Jósok éve az ilyen érzékenyebb elektronikus kültéri izék dobozát/tokját tudatosan kilyukasztom alul,
volt már benne pók, meg rovar-báb,
de pára-probléma még nem volt benne.
Persze profi technikában a szellőző lyukra szivacsot vagy rovarhálót szoktak ragasztani... de én nem vagyok ennyire profi, nekem elég a lyuk...
Például aki már dolgozott a Crow híres D&D infrájával, az a belső burkolat alján biztosan észrevett egy szivaccsal letakart keskeny rést. Na ha az a szellőző nem lenne ott, akkor lehet, hogy az elektronikát néhány hónap alatt megenné a fene.
Ha csak egy pici víz is kerül a koax kábel dielektrikumába (a belső vastag szigetelés) az nagyon el tudja cseszni a kábel nagyfrekvenciás tulajdonságait,
ezért az F-csati leg-elejénél (ahol az aljzat menete eltűnik benne) lehetne értelme tömítésnek, már ha volna esélye a víznek végighaladni a menet belsejében :)
De mivel nincs túl sok esélye, ezért jobb, ha az egész F-csati szabadon szellőzik.
Viszont láttam olyat, hogy a kábel köpenye túl vastag volt** és nem tudta rátekerni az Fcsatit, ezért egy kicsivel hosszabbra blankolta a külső köpenyt és kilátszott az árnyékolás 1-2 mm-en. Na oda viszont nem árt egy kis (jósok) szigszalag - helyett inkább valami jóféle tömítő-trutymós belsejű zsugorcső.
(** a kábelgyártók és az Fcsati gyártók között olykor kommunikációs problémák vannak :)
Ahová a víz nem jut be, oda a pára nagyon sok esetben vígan bejut.
Amúgy kiváló minőségű mikrohullámú antennafejek sorra mentek tönkre a nedvességtől, amikor egyszer kezembe került egy méregdrága Hirschmann fej, ami már több, mint tíz éve hibátlanul működött: a fej alján volt egy fél centis lyuk gyárilag, azon keresztül szellőzött a belső tere.
Tehát olykor az a legjobb védekezés, ha nincs védekezés :)
A pára akkor is megmarad, az ellen csak fűtéssel lehet védekezni. Ha egy cuccnak trafós tápja van, az általában elég. Anélkül izzólámpa 1-2W, vagy fűtőellenállás. Ínyencek kombinálhatják termosztáttal is :)
Mivel a 100V hangfalkábel is gyengeáram, csak az erősáramútól kell külön csőbe húzni. Az összes gyengeáramú mehet egy közösbe, kivéve ha speciálisan igényli a külön szerelést mondjuk áthallás csillapítás miatt
100 voltos hangosítási rendszer kábele mehet a strukturált és gyengeáramú hálózattal együtt vagy el kell választani az erős- és gyengeáramtól egyaránt?
Igen, mert a tartos meleg eseten csokken a terhelhetoseg. Pont ugyan ugy ahogy nagy elosztoszekrenyben tartos nevleges teljesitmen. Mellett egy 16Aes kismegszakito mar 13Anel is lekapcsolhat.
"az eredeti felvetésben azt mondtad, a fűtőbetét nem lesz melegebb a környezetnél"
Tehát én nem írtam azt, hogy nem lesz melegebb, hanem azt, hogy "alig".
A fűtőbetét külső fém felülete ALIG lesz melegebb a víznél (a belső fűtőszál 800 fok körüli hőmérsékletéhez képest pláne) lehet, hogy csak 20 fokkal lesz melegebb a víznél, de muszáj melegebbnek lennie, máskülönben nem jönne létre hőátadás a fűtőbetét és a víz között.
"más hőmérsékletű lesz e a betét, ha 2000l álló vízbe meríted, és 1 percig megy, vagy ha a patakba?"
Az álló vízben csak a fűtőszál körül felfelé emelkedő melegebb víz okoz egy kis gravitációs áramlást, a hegyi patak viszont erős kényszerített áramlás is, ezért a patak jobban hűti a fűtőbetét felületét, tehát a betét más hőmérsékletű lesz.
De ha a patak pont annyira lassú folyású, mint amekkora az állóvízben a gravitációs fel-áramlás, akkor egyforma a hűtés, ezért nem lesz hőmérséklet különbség.
fűtőszál hőszigetelésének/hűtésének számtalan fokozata lehet,
ezért számtalan hőmérsékletre tud felmelegedni.
Ha egy fűtőszálat csupaszon egy rohanó hegyi patakba merítünk (= nulla hőszigetelés + maximális hőelvonás), akkor a hőmérséklete alig lesz melegebb a környezeténél. "
Szerelés közben olykor rá lehet látni magára a működő fűtőszálra is.
Mivel a forró dolgok egy bizonyos hőmérséklet felett már látható tartományban is sugároznak, ezért a az izzószál színéből is meg lehet saccolni a hőmérsékletét:
de ne feledjük azt, hogy ha rálátunk egy kis szakaszra az izzószálból, az még nem biztos, hogy a többi része is ugyanilyen hőmérsékletű. A hőátadás/hőelvonás jósága akár néhány milliméteren belül is megváltozhat, tehát lehet, hogy az izzószál vége kellemes 800 fokos, de a közepén van egy szakasz, ahol 1100 fok felett van, mert azon a szakaszon rosszabb a hőleadása: pl a spirál menetei összenyomódtak egy ütődéstől, vagy pl egy szakaszon valami (pl vízkő) akadályozza a spirál megfelelő hűtését.
Sokan nem gondolnák, de mindez nem csak a bojlerre, vasalóra és villanyrezsóra igaz: az izzólámpára is csak egy fűtőszál, persze kicsit más hőmérséklet-tartományban dolgozik.
"az eredeti felvetésben azt mondtad, a fűtőbetét nem lesz melegebb a környezetnél mert 100% a hőelvonás"
Ilyet soha nem írtam.
Olyat írtam, hogy ha nagyon jó a hőelvonás, akkor a fűtőbetét alig lesz melegebb a környezeténél.
Hőmérséklet különbség nélkül fizikailag nem létezhet hőátadás, ezért minden hőátadásnál muszáj lenni valamennyi hőmérséklet különbségnek.
"most miért a környezet hőmérséklet emelkedéséről beszélsz?"
Mert az volt a kérdés, hogy menyivel lesz melegebb a patak, ha a belelógatott fűtőbetét 11 kW-os.
"A betét hőfokát számold ki!"
A betét több, eltérő hőmérsékletű alkatrészből áll: fűtőszál, szigetelés, fém burkolat.
A víz melegítésére tervezett fűtőbetétek külső felületét olyan nagyra méretezik, hogy a felületi energiasűrűség (a víz hőelvonó képességét figyelembe véve) lehetőleg egyetlen pontjon se lehessen olyan magas, hogy 100 fok fölé melegedhessen (ez azért van, mert a 100 fok feletti pontoknál forrna a víz és egy zajos bojlert nehéz eladni). Tehát a betét külső felülete (vízbe merítve) maximum 100 fokos lehet.
A belső fűtőszál és a fém burok közötti elektromos szigetelő anyag (és levegő) egyúttal sajnos valamennyire hőszigetelő is, ezért magának a fűtőszálnak a külső felülethez képest sokkal (pár száz fokkal) magasabb hőmérsékleten kell működnie. A fűtőbetét tervezője úgy számolja ki a dolgot, hogy a fűtőszál normál üzemi hőmérséklete még biztonságosan az olvadáspont alatt legyen, de azért ne bírja a végtelenségig, mert akkor nem lesz kinek eladni a pótalkatrészeket ;)
