Volt egy kis időm (és hát ki a fene tud aludni ilyen melegben) így aztán még egyszer Rákóczi-túra, összeállítottam egy rendes fénykép-albumot erről a szép 61 km-ről.
Aki unja már az ne nézze meg, azt is meg tudom érteni! :-)
De azért én már tervezgetem gondolatban a következőt...:-)
A Kéktúrák és a Szent István Vándorlás (1938) útvonalai
Útvonalváltozások a Vértesben 1959-től napjainkig
Móri-árok - Érdekesség, hogy Csókakő (egykori) vasúti megállóhelynél egy derékszögű útelágazás volt. Csak miután a megállóhely melletti térség gazdasági terület lett, került a bodajki bekötőút mai nyomvonalára.
Délnyugati-Vértes-fennsík (Csókakő - Csákberény - Kőhányás térsége) + Gánti-medence - Az első nyomvonalak Csókakőt nem a mai Vár utca felső részén, hanem a mai Vértesi utca vonalán hagyták el és érték el a vár alját. - Az 1959-es OKT igazolófüzet szerint az útvonal még nem ment fel a Vén-cser tetejénak közelébe, hanem a taljúton továbbment a Pátrácos-völgy felé és csak kséőbb kanyarodott fel a Nagy-bükk nyergébe. Itt keresztezte a mai nyomvonalát, majd befordult a Pátrácos nyiladékába és ezen vezetett le a Pátrácos-nyeregbe. - A szintén 1959-ben kiadott Vértes turistatékép ezzel szemben más útvonalon vezette a Kék sáv jelzést: ezen a térképen már a mai nyomvonalon megy az OKT, a gyönyörű bükkfás Vén-cser és Nagy-bükk erdőrészeken át. (A honlapokon 1959 A jelzéssel különítem el ezt a térképen jelölt "alternatív" - valójában az újabb változatú útvonalat). - A Pátrácos-nyeregtől az Antal-árok aljáig ma is az ősi útvonalon fut a jelzés, ez az állandóság is mutatja a régi útvonal kijelölések helyességét... (Most ezt a nyomvonalat fogják átteni a szomszédos Juh-völgybe (Juhdöglesztő)). - 1959-ben még felölről közelített Kápolnapuszta felé a jelzés, majd a puszta elnéptelenedésével (a "Másfélmillió lépés..." forgatásakor már csak 1 lakó) ezt az utat felhagyták, így a jelzés lekerült a Szőlő-hegy aljába, ahonnan a völgy talajútján, alulról érte le a pusztát. Az ekkortájt kezdődő bauxitkutatás miatt több, egymással párhuzamos út is keletkezett. - Innen a Nyilasok és a Hajszabarna nyergén át (Köves-völgy) haladt tovább a jelzés a szentgyörgyvári rétek felé. Hangulatos erdei ösvényen, majd az erdészeti úton jutott el az OKT Mindszentpusztára. - 1985-ben jelentősen módosították az útvonalat: Szőlő-hegy alja - Gánt - Pap-völgy - Mindszentpuszta. Így Kápolnapuszta kiesett, viszont bekapcsolták az útvonalba a Gánti-medence névadó települését. A Pap-völgy nagyon szép a dolomit Leányfej-sziklával, a völgy fölötti vadászház pedig igen romantikus helyen van. - A Som-hegy oldal - Disznó-völgy - Csáki-vár alja útszakaszon többször változott az útvonal, köszönhetően a tarvágások révén keletkező, hol járható, hol járhatatlan szakaszoknak. - A Csáki-vár déli oldalán futó völgyben egy egészen érdekes nyomvonalon, az Őreg-bükkön át kanyarodott vissza az útvonal a Nagy-tiszta hajtűkanyarja felé.
Északkeleti-Vértes-fennsík (Várgesztes - Vértessomló - Szárliget térsége) - A kőhányási (Oroszlány-csákvári) törévonalat 1959-ben még egy kis dolomitrögön át hagyta el az OKT, azonban 1964-ben már letették a műútra. Itt is maradt addig, amíg be nem terelték a műúttal párhuzamos földútra. - A Német-völgy - Cseresznyefa-hajtás - Űző-hegy szakasz a maga egyetlen változtatásával állandónak tekinthető. Ez a rész is a legszebbek között van a vértesi nyomvonalak között. - A Gesztesi-parkerdőben is változott néhányszor az útvonal. - Az 1980-as évekig Várgesztes kimaradt az útvonalból, csak a település szélét érintette a jelzés: 1959-ben még a Lófő-völgyön, 1975-ben pedig a meredek hegyoldalon érte el az OKT az Új-Osztást, majd tovább az erdészeti út elődjén a Mátyás-kutat. 1959-ben egészen a Mocsár-rét völgyéig ezen az útvonalon vezetett a jelzés. - Az 1980-ban kiadott Vértes turistatérkép már egész más útvonalat mutat: Várgesztes - Vajdatemető - Gadóc - Mátyás-kút. (Az 1982-ben kiadott OKT útikalauz egy negyedik felvezető utat is mutat). - A Mátyás-kút előtt is történt több kisebb változtatás. - Ennél azonban érdekesebb az,, hogy a Mátyás-kút - Mocsár-rét völgye közötti szakaszon hogyan került egyre nyugatabbra a nyomvonal. Ha még egy kis darab erdőt kiirtanak vagy bekerítenek, akkor itt is visszakerülhet a régi, ősi nyomvonalra, az erdészeti útra a jel. - A Szarvas-kút után 1980-ig a régi nyomvonal volt érvényben, melyet 1980-ban megváltoztattak, de végül itt is visszaállt az 1959-es állapot. - A Vitány várnál az 1959-es igazolófüzet szerint a várhegyet meg kellett kerülni, viszont a turistatérkép felvezette a nyomvonalat a Vitány-vár nyergébe. Ez utóbbi ráadásul a gerincen vitte tovább az utat a ma Bükk-avasnak nevezett Körtvélyes-tető északi oldala felé. - Innen állandó a nyomvonal Csákányospuszta környékéig (Mária-szakadék). - A csákányospusztai nyomvonalak egyre északabbra tolódtak az évek során. - A Birka csárda - Szárliget széle szakaszon 3 nyomvonalváltozat is volt, mely közül az 1980-as a legérdekesebb. Végül itt is visszatérrt az aktuális jelzés az 1959-es útvonalra. - A szárligeti változásokat az 1-es vasúti fővonal átépítési / korszerűsíte / helyenként nyomvonal módosítása indukálta: 1959-ben még közvetlenül a régi állomásépületnél lehetett keresztezni a vágányokat. Később a lejárat gazdasági területté vált, így kerülni kellett dél felé. A felüljáró és az új állomásépület megépültéig pedig észak felé kellett leírni egy vargabetűt, mert ott van egy aluljáró a vasút alatt.
Az 1938-as Szent István Vándorlás ki volt tiltva a Vértes legszebb helyeiről: Csóka-hegy - Vén-cser, Hajaszabarna - Som-hegy - Nagy-tiszta / Körtvélyes-tető - Mészáros-hegy - Csákoányospuszta (ezek tiltott területek voltak). Így Csókakőtől Csákberényen át Gántig, Mindszenpusztától Várgesztesig és a Vitány-vár alja után csak a fennsík peremén haladhatott az "expedíció". Csak a Gánt széle - Kőhányáspuszta - Mindszentpuszta illetve a Várgesztes - Mocsár-rét völgye - Vitány-vár alja közötti szakaszokon kapaszkodhattak fel a fennsíkra. Ezért akkor nem Szárligeten, hanem Tatabányán / Felsőgallán lépték át a Vértes és a Gerecse természetföldrajzi határát.
Majdnem találkoztunk:) Másnap ellenkező irányból teljesítettem a szakaszt. Bélapátfalván az apátság pénztárában pecsételtem, majd a túra után teszteltük a Szomjas Csuka étlapját is.
Azon jelzésfestők egyike akinek megköszönhetjük, hogy az OKT jelzései megújultak, tehát megérdemli a TISZTELETET- szerintem. Az útvonal elbaltázásához semmi közük nincs - szerintem.
Így igaz, '12-ben még csak a hosszú ideje tartó "meg kéne csinálni" időszaknál jártam. Köszi a részletes leírást így már érhetőbb a dolog.
Útvonalváltozásokkal kapcsolatban úgy vagyok, hogy van amelyikkel egyet tudok érteni: pl. Keszthely-Alsógyenes a Balaton (meg a vasút :) ) közelsége miatt, van amelyikkel nem: pl. az amúgy is húzós Hármashatár-Gazos kő szakaszba újabb csúcsok bevonása ezáltal erőben és időben még tovább nehezítve és hosszabbítva. Meg itt ez a siroki példa (ez igaz Bódvarákóra meg Felsőtold-Alsótoldra is) ahol van egy régóta létező, jól járható és gyors útvonal és ezt akarják feleslegesen és költségesen - híd - megbolygatni.
Amikor arra jártam bennem is felmerült ez a kérdés, mert hallottam én is ilyen pletykát. Én annyival elintéztem az egészet, hogy mi a hivatalos útvonal? Érinti a kék az újhelyi állomást? Nem. Akkor nem kell a pecsétje kötelezően. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az igazolófüzet elején le van írva, hogy a zárójelbe tett állomásokon csak akkor kell pecsételni ha azok a túra kezdő vagy végpontjával esnek egybe. Tehát Újhely esetében ez úgy néz ki, hogy csak akkor kell az állomáson pecsételni (egyáltalán van kéktúrás ott vagy állomásit adnak?), ha a Bányi nyeregtől a K+-on mész le az állomásra, illetve fordítva.
nem azt mondtam hogy te nem láttál árkokat, azt mondtam hogy a megvalósított terelésen nem voltak árkok (rozaa vetette fel, hogy az eredeti helyett egy módosított lett felfestve)
csatoltam (zöld vonal) mi volt még áprilisban felfestve (Nagyszombat szent napján)
Akkor elkerültük egymást. A trackem szerint mi 16:05-kor voltunk a Nagy-mező előtt az aszfaltút hajtűkanyarjában, indultunk a Nagy-mező felé, rövid kitérőt tettünk a Festetics kilátóba, lementünk az új útvonalon a körforgalomhoz, aztán 17:30 körül értünk vissza a régi útvonalon a hajtűkanyar mellett a kőfejtőben leállított autónkhoz. Az eső széle minket Zalaszántón kapott el, de éppen csak csöpörgött, úgy láttuk, a magja délelebbre vonult el.
Egy kicsit más fajta hozzászólás,de a történet annyira aranyos,hogy érdemesnek találom megosztani. Ha valakit sért az off,elnézését kérem :D
A hétvégén egy bicajversenyen indultunk a kedvesemmel Lentiben. Előtte este elmentünk egy társasággal vacsizni,már a jókedv is kezdett alakulni. Vacsi közben a szomszéd asztalnál ülő két szingli,középkorú hölgy ült,egyszer megkérték feleségem,hogy fotózza le Őket. Én is oda sompolyogtam és kérdem a lányoktól:
-Cicák nincs gazdátok?
A válasz még engem is sokkolt,majd egyszerre mondták:
_Hát ez az,hogy nincs.
Eljövetelkor még oda szóltam nekik,hogy további jó kandúrvadászatot. :D
Most hogy nézem Hörpölin képeit, szerintem én egy tök más útvonalon mehettem, de ez volt berajzolva :)
Az én térképemen a 24-es úthoz közelebbi árok után tértem le a mezőre és egy ideg a dzsindzsásban haladtam majd kitértem a világosabb és a sötétebb rész határán menő útra és azon csatlakoztam be végül a kék színnel jelölt árok melletti útba. Ott lyukadtam ki ahol az Üdvözöljük a Palóc úton tábla is van. Lehet kZP kitalált egy új, megvalósítható terelést? :D
Mi dél körül voltunk a Nagymezőnél, a rövid ideig tartó esőt pedig a piacon töltöttük némi hal, és málnaszörp társaságában :)
Egyébként a hőség ellenére rengetek kéktúrázóval találkoztunk, Válluson 10-15 fős csapat pecsételt, de a lőtér sarkánál is összefutottunk egy népesebb társasággal, ahol az új útvonal nekiindul a Nagymezőnek. Ez utóbbi helyszínen egyébként születésnapot tartottak, ami kiválóan elhallatszott a szálláshelyül választott Berzsenyi-kilátóhoz, így a nyolcvanas és kilencvenes évek szintetizátoron lejátszható slágereinek a dallamára aludhattunk el, miután megtekinthettük a Balaton nyugati partjának közvilágítását fenntről:)
Te még akkoriban azt hiszem, nem voltál velünk, ezért röviden most leírnám, hogyan gyűltek össze a nyomvonalváltoztatási ötletek.
Azt hiszem, még valamikor 2012-ben ötleteltünk itt a fórumon, hogy hol kellene változtatni az OKT nyomvonalán, meg úgy általában a kéktúrázáson, hogy a mai korhoz alakíthassuk azt (értsd: az útvonal gondozása, a fenntartás finanszírozása, rentábilissá tétele, stb.). Akkoriban én gyűjtöttem össze az ötleteket, otthon az is megvan valahol, csak elő kell kaparnom a már említett külső vinyóról, de itt is visszaolvashatsz. Tehát innen volt számos útvonalmódosítási elképzelés. Aztán 2013-ban meg lett hirdetve ez az ötletelés az MTSZ honlapján is, arra is jött egy csomó elképzelés. Peták István is írt egy részletes javaslatcsomagot, azt is megtalálod feltöltve az MTSZ honlapjára. Végül Berki Zoltán tett még le egy csomagot az asztalra, ezek inkább az OKT-hez kapcsolódó egyéb jelzések harmonizálása volt (többek között ő szerkesztette a Carographiánál a legújabb kétkötetes OKT kalauzt is).
Na, ezekből lett összegyűjtve az első olyan csomag, amiről a bizoccság döntött, és elsőre kiherélte vagy a harmadát, mint feleslegeset, vagy megvalósíthatatlant. A maradékból azokat a javaslatokat, amikben nem jelzett útvonalon is haladhatott az új nyomvonal, helyszínelni kellett. Mint írtam, én a kelet-cserháti és a kelet-mátrai szakaszokat kaptam. Amikor összegyűltek a felmérésekből származó adatok, akkor ült össze legközelebb a bizoccság, ekkor döntött több lépésben a végleges módosítási csomagról.
Egyébként innen a fórumról én vagyok (voltam) a tagja a bizoccságnak, illetve még egy fórumtársunk, de ő lemondott erről a tisztségről még ezek előtt a döntések előtt. Így heten maradtunk tagok, mi hoztuk meg a döntéseket. Valamennyien aktívan kéktúrázunk, vagy kéktúráztunk régebben - és hidd el, én a kettő OKT teljesítésemmel csak kisinas lehettem mellettük. Azt hiszem, azok a változtatási javaslatok, amik mellett végül is a többség döntött, szerintem nem lehetnek "feleslegesek", legfeljebb van akiknek tetszik, és van akiknek nem. Félreértés ne essék, voltak olyan javaslatok, amikkel nem értettem együtt, mégis megvalósultak, de hát ez egy ilyen dolog: a többség dönt...
Ja, és még valami: nevesítsük is a döntéshozókat, hogy lehessen kit szidni:
