" Die Musik der ganzen Welt mit der Gender-Lampe zu beleuchten, ist eine völlig überzogene Forderung. So viel globale Korrektheit würde es unmöglich machen, ein Lexikon zu schreiben. Und wer soll dann über Gender oder nicht-Gender in der chinesischen Oper urteilen? Die Europäer? Willkommen in der Ethnologiedebatte...! Und selbst wenn das Werk auch die nicht-eurozentrische Kultur mit aufnähme, es blieben immer unberücksichtigte Minderheiten übrig..."
" faszinierender Aufsatz geht der Frage nach, wie es dazu kam, dass Johannes Brahms von seinen Zeitgenossen zum Beethoven-Nachfolger ausgerufen wurde, obwohl es andere Anwärter gab. Immer wieder wurde Brahms bescheinigt, "männliche", also heroische, starke, gesunde Musik zu schreiben. Seine Gegner, Hugo Wolf und Friedrich Nietzsche etwa, nannten ihn zwar gerade "impotent" und "verweichlicht", den "Musiker einer Art unbefriedigter Frauen". Doch die Brahms-Fans setzten ihr Bild durch......"
" Eine Kölner Forschungsgruppe will der Musikgeschichte ein neues Haus bauen aus Stein und aus Schrift: Endlich muss das Wirken der Frauen berücksichtigt werden!
Der Begriff "gendersensible Musikgeschichte" ist hölzern genug. "Geschlechtersensibel" klingt kaum spannender. Umso mehr Mühe geben sich die Musikwissenschaftlerinnen und -wissenschaftler beim......"
" Immer wieder geht es um die Frage, warum Frauen in der Musikgeschichte weniger sichtbar sind "
" Das Cellospiel war für Frauen lange tabu: Die Sitzhaltung mit gespreizten Beinen und einem hölzernen Klangkörper dazwischen galt als obszön. Frauen hatten Harfe zu spielen aber nur, so lange sie jung und schön waren......"
"Da gibt es genderspezifische Einträge, in denen Musik kaum vorkommt (Feminismus, Sex/Gender), und (wenige) musikspezifische, in denen Gender-Aspekte nur eine Nebenrolle spielen (Nation oder Ritual). Madonna und Shakira sind drin, Anastacia und Beyoncé nicht; Joan Baez ist dabei, Joni Mitchell nicht.
Mozart hat zwei Einträge: Maria Anna, genannt Nannerl, und Constanze: "Die negative Darstellung als ungebildete, raffgierige Witwe hat sich hartnäckig gehalten", steht im Lexikon, sie sei die "unpopulärste Frau der Musikgeschichte" also die Yoko Ono (auch ein Eintrag) der Wiener....."
" Angela Gossow schreit. Sie unterrichtet sogar Schreien, an der Hochschule "
The Musical Structure of Plato's Dialogues" eine Art Entschlüsselungs-Handbuch zum Werk des griechischen......... mindig ezek az "enschlüsselunsbuchok! " -de azért KICSIT érdekes:
Slayer made Dollie WET (10 órával ezelőtt) (Biztos valami kis tudatlan fruska. Ahelyett, hogy Couprint hallgatna a balga csaja) (De mit jelenthet az, hogy WET? Biztos a HAPPYnak a coolos változata. Biztos trendy. Ezt mán téngyleg a maji fijatalok tuggyák)
Nem akarom Tomás topikját offolni, mert az "komolyzenei" - ez pedig "gagyi" . De akkor is. Öregecske vívódás, töprengés, vágyódás( tán már arra sem emlékszik, hogy mire) és a bizonytalanság mocsarában tartó "perhaps".
NA, ez nekem is eszembe jutott, de miért? Mert láttam a Woody Allan filmet, amiben Bo Derek azt kérdezi tőle, csinálta-e már a Boleróra? Hogy aztán sikerül-e Woodynak a Boleróra ,arra már nem emlékszem, de ez a momentum a filmben többször előkerül. Ezért természetesen ez nekem is eszembe jutott már, de ezt Woodynak köszönhetem. Nem tudom, hogy a válaszolók közül hányan látták ezt a filmet szintén, elég népszerű alkotás.
Bármilyen hastáncos zene egyébként pontosan ugyanúgy megteszi, vagy valami keleti, kígyóbűvölős zene. Egy kifejezetten hastáncos zene a Bolero, de szerintem nem is akar más lenni, nekünk szokatlan ez a zene.
Természetsen tudom, ALföldit csak példának hoztam, neki aztán bármit a kezébe adhatsz, szexet lát és rendez bele. Csak analógiaképp említettem, hogy valaki mit hogy koreografál meg ,nem sokat jelent magának a zenének a tartalmát illetőleg, legfeljebb az illető látásmódjáról árul el egyet-s mást.
Nekem spec. a Bolerótól legfeljebb megfájdul a fejem, és a harmadik ismétlés után rohadtul kezdem unni. Mintha nem lett volna zenei ötlet, hanem akkor a hangszereléssel játszik, így nem kell új dallamot kitalálni. No meg egy karaván jut eszembe róla, ami egyre közelebb jön, és így egyre zajosabb. De semmi egyéb.
Judit! Béjartés nem Alföldi! De nem ő az egyetlen, aki a Bolero szexualitását hangsúlyozza a koreográfiájában.
A kedvedért beütöttem a google-ba a "ravel bolero sex" szavakat - csak hogy lássam, másnak is eszébe jut e a műről a szexualitás - elég sok a találat, nem kezdtem végigolvasgatni őket. De íme egy magyarnyelvű cikk - ami minden zene közül - és egyébklént egyetlen klasszkiusként - a bolerot ajánlja elsőnek a szeretkezéshez:
Rendben, neked nem jutott az eszedbe róla, de úgy látszik, azért nem Tann az egyetlen, aki ezt így látja, mert ez egy internetes szavazás végeredménye...
A Bolero? Azon kívül hogy keleties zene, és ezét ringó is, nekem egyáltalán nem... Folyton ugyanazt ismételgeti, csak a hangszerek változnak. Mintha csak a hangszereléssel játszott volna a szerző. Inkább egy arab táncos jut róla eszembe, de semmi más.
Koreográfia... Adj bármilyen darabot az Alföldinek, szét fogja szexualizálni. Bármi az. Ez nem a műtől függ, hanem a koreográfustól, vagy rendezőtől. Bármibe lehet szexet rendezni, csak szándék kérdése. És mintha direkt ki lennének erre hegyezve egyes színpadi irányzatok, és rendezők, koreográfusok. Adjam a karácsonyi éneket akár Alföldi kezébe, lesz benne szexualitás. És nem azért, mert Dickens úgy gondolta volna.
R. Strauss Simfonia Domesticájának is van ilyen részlete. Wagner Tristanjában is erős a szexualitás, bár erről biztos volt már szó. A Boleróval kapcsolatban szerintem igaza van Tannhäusernek, és ezt számos koreográfia ki is használja. Gondolok itt legfőképpen a Béjart félére.
A boleroról ez nekem eszembe sem jut. Sosztakovics: Kisvárosi Lady Machbeth. Abban valóban, az egyik jelenetben magát az aktust jeleniti meg a szerző a zenekarban. Az az. Elég merész, és szokatlan ezt zenében megirni, dehát ezért a XX. század, hogy ezt a is meg lehessen tenni.
) - Csak Vörösbegy ezt meg ne tudja!
