Hálistennek nagyon jó helyen élek búvárkodás szempontjából, és vagyok annyira szerencsés, hogy heti 1 alkalommal merüljek (hobbi szint, 30-40 méterek közötti nitrox).
Szemet szúrt nekem a Sony új AS100-as kamerája (búvár tokkal).
1) Volt e aki már használt ilyet, vagy a korábbiakból egyet merüléshez? Mivel Sony ezért szerintem az érzékelőre nem lesz panasz (főleg magas iso terén), és ha nem muszáj nem vennék GoPro-t.
2) Vörös szűrőt szerintem meg tudom oldani úgy, hogy a búvár tokba belűről méretre szabok egy CTO vagy hasonló zselélapból valamit (itt kék a víz így magentára nem lesz szükségem szerintem).
Elgondolkodtam viszont a világításon, ha nem akarnék csak a természetes fénnyel (már ha van) dolgozni.
Szeretném valami olcsóbbra kihozni a szettet, ezért a következő megoldásra gondoltam.
Hobbi búvár. Aki alkalmanként, kis mélységekbe merül kedvtelésből.
Gyakorlott búvár. Annyi tudást és gyakorlatot szerzett, hogy nagyobb mélységekbe és extrémebb körülmények esetén is merül valamilyen tevékenység miatt. Fotózás, videó, felderítés, kisebb munkák. / Ne feszegessük az adrenalinfüggést. /
Profi búvár. Minden feladatot meg tud oldani a víz alatt. Munka, mentés, stb. Legtöbbször hivatásszerűen merül.
Direkt nem sorolom fel a sportolókat, mert az teljesen más kategória.l.
Látható, hogy itt a legnagyobb véleménykülönbségeket az első besorolás váltotta ki.
Persze hogy marhaság, legalábbis ezen a szinten ahová a "hobbibúvárok" (nem sértésnek szánom, csak megkülönböztetés azoktól, akik foglalkozás szerűen űzik) eljutnak. Csak arra akartam célozni, hogy a búvárnál nem annyira "automatikus" a halál mint a légisportoknál...mégis a búvár az, aki nem mehet egyedül-ellenkező esetbe suicid, felelőtlen, szabályszegő, őrült i tak dajse...
De nem kell ide légisport, a közlekedés is lényegesen több veszélyhelyzetet rejt magában mint a ti sportotok. Menj keresztül a fővároson és próbálj meg vezetés közben percekre elbambulni...menj le az M7-en a Balatonra és figyeld percekig a sztráda felett szitáló vörösvércsét a belső sávból...
Az élet tele van veszélyhelyzetekkel amiket fel sem veszünk mert megszoktuk őket. Rendben, a víz nem a természetes közegünk, máshogy működnek ott a dolgok de ha észnél vagy, ott sem kisebbek az életbenmaradási esélyeid mint egy csomó más helyen.
Nem lenne szabad ennyire egysíkúan gondolkodni mint itt páran teszik.
Bocsánat, rossz helyre céloztál: nem sértegettem senkit, arra sem reagáltam, hogy engem sértegetnek, mert lepereg rólam. De olyan embereket bántanak/bántotok, akiket tisztelek, és becsülök a munkájukért, és nem tudják magukat megvédeni (lehet, hogy nem is szeretnék hamis vádak ellen???), azt nem szeretem. Egy tisztességes, szakmájukat becsületesen végző oktatói társadalmat döngöltök most földbe néhány kókler miatt!!! Véleményed szerint a tisztességes vagy a gazember búvároktató van többségben???? Hmmmm???
Mert vannak gazemberek, az emberiség nem az. Jó lenne leszokni az általánosításról.
Én jelen esetben kiszállnék a vitából, szívesebben olvastam hozzászólásaitokat a felszerelésekről és egyéb csoda vízalatti világról.
Mint társak, a boldogulásunkért tisztázzuk a fogalmakat.
Először is nem üzlet ma mon. búvároktatónak lenni. Kevés jelentkezőre, nagy költség. A tényből kiindulva, hogy én aztán senkinek semmit (már), nem adok kölcsön, bérbe, sehogy. Felnőtt - tehát félig-meddig fafejű - embereket oktatni? Mind ha csak lóval imádkoznánk. Meg kérném az árát. Nem teszem, nem ér annyit.
Mikor lejön a gyerek és a haverja búvárigazolványát áztatja a sörben (sajátja nem lévén) és már merül is, akkor bizony távolabb úszom ezektől a vidám fickóktól, nehogy lássak valamit.
Másodsorban a barátomtól sem fogadom el ingyen a palacktöltést, a hajósmerülést, stb...
Pénz: amit fizetsz, olyat kapsz. Esetleg rosszabbat.
Kétkedőknek: mikor én bele akartam kóstolni a vitorlázórepülésbe, akkor azon felül, hogy orvosi vizsga és tanfolyam, meg könyvek és vizsga, volt még, hogy önkéntesen társadalmi munkát kellett vállalni a repülőtéren, mint : telefon-, hangár-, ügyelet, kulimunkák sora, stb. Legalább ötven órát évente.
Nem adnak ingyen semmit. Az utolsó balek akit ismertem meghalt régen.
Ha 40-en egy bukfenc után a kölcsönzős palack nem ad több levegőt, mert hiányzik a kis cső a csapról és a felgyűlt rozsda (amit a nyomás odaprésel így "rendes" testhelyzetben sem hullik le) elzárja a nyílást mit teszel? Vagy ha kinyomja az O gyűrűt? (rekreációs búvár, mono cuccal)
Vagy ha kinyomja az O gyűrűt?
Társ nélkül lesz elég időd megoldani a helyzetet?
Társ nélkül, ha fel is jutsz a felszínre ki fog segíteni? (Boar: pl. eljutni a dekókamráig (ha van))
Ugye te is tudod, hogy a kamrád marhaság. Cressiman jól érvelt.
A hasonlatod akármit, is mondanak a többiek, ül. Ez az egész merülési szabályzat egy nagy marhaság. Ha megtanítom, hogy mi mivel jár, kevésnek jut eszébe, hogy ráncigálja az oroszlán bajszát.
Kértelek benneteket, hogy ne sértegessétek egymást.
Nyugodtan kikérheted magadnak bárki véleményét, azért az a tényeken nem változtat.
Ha megengeded, régebben foglalkoztam ezzel a dologgal, mint te. Nem voltam soha a N. 1, de egypár gyereket megtanítottam, még nem a kártyás időkben.
Ha olvastad a hszeimet tudhatod a véleményem.
Sajnos oktató barátaim is panaszkodnak az állapotokról. 6-8 gyerek buborékol Dorogon, az oktató meg a stégről nézi őket. Mikor szóltak, vállrándítás volt a válasz.
Tisztelet annak a kevésnek, aki felfogja, hogy az emberek az életüket bízzák rá. Öreg fejjel úgy látom ez a kevesebb. Szegény Attila barátom most csuklik.
Van valami oktatói ellenőrzés? Na ugye, hogy nincs. Akkor mit várunk? Olvasgasd a Submarint. Ott is tárgyaltak pár esetet. És ezek nem rémhírek.
Úgy gondolom, még soha nem próbáltál meg barlangrajzot festeni, mégis nyilatkozol róla...
Korlátolt vagy és meg sem próbálod felfogni amit mondok, leragadsz annál, hogy nem merültem. Fröcsögj csak nyugodtan tovább, a kártyáiddal meg igazgasd a fehér port az asztalon vagy add oda a gyereknek játszani...
Teljesen szuverén jogod úgy gondolkodni, ahogy neked jól esik:
ELLENBEN
Megvédve azokat a búvár oktatókat, akikkel az élet összehozott (talán többet ismerek, mint te, dehát ez nem dicsőség, hanem állapot):
Ne sértegess általánosságban, azért mert valamit hallottál, valamit olvastál, ne adj isten a haverod épp ezt duruzsolta a füledbe, esetleg a tengerparton - ÉS NEM BENNE - azt hallottad, hogy elüzletiesedet. KIKÉREM MAGAMNAK AZOKNAK AZ OKTATÓKNAK A NEVÉBEN, AKIK TISZTESSÉGESEN, BECSÜLETESEN, ÉS LELKIISMERETESEN FELKÉSZÍTIK AZOKAT AZ EMBEREKET, AKIK AZ ÉLETÜKET BÍZZÁK RÁJUK! NE RÁGALMAZZ!!!!
Ha véletlenül - bár saját bevallásod szerint még a búvárkodás közelében sem jártál, - csak ismersz egy embert, aki már hallott róla, rossz búvároktatóval hozott össze a rossz sorsod (ugye csak 1 ilyet ismersz????), hát az a saját hibád. Amikor nálunk szóba került a búvárkodás, 4 oktatócsapatot jártam végig. És döntöttem. JÓL! Hogy ez neked nem sikerült??? Hmmm nem engem/minket minősít.
Még egy tiszteletteljes kérés: jeleznéd itt, ha esetleg víz közelébe kerülsz? Csak hogy véletlenül se kerüljünk egy hajóra!
Egyszerű vagy mint a barlangrajz, majd ha életedben egyszer is merültél komolyabban, és ne adj isten szükséged lesz segítségre (nem kívánom), de ha olyan mentalitású emberre kell bíznod magad amilyen te vagy, nos akkor nagy szarba leszel.
Mit jössz a siklóernyőzéssel, az almát a körtével nem érdemes összehasonlítani, ebből is látszik milyen korlátolt vagy, a másik dumád a dekokamra meg egyenesen joke of the day kategória.Simán lehet, hogy nincs kamra elérhető távolságban, ha nincs biztosításod, akkor 7 számjegyű is lehet a kamra díja, és egyébként sem vágyik senki arra, hogy napokat töltsön egy budi méretű hengerben elég komoly fájdalmak közt.
Annyira szánalmas az ilyen fröcsögés amit művelsz, ismerem ezt a fajtát, majd ő tudja, neki ne mondják meg, amúgy is ő az élet királya mindennel tisztába van, aztán meg menteni kell, és síró görcsöt kap a bázison, vagy a hajón, és taknyos orral hálálkodik miután kibőgte magát, mint egy 5 éves, hogy köszi, a segítséget, nagyon megijedtem, azt sem tudtam mit csináljak hirtelen stb-stb.
Pont ezzel érveltem én is a szabályzat készítésekor, de ledorongoltak. Lásd a Duna forrásának felfedezését. Mondtam akkor a Surányinak, hogy kísérd te.
Talán ezek a sikertelenségek vezettek oda, hogy felhagytam a szövetséggel.
Én légiforgalmi irányító voltam 38 évig. Ez valójában nem is tartozik ide, ha csak annyiban nem, hogy a (karrierem vége felé anyagilag is) megbecsült szakmám, s a vele járó fizetés lehetővé tette gyerekkori álmom +valósulását, azaz nem csak sznorklizni, de igazából merülni. Akkor még palackkal (azaz sürített levegővel, nem különféle gázokkal). Ha visszakeresel a hsz-eim között (bocsáss + a lustaságom miatt, hogy nem teszem meg helyetted) olvashatsz (nekem pláne) s tán másoknak is érdekes, vagy színes beszámolókat/élményeket merüléseimről.
Amit a paplanernyős/siklóernyős és egyéb élet kockáztatós repülés fajtákról írsz, szvsz, nem hasonlítható merüléshez, ha csak annyiban nem, hogy minden sportban be kell tartani a szabályokat a túlélés érdekében, már csak hogy ne kerüljünk a tv híradóba pár percre (bár, ahogy mondják 15' hírnév mindenkinek jár).
Lényeg a túlélés, akár sürített levegővel, akár szabad tüdővel. Osz' jól van. :-)
Így van.
Még offolok egyet aztán ígérem, abbahagyom. Nekem ez a vizes dolog vanmensó, többek között ezért zavar, hogy merülni csak társal stb. stb. Nekem a merülés csak egy eszköz lenne ahhoz, hogy egy kicsit elfeledkezhessek mindenről és ha akarom, félóráig bámuljak egy kúpcsigát öt méter mélyen anélkül, hogy állandóan fel kelljen mennem levegőért. Persze, tudom, biztonság meg babámfasza...de had legyen egy igazán ostoba kérdésem...a siklóernyősnek, a sárkányrepülőnek ki fogja a kezét odafönn? Ha egy búvár nem úgy jön fel ahogy kellene, még mindig ott a dekokamra...ha egy siklóernyős nem úgy jön le ahogy az meg vagyon írva, akkor jó eséllyel egyedüli opció a gyászszertartás...mégsem nevezik felelőtlen barmoknak az ernyősöket mert nincsenek rálógatva egy bazinagy hőlégballonra...
