Abban tévedsz csak, hogy marhára nem félek. Csak a helyén kezelem a kisebbséget, mert tudom, mire lehet számítani tőlük. De akármi is jön, állok elébe szívesen. Ezért kellett évekig bíróságra járkálnom tanúként :D
Köszi! Igen, a Kőszeg-Írott-kő már megvan, pont azért, mert egy nap alatt könnyen körbejárható :) Most már csak talán 2 db. kétnapos túrám maradt, a többi messze van, és/vagy nehezebb szállást találni.
Sárvár-Sümeg az szakaszolható Szajki-tavaknál, illetve Káldon. Előbbi helyen van kemping, adnak ki sátorhelyet. Káldon pedig ajánlanám az általános iskolát, matracos tornatermi szállás.
Kőszegről az Írottkő egy egész napos program, ott lehet nézni rendes szállást, de van kemping is. A Kőszeg-Sárvár közötti rész, ahol "erdei" szállást kéne nézni...
A Kőszeg-Sárvár-Sümeg szakaszra tud valaki tanácsot adni, hogy napi 20-25 km-mel számolva hogy érdemes tagolni kb? Gyanítom, hogy a szállás elég nehéz olyan kis helyeken megy át, úgyhogy inkább sátrazás lesz nyáron.
Eredendően erről szerettem volna írogatni, de időközben elkészült az első eredmény-tábla, azt hiszem, ez fontosabb, és talán több embert érdekel.
Íme.
Az első oszlopban a főútvonalak hossza látható, a másodikban a "fürtök" darabszáma, az utolsóban a főútvonal és a kapcsolódó (azonos a szín) útvonalak (fürt) együttes hossza.
Az útvonalak száma 98, ez a TUHU adatbázisában lévő útvonalak számával majdnem megegyező.
Az MTSZ nyilvántartásában 119 útvonal van, de ott az OKT szakaszonkénti, és a főútvonalak is több részletben találhatók.
32 hasonló táblázat lesz.
Minden sor "mögött" annyi útvonal van, amennyi a darabszám a sorban, az OKT esetében ez 22, közel 20%.
Az EGYÉB vegyes képet mutat, ez is rendelkezésre áll, de 10% alatti az összes.
Ebben a kisebbségi kérdésben mindkettőtöknek van igazsága.
Viszont a hozzáállás predesztinál.
Jól mutatja ezt hogy aki elfogadja őket, kommunikál velük verbálisan is annak a tapasztalatai kedvezőek velük kapcsolatban azzal együtt is hogy szinte köztük él (garass), míg mászógép aki alapvetően a félelemből eredő agresszív üzeneteket közvetíti feléjük a testbeszédével ő nagyon könnyen meg is tapasztalja azt amitől tart és igazolva láthatja a prekoncepcióját.
Erre példa mikor egyszer elvetődött a Cserehátra azonnal megtalálták a beszámolója szerint:
Az Inota északkeleti sarkán készült fényképen jól látszik az új jelzés jobbra kanyarodása és a régi jelzés egy leszürkített példánya - tehát valóban megváltozott az útvonal.
Igen, ez most a terület szociális terhelésfelmérését célzó munka része volt, de célszerűen a festés nyomvonalát is végigjártam és több helyen előjeleztem egyúttal.
Most épp festeni fogunk errefelé áprilisban, majd májusban természet- és környezetvédelmi programot teljesítünk. Utánna az ANP 30 éves jubileumi eseményei kerülnek sorra.
(2009-2012 között, amikor Várpalotán laktam, egy párszor jártam arra és akkor még körbement a jelzés. Lehet, hogy a tavalyi KDPT vándorláskapcsán került át az új nyomvonalra.)
Jaja, tudom, olvasom, amiket írsz. Egyébként ez a célirányos fotózás valami szociális jelleggel ment, vagy csak önszorgalom? Vagy van valami konkrét cél vele?
Azt mondják a tuhu gyakorlott szerkesztői, hogy Inota ÉK-i szélén ahol a zöld sáv is megy rossz helyen vanaz OSM-en a KDP nyomvonala felfestve kb. 221 m-es szakaszon.
A kék négyzet jelzés Kéthely és Balatonszentgyörgy között vezetett valamikor kb. 30-40 éve. Nincs és nem volt köze az RP-DDK-hoz. Láttam én is főleg a zöld sáv és Kéthely közötti szakaszon, mivel itt azóta sem készült más jelzés igy nem lettek felűl festve. A jelenlegi zöld és piros sáv nyomvonalán is ritkán de még fellelhető.
Nincs harag, mert találó lehetne. Bár én nem csak túrázgatom errefelé, hanem bizonyos mértékig munkaterületem is, ráadásul több oldalról. Most épp festeni fogunk errefelé áprilisban, majd májusban természet- és környezetvédelmi programot teljesítünk. Utánna az ANP 30 éves jubileumi eseményei kerülnek sorra. Innen a sűrű érintkezés.
Ott a pont nálad. :) Viszont az sokszor sajnos az éppen aktuális hangulatuktól függ, hogy meddig mennek el. A helyiek egészen elképesztő dolgokat is meséltek, ami persze megint olyan, hogy durva eset mondjuk százból egyszer történik, és természetesen a többi kilencvenkilenc feledésbe merül, mert volt olyan érdekes, mint az az egy. De személyesen én például sokkal jobban szeretnék egy olyan világot, ahol arra az egyre sem kerül sor.
Ma a Balaton Körtúra 14-es és 15-ös szakaszát jártuk be B.Szentgyörgy és B.Fenyves közt. A táv cca 32 km,cskély szinttel (+170) ,aminek a teljesítésére 7 óra 40 percre volt szükségünk,fényképezéssel,templomlátogatással.
A Csillagvárig a P- on mentünk(B.szentgyörgy és B.berény közt megy),a várnál csatlakozott a Z- is (Marcaliból Csillagvárig van). A jelzések a közelmúltban lehettek felújítva,tökéletesen vezetnek az után is amikor a P kiválik.
A felújított útvonal
A Z- ról a Vadaskert -hegytetőn kell letérni(egy GSM torony után) balra egy jelzetlen útra,mely kis odafigyeléssel és térképpel levezet Kéthelyre.
Ezen a szakaszon felfedeztünk 3-4 régi és nagyon kopott Knégyszög jelzést,én nem vagyok képben tudja valamelyikőtök honnan és hova tarottak,míg léteztek? Vajon mekyik települést kötötték össze a RPDDKval és mikor? Valszeg a végállomás Kéthely lehetett ?
3-4 ilyet fedeztünk fel. Vajon mikoriak lehetnek?
Kéthelyen unortodox pecsételést választottunk,a plébánián kértünk igazoló stemplit a füzetbe. Az Atyával dátumoztattam és szignóztattam is,nagyon kedvesen,örömmel adta. Egy jót beszélgettünk vel és megmutatta a XVII.sz-ban épült barokk templomot is.
Egyedi pecsét az igazoló füzetben
Ezután ha olyan településre érünk,ahol nincs meg a hivatalos pecsét,akkor a parókián fogok kérni igazolás,feltéve ha van a faluban.
Ezután a Nagyberek vendégmarasztaló homokját tapostuk ,csatornák és árkok közt,teljesen sík részen. Máshoz van szokva az ember szeme,de ebben is van szépség,változatos élővilág,rengeteg madár..
Több táblát láttunk,ami megtiltja a Nagyberek turistaútjainak a használatát,ez csak vezetővel lehet. Szerintem ez csak marketing duma,így próbálják népszerűsíteni a vezetett túrákat.
Persze, mindenképp van benne általánosítás. De már bocs, én nem hallottam valamit valakitől, aki hallott valamit, hanem olyan emberektől hallottam ezeket, akikez évtizedek óta ismerek, mert együtt barlangászunk (Bódvaszilas, Bódvarákó), együtt túráztunk évekig, meg jelenleg is sok közös túránk van. Ezek első kézi beszámolók. Örülök neki, hogy téged elkerülnek az atrocitások, de ez még marhára nem azt jelenti, hogy ezek a dolgok nem léteznek.
Ezek a hollandok minden ilyen helyet felkarolnak. Már korábban itt is feltett valaki egy hivatkozást a csereháti falvak hollandus támogatásáról. De ugyanígy valamelyik fórumozó társunk remek fotósorozattal mutatta be e nehézsorsú területet, ahogy ő látta. És nem volt szó eltanácsolásról, sőt épp kedvcsináló kicsengése volt a dolognak.
