Az egyik jó kontakt rovarirtó alapszer a Sherpa volt, de most ez kiszállni látszik a küzdelemből. Én tavaly fogytam ki belőle. Hatóanyaga cipermetrin.
Az eredeti formula a 250 EC volt, 250 g/liter hatóanyaggal. 2012-ig volt engedélye csonthéjasokra is. III. kategóriában volt.
Az új formula a 100 EC, ez 100 g/liter és a csonthéjasokat az engedélyében meg sem említik. Ráadásul átkerült a II. kategóriába? Ez vicc!
Ugyanezzel a hatóanyaggal pl. a mai napig kapható a Gazdabolt.hu-n a Cyperkill 25 EC 50 ml-es kiszerelésben és III. kategóriában, 250 gr/literes tartalommal! Csonthéjas ennek engedélyében sincs, azonban pl. az alma, szőlő ott virít, ami a Sherpában nincs. A Cyperkill engedélyezési okiratban, ami fenn található az interneten egyértelműen benne van, hogy a hatóanyag használatának növekvő kockázatára utaló körülmény nem merült fel. Az utolsó módosítás a magyarországi forgalmazó kérésére történt.
Keresem a logikát a dologban, de nem találom, összeesküvés elméletet nem szeretnék gyártani, valamiféle üzleti érdekre gyanakszom.
A Sherpa 100 EC 200 ml-es kiszerelése kb ugyanannyiba kerül, mint a Cyperkyll 50 ml-es.
Az eredeti Sherpa 250 EC a cseresznyelégy ellen, de az összes csonthéjas kártevőre 2 ml/10 literes adagolást ajánl. Az új, csökkentett hatóanyag tartalom mellett a makacs kiskertésznek ezek szerint a változatlan hatáshoz 5 ml/ liter-t kell használnia csonthéjas kultúrában. Kis matekkal, az új Sherpa formula fenti kiszerelésben 40 alkalomra elég, a Cyperkill 25 alkalomra. Tehát olcsóbb és gazdaságosabb még a Sherpa, de II. kategória, legalábbis ebben a kiszerelésben.
Földi halandónak marad a III. kategóriás drágább Cyperkill.
Veled ellentétben :-) csak hobbikertészkedem. Érdeklődve figyelem a tevékenységedet és persze csodálom is, nem semmi!. Valamennyi tapasztalatot magamon gyűjtök és sokkal többet olvasok. Szakirodalmat, disszertációkat és persze a fórumtársak tapasztalatait. Miért kérdezted?
Gyarló vagyok, és türelmetlen. Féléretten lopkodni szoktam már a cseresznyét. Amikor a napos oldala már pirosas a szemnek, már szoktam kostolgatni. Gondolom Te is! Na ilyenkor még sosem találtam férget benne.
A cseresznye érése során a gyümölcs kemény húsa (segítsetek tán keményítő?) megpuhul és cukorrá (segítsetek újra, tán fruktóz?) alakul. A kelést szerintem ez a retek úgy időzíti, hogy a kis kukacka zsenge foga nehogy beletörjön a gyünölcs kemény húsába és a lárva gyors fejlődéséhez rengeteg cukor álljon rendelkezésre. Ez akkor van, amikor tömegével érik a gyümölcs és szívesen állok a fa alatt és jóízűen fogyasztom a mosolygós szemeket.
A cseresznye szezon végén beszéljük meg a technikáink eredményét!
Részemről permetezni 4-5 alkalommal szoktam a cserkót: 1-2 lemosó, 2 monília, 1 rovarölő máj, 2. felében.
A héj alá beszúrt peték 5-8 nap alatt kelnek ki, eleddig a Mospilan nem hat rájuk. Ha viszont kikelnek, azonnal táplálkozni kezdenek. Na ekkor már ott kell lennie felszívódva a szernek, kellő töménységben. Ha ez a pillanat a rovarirtó szempontjából is összejön, akkor nem tud kárt okozni a lárva, a szem nem károsodik észrevehetően. Igazából erre épül az a védekezési teória, hogy a szem színesedésekor elég a felszívódó szer. Akkor kel ki és kezdené meg a kártételét.
Ha a teljes felszívódás és eloszlása a fában Mospilan-nak, Actara-nak stb. néhány nap, akkor erre kell gyúrni.
Lehet, hogy én túlbiztosítom a dolgot, de én május közepétől általában, de idén már most hétvégétől, az érésig két hetente szórom a fát még a júliusban érő fajtát is. Vagyis nem igazán várom meg a színesedést.
"A kukac csak a már piros cseresznyében kel ki a petéből"
Ezt honnan tudod?
", akkor táplálkozik, akkor hatna a felszívódó vegyszer is."
Eddig azt olvastam, egyből a szúráskor lerendezi a Mospilan.
Nálam már volt egy permetezés április végén, a következő máj 11-én vagy max 15-ig lesz, mert szeretnék szűk három hetet hagyni az érésig...meglátjuk. Tavaly nem volt kukacos cseresznye, igaz még kicsit a fák.
A másik fórumon írtad, hogy a Force-ot használod cseresznyelégy bábozódott alakja ellen.
Volt már itt erről szó, talán tavaly. Akkor arra jutottunk, hogy a föld alatt nem tudjuk elkapni a genyákat, sem beöntözött, sem talajfertőtlenítővel bejuttatott piretroiddal. Mert a Force is az.
Hogy a bábok mennyit lélegeznek, azt őszintén szólva nem tudom, de élek a gyanúperrel, nem igazán szuszognak! :-) A piretroidok gyorsan lebomlanak, nagyon el kellene találni az akciót. Ha viszont a fa alatti talajt felásod, azzal tényleg tudsz ártani nekik, mert más állatok is hozzáférhetnek az addig rejtőzködő bábokhoz. Hangyák, ragadozó rovarok, madarak... De hogy a Force hatna? A szer leírásában a bebábozódott alakokra történő pusztító hatást nem láttam.
A párok egymásra találásában nem a színeknek van fontos szerepük, hanem a ferromonoknak. Az igaz, hogy a nőstények a színre mennek, amikor a célt keresik a petéikkel.
Ezzel kapcsolatban egy érdekes dolgot olvastam az imént.
Eddig azt láttam mindenütt, hogy a sárgalapokat 2-3 méter magasra kell kihelyezni a napos oldalon. Az utóbbi állítás igaz, de az előbbit egy teszt nagyon nem igazolta. A fa tetején, 6 méter magasan lévő sárgalap 241 legyet fogott, a 4 méteren lévő 21-et, 2 méteren pedig mindössze 6-ot. Ez azért egy statisztika, objektív számok...
A cseresznyelégy életciklusának bő 99%-át rejtve éli. Ahova permetszerrel nehéz hozzáférni. Kukac kikel a petéből, összerondítja a gyümölcsöt, leugrik a földre, a földben bebábozódik, áttelel, tavasszal kikel a bábból, repül, párosodik, petét rak, elpusztul.
Azért próbálom a talajfertőtlenítőt, mert a bábnak is szüksége van levegőre, mivel élő szervezet, naponta min egyszer vesz egy slukkot (a talajfertőtlenítő asszem gázosodik a talajban). De amikor kikel biztosan vesz levegőt. Ha kirepül, a sárgalap elkaphatja, mert színvak lévén a sárga szín segíti a tájékozódásban és pár megtalálásában, a sárga színe alapján találja meg a cseresznyét is, amibe petézik. A kukac csak a már piros cseresznyében kel ki a petéből, akkor táplálkozik, akkor hatna a felszívódó vegyszer is. De akkor már Te is ennéd a gyümölcsöt. Tehát úgy permetezel, hogy az ÉVI addigra lejárjon. Ennek következtében a permetezésnek sok értelmét nem látom. A kontakt szerrel meg el kell a legyet találnod, különben megint nem ér semmit. Kirepülés után a légy nem táplálkozik, mert tulajdonképpen a hajnali harmaton kívül nincs is mit neki.
Tehát szerintem a földbejutáskor, illetve a bábból való kikeléskor, a földből kijutás előtt, vagy közvetlen a kijutás után lehet a legeredményesebben védekezni ellene.
Feltennétek ide, vagy magát a linkjét, a Sherpa korábbi alkalmazási útmutatójának csonthéjasokra? Nagyon megköszönném. Asszem változott a hatóanyag dózisa is az új formulánál, de ezzel a problémával majd csak megküzdök.
Sajnos az én korábbi készletem elfogyott és a dobozát megsemmisítettem.
A talajfertőtlenítő vajon a bábot elpusztítja? Nem tudom, talán valaki, esetleg Antisystem tud tuti választ adni. Én nem hiszem. Esetleg azt el tudom képzelni, hogy ha éppen jókor fertőtlenítesz, akkor az ÉPPEN kikelő legyet kinyírja.
A sárga lap megfigyelésre és esetleg gyérítésre jó, csakhogy az nem ferromonra épül, hanem "meglátásra". Sárgába kell burkolni, a fát, hogy biztosra menjél. Amikor én kirakom, akkor minimum 300-500 legyet elkapok vele, miközben ennek fele is meg tudja fertőzni a termés 100%-át. És nincs illúzióm: nem a többséget kaptam el.
Nálam tavaly elég jól sikerült a védekezés, tehát a fa alatt kevesebb kikelő légy lesz, mint az ezt megelőző években. Ugyanakkor a szomszédnál szerintem nem ugyanez a helyzet.
Nekem tavaly a viszonylag jól sikerült védekezés záloga az volt, hogy május közepétől folyamatosan permeteztem, 14 naponta felszívódó+kontakt szerrel.
A védekezés átlagosan 90%-os eredménnyel zárt. Érdekes módon a meggy volt a rosszabb! Tavaly az Actara-t és a Mospilan-t váltogattam, idén újításképpen a Calypso-t is beteszem a programba. Így két hetente mindig más nikotonoidot kapnak. Érés előtt meg megpróbálom hosszabb ideig hatásos kontakttal védeni, Decis és Sherpa az esélyes. Utóbbiból engedélyéből ugyan kivették a gyümölcsöket, de valószínűleg ez a gyártó "ügye" a hatóanyag nem változott és tovább tart a hatása, 7 nap volt az ÉVI-je ha jól emlékszem.
A konkrét tervezett időpontban történő permetezés meg lutri, talán tavaly szerencséd volt, mert idén akár két héttel előrecsúszott az érés, de ahogy olvastam a fórumokon a cseresznyelégy megjelenése is! Ha már csökkenteni akarod a mérgek kiszórását, azt fenológiához igazítsd szerintem. Ezt korábban én is megpróbáltam. Az elszíneződés kezdetétől számoltam, de nekem nem igazán jött be.
Szeretnék a cseresznyelégy témához hozzászólni, de csak általánosságban, ezért nem címzem senkinek válasz gyanánt. Jelenleg 1db 28 éves germersdorfi fám van, meg 3db 3 éves: bigarreau, katalin, kavics. De legalább 45 éve bosszant ez az átok cseresznyelégy. Régóta vadászom a netet ezzel kapcsolatosan, illetve olvasom a cseresznyés és a növényvédős topicot. Amatőr kertész lévén megpróbáltam az olvasottakat összefoglalni és egy használható technológiát kitalálni magamnak. Ezt most szeretném veletek megosztani, meghallgatni véleményeiteket.
Tehát:
Véleményem szerint a cseresznyelégy ellen csak nemtomhányszori permetezéssel nem lehet hatásosan védekezni. Komplex technológiára van szükség.
Amit én az idén tettem, illetve teszek:
1.lépés: A cseresznye fa alját megszórtam talajfertőtlenítővel, bedolgoztam a talajba.
Ezt a földben lévő báboknak, illetve a kikelő legyeknek szánom. Április 30.-án történt.
2.lépés: A napokban egy-két sárgalapot kihelyezek, valamint a talajfertőtlenítőt megismétlem, mert viszonylag sok eső volt az elmúlt héten és a szert az első alkalommal 10cm mélyre dolgoztam rotációval. Most csak gereblyével fogom 1-2 cm mélyre.
3.lépés: A korábban kihelyezett lapokon figyelem a legyek rajzását, szükség esetén növelem a kihelyezett lapok számát.
4.lépés: Május 18-25 között kap egy permetezést, ami egy kontakt és egy felszívódó rovarölőből áll. A permetezés előtt cserélem a megtelt sárgalapokat.
5.lépés: Cseresznyezabálás.
Volt már olyan évem, hogy alig találtam kukacos gyümölcsöt. Az elérhetetlen ágakról is kukac nélküli cseresznyék hullottak feketére éretten, aszalódottan.
Próbálom értelmezni a szavaidat, magyarul a lombtrágyázás=az a peremetezés ilyen kézi permetezővel, tehát azzal járok jobban, ha úgy pótolom a tápanyagot, így kevés az esélyem, hogy kiégetem. Lentebb 30g-ot javasoltak, szerinted annyi elég? Tehát nem sok? Mert akkor Próbálkozom azzal, így remélem sikerül nem kinyírnom a málnáimat :)
Ez nagyon jó, kb én is ezeket a szereket használom. De az Actara hiánya felborította a rendszert. Vajon miért csak 1 szer lehet használni a Mospilant ?
Azonkívül hogy nem is olyan hatásos mint az Actara ?
A szobában telelt hibiszkuszaim már háromszor fújtam le vele, és még mindig találok rajta molytetűt. Nem merem kivinni őket a kertbe, nehogy megfertőzzem az ottani növényeket.
A lombtrágyázás valszeg hatásosabb. Azt kell megérteni, hogy a hajszálgyökérzet - ahol a felszívás történik - érzékeny az ozmotikus hatásokra, a tömény oldatok simán kinyírják, ezért van az, hogy belocsolásra 0,05-0,1% max 0,15%-os oldatokat lehet csak használni, ami korlátozza az így beadható mennyiséget, meg eleve a felszívódás ilyen módon függ a gyökérzet állapotától, talajviszonyoktól, stb. Ezzel szemben a levél sokkal kevésbé érzékeny az ozmotikus hatásokra, tehát jóval töményebb műtrágya-oldatok is használhatóak, és a talaj vagy a gyökérzet problémái esetén is működik.
Valszeg az aknázómolyok miatt. Ha megfigyeled, az alkalmazott növényvédőszer dózis is változik a kártevő és a védendő kultúra függvényében! Levéltetűre pl elég 1,25-1,5 gr/10 liter.
Hát nehéz a növény védőszereket követni. Én saját használatra egy excel táblázatot vezetek és próbálom folyamatosan aktualizálni, naprakészen tartani. Bevallom ez a fórum sokat segített és segít ebben nekem. Csipegetem a morzsákat, ha valaki megemlít egy szert, tapasztalatot, akkor utána nézek és felveszem a listámra, ha szóba jöhet. Megnézem a hatóanyagát, árát, kiadósságát (ezen belül a leggazdaságosabb kiszerelését, ami egy kiskertben még reális). Magyarul mennyire gazdaságos, lehet, hogy ugyanazzal a hatóanyaggal egy olcsóbb szerre bukkanok.
Egy kép mentést ide teszek, így néz ki. Természetesen ez csak egy részlete a táblázatnak, megvan ugyanez a gombaölőkre és az egyéb szerekre, mint a gyomirtók, csigaölőszer és a segédanyagokra is.
Van abban némi ellentmondás, hogy mindeközben a Mospilan-t egy szezonban egyszer használhatod szintén a leírás szerint cseresznyében és meggyben... Akkor most milyen 7 napos gyakoriságról van szó? :-)
az első 3 kép jonathan alma hajtásvég pásztorbot - a florinán is van , a szomszéd másik jjonagoldján is van ilyen.
ez is az letörve
ez egy vilmoskörte hajtáshervasztója
végül egy képen a körte és alma pásztorbotja. 
