Ilyen esetben acélgerendát szoktak berakni, mert az könnyebb (emelni, mozgatni kell), kissebb magasság mellett is van kellő teherbirása. A fal és a kiváltó közti egyenletes felfekvés biztosizása is könnyebb. Azonban figyelembe kell venni, hogy a megmaradó falrész elbirja-e a többlet tehelést, és biztositani kell a megfelelő hosszúságú felfekvést a kiváltónak, hogy össze ne morzsolja maga alatt (már mint a fal alatt) a téglát.
Most vásárolt házunkat kicsit át szeretnénk alakítani, ehhez szeretnék segítséget kérni. Az egyik főfalon tervezünk egy kb. 3,5 méteres nyílást és áthidaló gondban vagyunk. A fal tartja a nyeregtető egyik oldalát. A fal tetején talpszelemen 15*15, alatta koszorú található, a vasbeton födémgerendák egy másik, erre merőleges falra támaszkodnak. A kerámiához túl széles a nyílás, így azt elvetettük, ezért vasbeton gerendát vésnénk be (e), vagy monolitot öntenénk, mit gondoltok, milyen megoldással mehetünk biztosra, jelenleg a gerenda egyszerűbbnek tűnik, van esetleg más megoldás is?
Tervezem egy 34 m2-es, L alaku nappali-ebedlo vilagitasat megujitani. Ehhez a plafonon almennyezetet csinalnek, aminek az aljaban iranyithato fenyu szpotlampak a falat, az oldalaban valamenyyire rejtetten pedig a plafont vilagitanak meg. A plafon feher, a falak vilagos szinuek.
Legfontosabb kerdes: milyen fenyero szukseges ezen helyiseg normalis megvilagitasahoz? Tudtok-e konkret LED-es szpotlampat ajanlani, aminek jo fenye van? Esetleg ha van otlet, hogy hogyan lehetne jobban megoldani a vilagitast, akkor johetnek.
Üres fedélszéket nagyon max 6 méteres tetőfesztávra, és sima nyeregtetőre terveznek be, de lakóépületnél már a létező legritkább esetben.
Ránézésre a tetőd szélesebb, mint 6 méter, és egyáltalán nem egyszerű nyeregtető. Ezt lehetetlen megcsinálni üres fedélszékkel.
A másik, hogy a metszeten is látszik székoszlop és derékszelemen, tehát a szöveg és a rajz nincs szinkronban egymással.
Gondolom a vápa/élszaru lesz az, ami 8 méteres. Ezt hogyan képzelte el derékszelemen nélkül? Mert most csinálunk egy házat, ahol nincs lehetőség letámasztani az élszarut (9 méteres), igy ragasztott fatartóból kellett legyártani, ami közel négyszeres áron van, mint a sima faanyag, és méretezni KELL.
na várjatok ,írom mi szerepel a tervdokumentációban:
a fedélszerkezet fa gerendázaton (15x15 cm)nyugvó egyszerű üres fedélszék, taréjnálfogópárral rögzítve,oldalanként ellentétes irányban vihardeszkával rögzítve.
Ez egy engedélyezési terv, amiben annyi szerepel, hogy fa fedélszék, és fafödém.
Hogy hogyan oldod meg, melyik módszerrel, az a te problémád, emiatt hatóság nem fog basztatni.
Viszont a márciustól élő szabályozás szerint 540 feletti falköz esetén tartószerkezeti kiviteli tervet kell csináltatni, amiben annak kell szerepelnie, ami megvalósul ténylegesen (illetve értelemszerűen forditva).
igen jól mondod az anyagkiírásban szerepel 8m -es gerenda....is.
Én nem értem . hogy egy 50-55 éves tervező aki kurvául nem ma kezdte az ipart és tényleg profin tolja miért így tervezi le , mert én aki csak tényleg logika alapján látja tudja h. le kell rögzíteni a tetőt pff.
erre mondta az ács . h rögzíthetjük ezt is néhány drága csavarral .... nem értem én ezt.
Tegyükfel:
ha én azt mondom nem ezt a módszert akarom , hanem a talpszelemenes megoldást, és én fizetek én mondjam már meg, akkor mivan???
A tervezőm a m.felelős, az ács műszakisa .... azt nemtudom:)
átvételkor ki mondja meg nekem h. hogy lett megcsinálva
Ilyen esetekben is szokás legalább egy 10x15 (fektetve) talpszelement rakni, mert egyrészről ezt be lehet lőni sikba, másrészről le lehet rögziteni, és erre mehetnek a fagerendák, amire rátámaszkodnak a szarufák.
Csak halkan jegyzem meg, hogy kevesebb faanyagból és korszerűbben ki lehetett volna hozni ugyanezt, ha rendes talpszelemen készül, amire "normális" módon ráfekszenek a szaruállások, és a fafödémet a szarufa két oldalára rakott 5x15 fogópár adja. (Ez fafödémnél mindjárt 33% faanyag megtakaritás)
Ennél a módszernél még akár 7-8 méteres is lehet(ne) az áthidalandó fesztáv fagerendával, mert középen fel lehet függeszteni.
A kép alapján nem kell lecsavarozni a fedélszéket, csak garantálni kell, hogy nem fog fújni a szél sohasem. (Ezt a terv alapján mondom, amit ki lehet venni a monitoron, mindig azt hiszem, hogy nem lehet nagyobb marhaságot mondani annál amit már hallottam. Lehet. Le kell csavarozni. Közel 100/kg/m2 erővel tolja egy erősebb szél a tetőt és még szivja is fölfelé ezzel is csökkentve a súrlódást. A szelek egyre erősebbek az utóbbi időben ahogy az éghajlat melegszik.
Azt mondja az ácsom ,h. ez nem olyan tető lesz amit le kell csavarozni, hanem ez szimplán ráfekszik a koszorúra v. vmi ilyesmi , majd akkor akarok pontosítani mikor zsaluzza.
Csatolok egy képet a terv egy részéről ahol kilehet venni vmit a tető metszetéről.
Azt mondja ez a megoldás is bevált módszer, elterjedt csinált ilyet.
Hogy ez nekem eddig nem jutott eszembe! A gyengébbek kedvéért a kérdés arra vonatkozott, hogy a terasz az elég nagy szokott lenni. Tehát helyenként több centimétert is kellhet emelni. Nem minden ragasztóval lehet ezt megcsinálni.
De, ebben Kömkel nek megint igaza volt, ha a teteje nem hőszigetelt, akkor a többi részen semmit nem ér a szigetelés.
Igen, ez egyértelmű, igazából az egész terasz egy nagy hőhíd. Nem is azért szigeteltük körbe, mert azt hittük, hogy számít, hanem mert maradt vékony hungarocell, és így a teraszt nem kellett végigvakolni, hogy ki is nézzen valahogy.
A lejtés, amit Kömkel kérdezett, rendben van?
Valószínűleg igen, olyan 1%-osra van belőve.
a terasszal egybe kellett volna szigetelni a lapok széléig úgy, hogy bent ahol a beton és a szigetelőlap találkozik hajlaterősítő szalagot kellett volna használni. Aztán a lemezt ráragasztani, nem dűbelezni és nem lenne vele baj
Ha megkérlek, elmagyarázod ezt részletesebben? Lehet, hogy félreértelek. Hézagerősítő szalagot derékszögű felülettalálkozásoknál szoktak használni, itt viszont nincs ilyen, legalábbis az oldallapoknál. Szóval itt találkozik a beton és a szigetelőlap, hová kellett volna itt a szalag?
További probléma, hogy a járólapot nem igazán lehetne úgy feltörni, hogy a kép alján látható vastagabb szigetelőlap ne sérüljön, azt pedig szeretném elkerülni. Az eső egyébként ide az ajtóig nem esik be, nagyjából a sniccertől kifelé éri csak a teraszt. Úgy értem, azért nem lábazati lap van, mert az gyakorlatilag nem fordulhat elő, hogy ez a lap vízben áll.
Akkor mindenképpen szedd fel a burkolatot, mert ha kültéren a lapok alatt a bordák megmaradtak úgyis felfagy majd az egész.
Az oldallapok amikor elkészültek akkor a terasszal egybe kellett volna szigetelni a lapok széléig úgy, hogy bent ahol a beton és a szigetelőlap találkozik hajlaterősítő szalagot kellett volna használni. Aztán a lemezt ráragasztani, nem dűbelezni és nem lenne vele baj. Ha dűbelezed, akkor ki kell találni egy megoldást, hogy a csavar feje alatt ne szivárogjon le a víz, valami gumis alátétet vagy hasonlót, az ácsok használnak ilyet ha jól tudom.
De, ebben Kömkel nek megint igaza volt, ha a teteje nem hőszigetelt, akkor a többi részen semmit nem ér a szigetelés. Ha a rétegrendbe nem fér bele a felső hőszigetelés, mert a vastagságot nem adja ki, akkor gondolkodós , hogy mit érdemes csinálni.
Ez a kép a járólapok lerakásakor készült, így talán jobban elképzelhető, miről van szó.
A Mapelastic folytonos, de a bádog utólag lett rátéve (sima 6-os, vagy 8-as dübelekkel rögzítve), és ha a fugán átmegy a víz, akkor az a csemperagasztó járataiban (fogazott glettvas ugye) eljuthat a Mapelastic-réteg és a bádog közötti résig, aztán már folyik is be a terasz külső oldalát burkoló hungarocell, és a terasz teste közé. A hungarocell ragasztópogácsái között pedig akadálytalanul lefolyik a terasz alját burkoló hungarocell-lapokra, aztán az azokat rögzítő tárcsás dübelek szárai mellett lefolyik a terasz alá. Jó, nem folyik, hanem percenként hármat cseppen, de nyilván ne cseppenjen egyet se. A kép alapján helyes lehet az elméletem?
További probléma, hogy a járólapot nem igazán lehetne úgy feltörni, hogy a kép alján látható vastagabb szigetelőlap ne sérüljön, azt pedig szeretném elkerülni. Az eső egyébként ide az ajtóig nem esik be, nagyjából a sniccertől kifelé éri csak a teraszt. Úgy értem, azért nem lábazati lap van, mert az gyakorlatilag nem fordulhat elő, hogy ez a lap vízben áll.
