, egy biztos: pótolhatatlan veszteség érte a Bükk-hegységet a lerombolásával!
most gondolj bele egy ilyen gerincúton mennyire más lenne a kéktúra errefelé mint a mai semmilyen úton a katonasírok felé...
nem mondhatjuk hogy csúnya, ráadásul iszonyú érdekes, no de azért a majd' 100 méterrel magasabban futó sziklás-kakastarajos gerinc valahogyan mégis jobban tetszene. És 60-70 éve még megvolt, hihetetlen...
Kicsit helyesbítek. Most csak az eléggé elnagyolt régi térképeket futottam át. Most hozzáolvastam a leírást. Tehát 56-os térkép és leírás szerint K+ ment a gerincen, a K pedig DNy-ÉK irányban ment a Bélkő déli oldalán, valószínűleg a mostani aszfaltút nyomvonalán egy darabig. A 62-es kalauz is ezt a szerpentint említi, és idézem a szöveget: "Bélkőnyakról a régi orsz. kék jelzésen Ny-nak tartva 30 p alatt érhető el a Bélkő karsztos keskeny sziklaélén a gerinc (veszélyes út, tilos is!). Kényelmes, egyenletes lejtőn az országos kék DNy-nak vezet le a kőúton a Bélkő déli lejtőjén a János-hegy nyergébe, a bánya függőleges aknája mellett (tilos terület!)."
A 70-es kalauz azt mondja, hogy "a Telekessytől ÉK felé, az országos K jelzés mentén, a Bélkő DK lejtőjén, a völgyi úton haladunk Bélkő-nyakra. (A Kő út használata tilos és veszélyes!)" Gondolom ez utóbbi lehetett a szerpentines, mostani aszfaltút - ezért vezethették a patak völgy felé. Továbbá még a 70-es leírás is megemlíti a hajdani gerincen vezető utat: "Bélkő-nyakról a régi országos K jelzés mentén NY-nak tartva, 30 perc alatt érhető el a Bél-kő karsztos, keskeny sziklaélén a gerinc, ill. a csúcs. (Ezt a kitérést azonban nem ajánljuk, útja veszélyes és tilos! A bányaművelés miatt gyakori a robbantás)"
Egyébként egyszer még a Telekessy felől Mónosbélre átvezető P jelzést kerestem, kb a nyomvonala megvolt, jelzést nemigen találtam, de Mónosbél felé már nem volt egyértelmű merre megy.
Köszi az infókat, akkor bepróbálkozok majd a Felső-erdő felől is. Én a Sötét-lápánál ahogy a Bél-kő felől jövő patak ÉK irányból NY felé fordul a szélesebb dózerút mellé, ott van az út mellett egy nagyobb szikla és azon láttam. Egy vastagabb fán is látni véltem nagyon halványan egy kék jelzést.
Amit én kisilabizáltam a régi térképeimből és turistakalauzokból: 30-as években gerincen ment; 56-ban a K+ ment a gerincen, a K valahol Sötét-lápa felé; 62-ben ez utóbbi maradt meg, K+ eltűnt; 70-ben ugyanez; 77-ben a Bélkő északi oldalán vezetett szinte vízszintesen K-Ny irányban, és fölkanyarodott Felső-erdő felé; 90-es évek elején a Szilvásvölgyi-forrás felé direktben Felső-erdőnek; 2000-es évek elejétől a mostani.
Nekem valami ilyesmi jött le.
Hasonló elemzésem van a Pes-kő környékén vezető P, P negyzet, barlang, és háromszög jelzésekre; Leány-völgyi és Ablakoskői jelzésekre.
Ui.: Úgy tudom a betonnal lezárt Bélkői kivájt üregekben a megmaradt nem kevés robbanóanyag van, amit a tűzoltók már próbáltak elvinni. Én így tudom, hogy ahelyett, hogy leszállították volna, inkább bebetonozták a járatot.
A fotón nyíllal jelöltem a további utat, ezen már nem mentem tovább, és azt is hogy nagyjából hová kell érkeznie. Az egész út innen a Szilvás-völgyi forrástól még kb 600-700 méter, vagy annyi sem.
a forrás egy útelágazásban van, a bal oldalin megy a "másik" kék, amely a kőbánya épületeinél ér ki, van kék jel ott is bőven.
Ja, és kék jelzéseket még biztosan fogsz találni, azok is segítenek majd. Ha én járok arrafelé hamarabb akkor majd írok róla, bár én jobban szeretem ilyesmihez a lombmentes időszakot.
Bükkerdő, nem túl sűrű, és amennyit én láttam belőle az még járható volt, feljebb lehetnek dzsindzsásabb részek, de a járatlan, régi kék jelzéses utakon szerzett tapasztalatom szerint meg lehet csinálni. Inkább a meredeksége fog némi nehézséget okozni.
Egyébként én is tervezem még ezt az utat is, csak majd fentről fogok nekiállni, korabeli térkép alapos tanulmányozása után.
a meredek szakaszt meg lehet csinálni? (a Szilvás-völgyi forrástól a Messzelátó mai S/Z jelzésig megy fel a régi K.) ösvény vagy földút? milyen állapotban lehet?
Sötét-lápa helyett az Őztörőre értendő amit írtam. Ott vannak jelek a forrás felé menet.
A Sötét-lápánál már nem találtam kék jeleket, arrafelé a legrégebbi útvonalak mentek, a gerincút és később a gerincről leterelt út ha jól emlékszem 1970-es évekig.
Errefelé azért is minimális az esélye 50+ éves jelzéseket találni mert fiatalos erdő van, kivágták a régi erdőket, amelyeken esély lett volna jeleket fotózni. Esetleg köveken, ahogyan te is mondtad.
Egyébként hol is láttad pontosan azt a jelzést kőre festve?
Fent, a Bél-kő nyak felé nem vágtak ki minden fát, egy szép nagy bükkfán ott is virít két őskori kék jelzés, szinte közvetlenül a Bél-kő csúcs alatt!
'60-as évek jelzései a Bél-kő alatt. Szerencsés dolog háromszorosan is, mert a bükk amúgy is jól őrzi a jeleket, de itt még egy picit a fa mélyedésébe is esik, még védettebb zugba.
Érdemes rászánni egy egész napot a Bél-kőre, sőt mi több igényli is, és még akkor sem fogsz megnézni mindent.
Nekem azok a bányakapuk maradtak ki még eddig amelyek úgy deréktájban láthatóak rajta, és le vannak zárva betonnal.
A Sötét-lápa felé én is jártam, de a forrás után nem mentem fel a Bél-kő nyakhoz, pedig alig 600-800 méterre voltam tőle, hanem a Felső-erdőn keresztül hatalmas kerülővel a csúcsot vettem célba.
A Sötét-lápa felé is van még pár jelzés, ez nem is olyan régi út ám, a Felső Erdőben pedig szinte hemzsegnek a régebbi kék jelek!
a forrás felé
Felső erdő, a fák közt láthatóak a sziklacsúcsok
Az akkori túrám leírása térképpel, hátha ötletet ad neked is:
Van még egy jó írás a Bélkő-hegyi kéktúra változásokról, garass írta, azzal egészíteném ki hogy 1963-ig bizony a hegy gerincén futott a túra, ez derült ki számomra két térkép és egy '60-as évekbeli túraleírásból.
Én is szívesen nézegetem a mai és a régi jelzett utak eltérését különböző térképeken. Egyszer el is kezdtem egy listát írni, mikor hol merre volt jelzett út, mikor szűnt meg, merre terelték, stb.
A Bél-kő ilyen szempontból csemegének számít, mert ha jól emlékszem ott kb. 4 féle út is volt (kék). A Sötét-lápa felé menő változatot egyszer bejártam - egy maradvány jelzést láttam egy sziklán+ az erdőben ahol már nem nagyon találtam az utat, csak irányban mentem a patak felé, ott találtam egy kb. embermagasságú erdész síremléket - elég érdekes volt, hogy csak úgy ott van egy elhagyatott erdőrészen. A gerincen ugye már nemigen tudunk végigmenni, viszont volt egy változat, ami a Felső erdő felé vitt föl, elég direktbe. Ezt akarom még felfedezni, na meg a bányaudvarban sem voltam még, és a Bél-kő meghagyott sziklaletörésénél sem. Olyan 10-15-ször biztos voltam már a Bél-kőn, de sosem volt időm tüzetesen szétnézni. Majd egyszer rászánok egy egész napot.
megcsináltuk a hórvölgyi útelágazás kört, ami 22,5km. a S-n mentünk keletre a műúthoz, azon a Mocsárosházig, majd P+ jelzésen, a Belvács-réten keresztül a Hór-völgyig, majd le a völgyön.
a völgyből kelet felé csak a csak a Hosszú-völgy műútjával szemben van út, meg 600 méterrel lentebb a kanyarban.
A trackelés-rajzolás nem vonzott sosem. Böcsülöm aki csinálja, én nem akarom, nekem más a hobbim.
Nagyon elviszi a figyelmet a felmérés magáról a túráról, a természetről, nem akarok olyan természetjáró lenni aki "felmérni" megy az erdőbe. Engem a kéktúra és annak a régi szakaszai érdekelnek.
Hogy ontopik is legyek ennek kapcsán:
Meglepődve láttam egy angyalos, '30-as évekbeli Bükk térképen hogy még a Bükk-fennsíkon is volt a maitól eltérő kék nyomvonal, a Tar-kő után nem ment a Keskeny-rét felé a kék, hanem tovább a "köveken" és később ment el Bánkút irányába anno. Sőt az Őserdőt sem érintette, sem a környékét.
Azt hogy a Bélkő egykori gerincén ment azt tudtam, kár hogy már nem láthatjuk azt az utat sosem.
no, ezeket az utakat szeretem én felfedezni, olykor még jelzéseket is találok, még 50-60 évvel ezelőtti szakaszokon is, mint legutóbb az 1964-ben létező kéken a Bél-kő nyak felé, ezen a térképen még K+
Ezek a dolgok a helyszínen derülnek csak ki igazán, mert azért láttam már olyat nem is kevésszer hogy sem a papír, sem pedig a virtuális térkép nem tartalmazott utat/ösvényt és mégis ott volt.
A papírtérkép, az ugye úgy működik, hogy a készítő valamilyen alaptérképet saját, illetve más szabadon elérhető vagy pénzért vásárolt adatbázis alapján reszelget, és kiadja. Ha hiányosságot találsz rajta, azt jelezheted neki ( cím a térkép impresszumában ), megköszöni, vagy kijavítja, vagy nem, és a következő kiadásban a pénzedért vagy látod, vagy nem.
A közösségi térkép ( OSM, turistautak ) meg úgy, hogy látod, hogy nincs ott / nem úgy van, és ha már ott vagy, te magad rögzíted ( letrackeled ), feltöltöd a tracket, aztán berajzolod te magad, vagy megvárod amíg berajzolja valaki más, és örülsz hogy legközelebb már látod.
De ha csak magadnak rajzolgatod a papírtérképedre tollal, akkor meg kell várnod, amíg a fentiek bármelyikét valaki más megcselekszi. :)
A Less Nándor-túra útvonalán kívül nem ismerem ezt a környéket sajnos. (az egyik térképen tollal be is rajzolgattam magamnak anno azt a túraútvonalat, ez látszik a fotós részleten is. :-) )
Ez a térkép gyorsan frissül, a földutakat is elég szépen tartalmazza, viszont ezen sem látok az Alsó-Csákányra vezető utat.
Ezek a dolgok a helyszínen derülnek csak ki igazán, mert azért láttam már olyat nem is kevésszer hogy sem a papír, sem pedig a virtuális térkép nem tartalmazott utat/ösvényt és mégis ott volt.
szombaton az Oszlától északra indultam, de a két Csákány között elfogyott az út (utolsó előtti kép), és nem akartam irányban menni (GPS), visszafordultam, pedig a Google műholdas térképe szerint csak kb. 200 méterre voltam az úttól.
köszönöm a térképeket, nekem csak a második, régebbi van meg.
lehet, hogy megpróbálom megkeresni a régi térképen szereplő, völgyből kiinduló, Alsó-Csákányra vezető utat. érdemesebb a Mirhó-nyak felől támadni?
Gyönyörű helyeket fedeztünk fel a Bél-kőn, a Tátrát egész nap láttuk, tiszta, szép idő volt a korán jött meleg ellenére.
A családnak beígértem hogy a hegytetőn egy teremtett lélek nem lesz, erre kutyasétáltatós párok, napozó fiatalok, csúcsokat hódító fotósok fogadtak minket odafent... :-O
Most volt egy kis időm, utánanéztem, valóban a mai, 1:40 000-es Faragó-féle -egyébként nagyon jó- térképen nincsen út jelezve a völgyben, az 1982-es 1:60 000-es térképen viszont még van!
Sokat szoktam járni régi, 30-40, sőt 50 évvel ezelőtti kéktúra útvonalakat kutatva ilyen utakon, tapasztalatom szerint ezek a völgyi utak, amelyeken nem nagyon járnak be szoktak nőni, de általában kisebb bozótharcok árán még azért bejárhatóak, nem olyan vészesek.
A régi nyomvonalak többnyire követhetőek, ha nagyon akarjuk.
1. 2012
2. 1982
Picit nagyobb területet bemutató részletek a Derda-kaszáló és a Kupán-tető ábrázolásával a két térképről, hátha segít:
a Derda-kaszáló és a Kupán-tető érdekelne a kilátás miatt.
komolyabb térkép érdekelne a területről, mert pl. ebből a pontból is van állítólag régi térkép szerint földút nyugatra, fel a völgyön, aminek a végét fent láttam is, de sem a tuhu-n, sem az újabb térképeken nem szerepel.
az első három kép a dózerúton készült, a 4. a Bács-vár kilátópontjában, míg az utolsó a kilátás a Galya nyugati csücskéről.
Február végén jártam arra, a Hidegpatak-völgy elején a Hór-völgyi kis erdészlaktól indul egy eleinte egész jó földút, ami aztán később rosszabbra fordul, és a forrásnál beleér a Belvács-völgyi útba, ami már teljesen jó, Mocsárosháztól már aszfaltos is. Motorral voltam, elég nagy sár volt akkor, száraz időben bicajjal is kiváló lehet.
a Hór-völgy déli része és a P+ (Hideg-patak-völgy, Belvács-völgy, Mocsárosház) közötti hegyek és helyek érdekelnének. mely utakon lehet támadni ezt a területet? van esetleg valakinek kedvenc helye, ajánlott útvonala?
most gondolj bele egy ilyen gerincúton mennyire más lenne a kéktúra errefelé mint a mai semmilyen úton a katonasírok felé...
nem mondhatjuk hogy csúnya, ráadásul iszonyú érdekes, no de azért a majd' 100 méterrel magasabban futó sziklás-kakastarajos gerinc valahogyan mégis jobban tetszene. És 60-70 éve még megvolt, hihetetlen...
a forrás egy útelágazásban van, a bal oldalin megy a "másik" kék, amely a kőbánya épületeinél ér ki, van kék jel ott is bőven. 
a forrás felé
Felső erdő, a fák közt láthatóak a sziklacsúcsok
no, ezeket az utakat szeretem én felfedezni, olykor még jelzéseket is találok, még 50-60 évvel ezelőtti szakaszokon is, mint legutóbb az 1964-ben létező kéken a Bél-kő nyak felé, ezen a térképen még K+
