Hagyd a fenébe. Arra nem képes 8 hozzászólásból, hogy lerajzolja a mostani rendszerét. Másoktól várja a rajzot. A negyedik hozzászólásából tudtuk meg, hogy őrlángos gázkazánja van plusz egy szivattyúval. A harmincadikra megtudjuk majd, hogy osztógyűjtős-e a rendszere. Lehet az ötvenedikre már azt is elárulja, hogy mi vezérli a plusz szivattyút.
Biztos az autószerelőhöz sem viszi el a kocsiját csak oldja meg látatlanban. Még azt se mondja meg, hogy mi a márka típus. Azt meg úgy sem tudod kiszedni belőle hogy benzin vagy dízel, hány köbcentis, meg mikori. Találja ki a szerelő, adjon alkatrészt hogy jó legyen és kész.
"Azért nem jó a termo szabályozó szelep a radiátorokra, mivel akkor nem tudom kivenni a rendszerből a többi radiátort. Ha maradunk az egy körnél, akkor ugye egy termosztát van, amivel az egész rendszert szabályozom. Tehát ha azokat a radiátorokat (helyiségeket) ahol nincs termo szelep akarom kivonni a rendszerből, akkor egyben kivonom azokat a radiátorokat is ahol termo szelepek vannak. Tehát nincs függetleníve a két rendszer egymástól, megmarad a függőségi viszony..."
Ebben az esetben, ha teljesen függetlenül akarod szabályozni akkor is elég egy kör és mindenhová termosztatikus szelep kivéve a két fali termosztátos helyet, mert bármelyik kér fűtést csak oda fog fűtővíz jutni, ahol szükséges is a fűtés a nyitott termoszelep miatt. Ahol nincs rá szükség nem fog túlfűteni. A fali termosztátos szobákba pedig a radiátorszelepre termoelektromos szelepmozgatót lehet tenni, ami csak akkor nyit, amikor az adott helyiség saját fali termosztátja kér fűtést, így nincs függőségi viszony a több fali termosztátos rész között se. Így akárhány virtuális kört kialakíthatsz. Fali termosztáttal és termosztatikus szelepekkel minden helyiség egyesével szabályozható lesz.
Amennyiben mégis független köröket szeretnél helyiségszabályozás nélkül, akkor a mostani előremenőt kettéosztod, rá két darab méretezett zónaszelep, rajta normál vagy termoelektromos szelepmozgatóval , melyeket a hozzá tartozó fali termosztátok vezérelnek. Segédrelével a két fali termosztát jelét vagy kapcsolattal a kazánba kötni. Ellenőrizni kell a kazán túláram szelepét. Ennyi.
Ha beépíted a puffert is, akkor a kazánköri szivattyú a puffert tölti, a másik szivattyúd viszi a pufferből a lakásköröket. A pufferben elhelyezett termosztát indítja a kazánt. A lakáskörök mint az előző bekezdésben, csak a termosztátok nem a kazánt, hanem a lakásköri szivattyút indítják. Olyan fali termosztátok kellenek, amik tudják a megfelelő szelepnyitás késleltetést, vagy kell még egy túláramszelep is.
Ha a pufferre körönként teszel szivattyút, akkor nem kell zónaszelep, segédrelé, minden fali termosztát a saját köri szivattyúját indítja.
Amennyiben mégis szétszeded körökre, attól még érdemes lehet megcsinálni a helyiségenkénti termoszelepeket, pénzt takaríthatsz meg a túlfűtés elkerülésével.
Egy normális radiátoros fűtésnél pont azért raknak minden helyiségbe termosztatikus radiátorszelepeket (egy kivételével, ami a leggyorsabban hűl és ott van a fali termosztát), hogy mindenhol egyszerűen lehessen állítani a kívánt hőmérsékletet.
Amennyiben elköltesz a mostani rendszeredre pár százezret, akkor eléred azt, hogy összesen 2 (termosztátos) helyiségnek pontosan tudod szabályozni a kívánt hőmérsékletét, mert a vele egy körön lévő helyiségek vagy alul vagy túlfűtöttek lesznek a további szabályozás hiánya miatt (benapozás, eltérő tájolás, ablaknyitogatás...).
A puffer jó ötlet, hogy a kazán azon hibáját kivedd a rendszerből, hogy nagyon magas a minimum teljesítménye. A puffer/két körös átalakítás/+1 szivattyú/+1 termosztát kombótól rengeteg pénzért még mindig elég rossz lesz a szabályozásod, sok megtakarítást ne várj tőle. Ha ezt a pénzt hőszigetelésre, esetleg minden radiátorra termoszelepre költöd (ahogy már az első kivitelezésnél kellett volna), attól várhatsz komfortnövekedést és megtakarítást is. Amennyiben a közeljövőben lecserélnéd egy modern kondenzációsra a kazánod, a termoszelepek akkor is jót tennének, míg az átalakítás + szivattyú + puffer szinte teljesen feleslegesen kidobott pénz. A fali termosztát maradhat párhuzamosan a még pontosabb szabályozhatóság miatt, de ennek előfeltétele, hogy olyan kazánod legyen ami minél jobban le tudjon modulálni a nagyon kevés egyidejű hőigény miatt.
Annyi mindent nem árulsz el a magadtól a rendszeredről és az átalkítástól elvártaktól, hogy ne várd egyetlen jóérzésű hozzáértőtől sem, hogy pont a neked tökéletes megoldást itt bárki felelősséggel le merné skiccelni látatlanban. Esetleg Gyurcsok úr vállal még ilyet...
Számold ki, hogy mennyibe kerülne a végleges és a félmegoldás megvalósítása.
Azért nem jó a termo szabályozó szelep a radiátorokra, mivel akkor nem tudom kivenni a rendszerből a többi radiátort. Ha maradunk az egy körnél, akkor ugye egy termosztát van, amivel az egész rendszert szabályozom. Tehát ha azokat a radiátorokat (helyiségeket) ahol nincs termo szelep akarom kivonni a rendszerből, akkor egyben kivonom azokat a radiátorokat is ahol termo szelepek vannak. Tehát nincs függetleníve a két rendszer egymástól, megmarad a függőségi viszony. A puffer tartály jó ötletnek tűnik, kifejtenéd részletesebben? Köszönettel.
* Mert így a c*m*dT képletben csak az m lenne változó az ágakban, ami attól függ, hogy mennyi víz folyik át egy ágon, amit beállítok a folytással. Szerintem...
Sziasztok! Fűtési rendszer telepítése előtt állok, csövek már a betonban fekszenek, a húsz hőleadóhoz egy tizennégyes osztón át folyik a víz. A radiátorok Purmo radiátorok beépített szereppel és előbeállítási lehetőséggel (egytől hétig számozott zöld kerék). Kérdésem, hogy mi alapján tudom bejátszani a rendszert, hogy kiegyenlítsem az ágak különböző ellenállásait? Arra gondoltam, hogy a gyűjtő elé minden ágra teszek hőmérőt, és addig állítgatok, amíg minden visszatérő ág vízhőmérséklete kb egyenlő nem lesz (teljesen kinyitott termosztatkus fejek mellett). Mit gondoltok az ötletről?
Néztünk egy eladó lakást, ahol kéményes gázkonvektor üzemel, bélelt kéményben.
Csak a szobát fűti, a konyha és a fürdőszoba elektromos kisegítő fűtésekkel működik és
a meleg víz is villanybojlerről megy.
Ha mondjuk ezt később szeretném kicsit modernizálni (lehetőleg gazdaságosan), akkor milyen megoldást javasolnátok?
Ha a konvektor parapetes volna, akkor simán lehetne használni egy kombi Mika kazánt a fűtésre és a meleg vízre is, de amennyire látom abból nincs kéményes kivitel...
Másik ezzel kapcsolatos kérdés: az ablakok még a régiek. Ha valamikor kicserélnénk őket, akkor gondolom a nyílt égésterű készülék miatt a szellőzést külön meg kell oldani?
Szerintem is felesleges kétkörösre átalakítani a rendszert, itt elhangzottak egyéb megoldások (termoszelep, stb.) A nem elkötött pénzt inkább fektethetnéd majd pld. egy korszerű új kazánba is.
Ha mégis két kör:
1. Ki kell építeni a második független kört a kazánig/hidrováltóig. Ez járhat némi fúrás-faragással a lakásban is.
2. Ha elférne ott valahol egy puffer (ami egyben lenne a hidrováltó és nem is kéne szerintem túl nagy), akkor megoldódna a 80 fokos előremenő, ki-be kapcsolgatós probléma is, kazán csak a puffert töltené. Persze ez csak egy ötlet.
Ez a kazán anno 2 szintre lett tervezve. Jelenleg csak hétvégente vagyunk ott. Most csak 3 helységet szoktam fűteni, az 12,14,15 nm oda baromi nagy ez a kazán, tudom. 1200, 1320, 1400-as radiátorok. Nagy szoba 20 nm 1600 meg egy 600-as radiátor de az nincs fűtve. Lent az étkezőben egy 1600-as de az sincs fűtve, meg az nincs lezárva a lépcsőháztól jelenleg.
2 napra ezek szinte kifűthetetlenek.
Tudom, hogy nem alacsony hőfokos kazán, de eddigi tudásom alapján a legalacsonyabb előremenő vízhőfokkal érdemes fűteni, amivel a ház még éppen kifűthető. 75 fokos előremenővel nem próbáltam, de majd kíváncsiság képen lehet kipróbálom. Olvasgattam én anno, hogy ezek a kazánok a maximum teljesítmény környékén nyújtják a legjobb hatásfokot, de ezt hitelt érdemlően senki nem tudtam ITT mérésekkel alátámasztani, vagy legalábbis nem olvastam ( nem olvastam át az egész topik, kb lehetetlen ) így maradtam az alacsony hőfoknál.
A hidraulikus váltóval 3 szivattyú lenne. Egy a kazánban, és egy-egy az önálló körökön. Tehátalap esetben minden körre 2 szivattyú jutna, mivel a kazáné minden esetben dolgozna.
Lehet,hogy bevált ez a szabályozás nálatok (80/60) de van ettől okosabb is.
A rendszerre nem panaszkodtál hidraulikailag,tehát jónak gondolom.
A második szivattyút nem véletlenül tették a 15 radiátorhoz.
(lehet,hogy egy is elég lenne a keringetésre,de arra kell számítani,hogy az elején fojtásokat kell bevinni ami teljesítmény csökkenéssel jár, akkor is elég?)
Ha hidraulikus váltóval lenne megoldva, akkor az a kérdés merül fel,
hogy az egy szivattyú elég e a kettő helyett.
A h.váltó egyszerűnek tűnik, de mégsem az (váltó+rendszer+ szivattyúk összehangolása).
Én azért rajzoltam váltószeleppel, mert nem tudom a választ az ismeretlen
Köszi a rajzot és tanulmányozom az ötlet jó. De amostani helyzetben is az van, hogy a kazánnál be van állítva 80 fok, és amikor ezt eléri akkor a kazán kikapcsol. A rendszer szépen mőködik a szivattyúk dolgoznak és amikor a víz visszahül 60 fokra,akkor a kazán megint bekapcsol és felfűt 80 fokra. Na most az tény hogy a 3 radiátornál hamarabb eléri a 80 fokot, de a visszahűlés és tovább tart, ergo addig nem kapcsol be a kazán. Tehát szerintem a védelem ebben az esetben is megvan. Vagy csak én tudok rossul valamit nem tudom.
Közben gondolkodtam a kétkörös megoldáson és az alábbira jutottam. Kérdésem mit szóltok hozzá. Szóval a kazántól induljunk. Tehát kazán, majd jön a hidraulikus váltó, innen elválik a két kör. Minden körre egy egy keringető szivattyú, majd radiátorok minden körre majd vissza a váltó és kazán. Az önálló vezérlés úgy lenne megoldva, hogy az önálló (helyiségek) körök termosztátjai a saját szivattyúkra lennének kötve, így amikor kérné a termosztát a fűtést akkor bekapcsolja a saját szivattyúját. (A másik alap esetben zárva, kivéve ha a másik is kéri a fűtést, így mindkét kör nyitva. De ez nem hiszem hogy gyakori lenne.) Tehát a szivattú bekapcs, azzal teljessé válik a rendszer a kazánnal. Ha a hőmérséklet megfelelő a helyiségben a termosztát kikapcsolja a szivattyút, és megszűnik az összeköttetés a kazánnal, az nem gyárttöbb melegvizet.
Ja ,azok vannak. Még eszembe jutott az is, hogy programozható szobatermosztátot akasszunk fel. Sajnos ez egy padlástér, ezért nem olyan jó a szigetelés, valahol azt olvastam, hogy ilyenkor nem jó a hőmérséklet le-fel változtatgatása, mert aránylag könnyebben lehülhet és ezért többe kerülne a visszafűtés mint az állandó hőfokon tartása.
Termoszelepeid vannak-e? Mert a szabályozatlan helyek túlfűtésének megakadályozásával jó eséllyel többet tudsz megtakarítani, mint bármilyen csodatermosztáttal.
Sziasztok URAK! Egy kis segítségre lenne szükségem. Van egy 10 éves, lángmodulációs Vailant VU 240/2-3 kazánunk. Szeretnénk kis megtakarítást elérni a legkisebb befektetéssel. Egyenlőre a mobil szobatermosztát jutott eszembe. Tudnátok javasolni precíz tipust? Köszönöm
Mit gondoltok mi lehet a hiba/lehet-e vmit hazilag csinalni, vagy szerviz?
Amit tudni kell: isotwin f25 h mod, beallotott homerseklet 65 fok, teljesitmeny 20 kw
Jelenseg: bekacsol a termosztat alapjan a kazan, elkezdi futeni a vizet, eleri a 65 fokot es eddig visszavett a teljesitmenybol h ne nagyon menjen 65 fok fole ( vsz mar elotte ia visszabbvette). Most azonban siman tulszalad 70 ig es persze h lekapcsol, mert rulmelegedett a beallitott hofoknal.
Amit probaltam: feljebbtettem 65-rol 70-re ott is tulszaladt, visszavettem a teljesitmenyt tulszaladt.
Hibakodot nem kaptam csak siman lekapcsol.
Sajnos a lakast igy nem tudja felfuteni, mert a be/kikapcsolas kozott mindig visszahul a viz a rendszerben:(
Radiatorok mersekelten melegek, vsz a szivattyu jo.
Nincs itt titok, a kazán egy RADSON típusú, amit ma már nem gyártanak. Kb 20 éves őrlángos, akkoriban a JUNKERS egyik beszállítója volt, és akkoriban a kazán nagyon korszerű volt, nem is volt olcsó. Ahogy mondtam ez idáig egy meghibásás szóval nem akarnám lecserélni főleg az új szabályzók miatt, kéménybélés, és a többi.
Ne titkolózz, áruld már el a márka/típust. Nem a teljes teljesítménye lesz kevés a kazánnak, hanem a három radiátorra a minimum teljesítménye lesz sok!
