Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
"Abban az esetben persze kicsi a hatása ha jó a kémény, elég magas, nagy az átmérője, és a kályha belső hőmérséklete 100 C fok a begyújtáskor, száraz a fa, és le volt zárva a kályha rendesen és nem hűlt ki másnapra. De a faluban a 90%-a a kályháknak nem ilyen, és most szívott mindenki."
Amiket itt leírtál egy átlag tömegkályha mindenféle hitech szir-szar nélkül tudja. Akkor miről is beszélsz már hónapok (a múltkori eltűnéseddel együtt évek) óta ?
"De bizony sokszor állították hogy nem érdekes milyen az időjárás stb., és minden mindegy.
Nem."
Nem. Megint csúsztatsz!
Azt állították többen, hogy nincs értelme túlbonyolítani és drágítani a kályhát, mert NINCS AKKORA JELENTŐSÉGE a környezeti viszonyoknak mint amit te tulajdonítasz neki. Vagyis esetedben többe kerül a vám mint a rév. Mert ennél sokkal fontosabb, olcsóbb és egyszerűbb dolgokkal is el lehet érni közel ugyanazt az eredményt.
"Ugyanaz a levegő(gáz) tömeget ami adott sebességgel belép a rendszerbe és persze adott tömeget is jelent, ha szűkíted, majd tágítod, stb. aztán megint szűkíted és megint tágítod nem lehet teljesítmény fokozni ezzel, csak a sok súrlódás miatt lassan kioltod a mozgási energiáját.
Nem hogy örök mozgó nem lesz, hanem semmilyen."
Nem én állítottam, hanem te:
"Tehát ha a szél belép az egyik oldalon akkor 3 m/sec a sebessége, akkor a másik oldalon 15 m/sec lesz a mért érték műszerrel mérve (közte meg elvégzi a dolgát"
Ez így ebben a formában sorbaköthető és már kész is az örökmozgó :)
Ugyanaz a levegő(gáz) tömeget ami adott sebességgel belép a rendszerbe és persze adott tömeget is jelent, ha szűkíted, majd tágítod, stb. aztán megint szűkíted és megint tágítod nem lehet teljesítmény fokozni ezzel, csak a sok súrlódás miatt lassan kioltod a mozgási energiáját.
Nem hogy örök mozgó nem lesz, hanem semmilyen.
Régen a szélmalmokat, most meg a szélerőműveket is elhelyezés szempontjából tervezni kell.
Ha valaki vitorlázik az tudja, hogy a vitorlás versenyen ez mit jelent. Aki jól fogja meg a szelet az elhúz a francba, a többi meg akadályozza egymást.
A huzatfokozó nem a létező huzatot fokozza (félreérthető a neve). Egyszerűen áramlástani jellemzőket változtat meg. Kb. hasonló mint régen a hajlakkszóró, a vízszintes csőbe ha belefújsz akkor a függőleges csőben felfelé megy az anyag.
Tehát lesz huzat akkor is ha nem akarod.
Ezzel az a baj hogy akkor is fokoz ha vihar van. :)
A másik probléma a huzatszabályozás, ami a nagy szél hatását hivatott visszafogni a kívánt mértékre. Ezzel meg az a baj általában hogy akkor is visszafog ha alig van szél, tehát bizonyos mértékek alatt már rontja a hatást.
Amit én csináltam az egyszerre csinálja mindkét funkciót úgy hogy a kívánt értékhatáron belül marad (minimum maximum). Elvileg még szabályozható is, tehát testre szabható.
Méretben mindegy mekkorát csinálnak belőle, tehát jó egy gyárkéményre is akár.
A gyakorlatban tehát egy falusi hát 6 méteres kéményéből csinálhatsz vele egy 10-15 méterest virtuálisan, és pótolhatod a kis keresztmetszetű kémény hátrányait..
Nincs benne mozgó alkatrész és mindegy hogy honnan fújdogál a szellő. Nem tud elromlani, nem esik bele az eső és nem mászik bele a macska, vagy a galamb, nem esik bele a hó, stb. stb. Nem érzékeny a bukószélre, stb.
Sosem állítottam hogy szakértő lennék, hiszen nincs OKJ-s tanfolyamom.
Nincs szakirányú végzettségem sem (van másik 3, de nincs köze a konkrét kályha építéséhez).
Van olyan amivel mondjuk üzemeltethetném a János Kórházat, de nem szerelhetek semmit, és tervezni sem tervezhetek mert ilyen papírom nincs.
Van másnak.
De bizony sokszor állították hogy nem érdekes milyen az időjárás stb., és minden mindegy.
Nem.
Csak egy példa, most pld a napokban volt olyan időjárás, hogy a külső hőmérséklet 8-9-12 C fok volt, a páratartalom 92%, a szél erő nulla, a légnyomás 1013 Pa. A kéményekből a füst 45 fokos szögben lement a földre, és ott terjengett.
Ma is.
Ha valaki azt állítja hogy ez nem zavarta a kályhát semennyire, hát az egy érdekes vélemény.
Abban az esetben persze kicsi a hatása ha jó a kémény, elég magas, nagy az átmérője, és a kályha belső hőmérséklete 100 C fok a begyújtáskor, száraz a fa, és le volt zárva a kályha rendesen és nem hűlt ki másnapra. De a faluban a 90%-a a kályháknak nem ilyen, és most szívott mindenki. Ugyanakkor a házak belső hőmérséklete alacsony, tehát kicsi a különbség, a tető magasságában a napsütés miatt van 10 fok felett, a lakásban meg 15 fok van. Nincs jelentős különbség általában.
A huzatfokozó ezen segít, a nulla vagy alig érzékelhető szelet is összeszedi és elindul a kályha. Mivel ugyanilyen viszonyok között mértem e nélkül is, most látom mi a különbség.
A lakosok nem is értik hogy nálam szépen megy a cucc, neki meg döglődik (nem tudják mi a fene van a kéményen).
Én évek óta használok kályhát, de eddig még nem vettem észre azt hogy drasztikusan beleszólna a szél a működésébe! A hőmérséklet már annál inkább! Az én harangkályhám 16-17 fok felett nem indul el, mivel nincs meg a megfelelő hőmérséklet különbség és kémény keresztmetszet. Gondolom ezen a problémán a huzatfokozó sem segít, hiszen ha nincs hőmérsékletkülömbség nincs áramlás sem amit szabályozni tudna.
"Tehát ha a szél belép az egyik oldalon akkor 3 m/sec a sebessége, akkor a másik oldalon 15 m/sec lesz a mért érték műszerrel mérve (közte meg elvégzi a dolgát"
Te figyu, nem akarod ezeket sorba kötni ? Mert akkor már fel is találtad az örökmozgót. :)
"Itt általában vitatják a szakértők az időjárás és a külső fizikai viszonyok hatását a kályhákra, azt állítva hogy lehet olyan kályhát csinálni amit ezek nem érintenek jelentősen.
Rossz hír: Nem lehet."
Megint csúsztatsz!
Itt szakértőnek legfeljebb te tartod megad, senki más. Ahogyan azt sem állította senki, hogy a külső tényezők ne befolyásolnák a kályha működését. Csak azt állítja/tapasztalja a többség, hogy nem olyan mérvű a hatása ezeknek, mint ahogy az te állítod. Mivel eddig semmi konkrétummal nem szolgáltál és csak csapongsz a sokszor logikátlan ötleteléseid között ezért egyre nehezebb téged komolyan venni.
Itt általában vitatják a szakértők az időjárás és a külső fizikai viszonyok hatását a kályhákra, azt állítva hogy lehet olyan kályhát csinálni amit ezek nem érintenek jelentősen.
Na látod itt jelentkezik az a probléma, amikor valaki nem egyetemet végez hanem faiskolát (különös tekintettel a sziklakertekre).
A fizika áramlástani ismeretei ugyanis pontosan leírják és képletek alapján számítható is, hogy a szűkület (magyarul írom inkább ) és a tágulat, milyen sebesség és nyomás változásokkal jár.
Igaza is van sanci bácsinak, mint mindig, ésl ehhez tényleg semmi köze a szélnek. De nem erről van szó
Csak hogy a szél is az áramlástan törvényei szerint hat a kémény kitorkolására és ott a szélsebesség miatt sebesség változás és nyomás változás is keletkezik.
Konkrétan az én méréseim szerint általában azon a kitorkolás módosító szerkezeten amit én csináltam, egy adott szélcsatornára vonatkozóan (nekem van egy pár) 5 azaz ötszörös a különbség.
Tehát ha a szél belép az egyik oldalon akkor 3 m/sec a sebessége, akkor a másik oldalon 15 m/sec lesz a mért érték műszerrel mérve (közte meg elvégzi a dolgát.
Ez a folyamat viszont a függőlegesen felszálló füstre értelemszerűen hatást gyakorol és annak is megváltozik a sebessége (vákuum keletkezik) és a normális gravitációs mozgást felgyorsítja, és ez kihat az egész kályhára egészen a levegő betáp pontokra is.
A most általánosan alkalmazott Weidinger tárcsákra is igaz ez az összefüggés, csak azzal van egy nagy baj, hogy bukószél esetében az alsó tárcsára jutó szélerő "belelő" a kéménybe és lenyomja a füstöt, amitől a tévét néző nagymama eufóriába esik és úgy is marad.
Ergo: nem árt ha teljes körűen vizsgáljuk a dolgot mert akkor nem kerülünk olyan helyzetbe hogy virágot kell küldenem neked , de nem az öltözőbe, mert mint kályhás szamuráj belátva a tévedésedet a kardodba dőlsz.
De legalább kulturáltan szórakoztunk valamin.
Azt viszont nem tudom, hogy a Libik mester hogyan mérte volna meg a kályhán belül az áramlási sebességet, inkább azt gondolom hogy sehogy, egyszerűbben, fogta a képletet, kiszámolta. és passz.
Ezt viszont megteheti bárki ha tudja milyen a légtömeg mennyisége és milyen a belépési sebesség mértéke.
Most már elég sok katarzis élményed lenne, mert közben fejlesztünk mint a gép.
Tegnap fedezte fel az egyik bedolgozó szakértő, hogy nyugati kályhagyártó kísérleti kályhát épített, aminek a hőtároló része 90%-al kisebb súlyú anyaggal tárol adott mennyiségű hőt.
Konkrétan 1200 kg kő helyett 130 kg anyag tárolja a hőt, és ezzel a hősugárzást elnyújtja több órával.
Ha ez igaz, akkor a tömegkályha koncepció elhal, hiszen teljesen felesleges tégka tonnákat beépíteni. Én ebben nem annyira bízom még de meg kell vizsgálni.
Ezért kipróbáljuk és mivel az én terveimben alkalmazott új kályha véletlenül alkalmas erre (más célra gondolt egyik tér beépíthető ezzel) megcsinálom.
Én is feltaláltam egy hőtároló anyagot (speciális recept), de az nem a súlya miatt előnyös hanem a hőtárolási képessége miatt, és azért mert 80%-al olcsóbb mint a samott. Egyébként tűzálló is, a tűztérbe helyezve is bírja a gyűrődést, bármilyen hőlökés esetében.
Előállítása egyszerű, a helyszínen is, képzettség nélkül.
A többi újdonságot most nem írom le.
Az EU szabadalmi rendszer felépítéséig (szerencsére még nem adtam be) várnom kell.
Nem kispofám, gyanítom hogy lövésed sincs tényleg miről beszélsz. Ki mondta hogy a kályha belsejében mértem valaha is huzatot? A megvehető árú méregető eszközök nem bírják a 70 C feletti hőt, és mivel én nem vagyok egy gyár, nincs olyan milliós műszerem ami ilyet képes mérni. Ha ezt te nem látod be vagy nem érted még a kérdést sem az a te problémád, de akkor még nem kötelező sértegetni senkit.
Mindenkinek jogában áll hülyének lenni és ezt a jogot tőled sem vette el senki igaz?
Nem kispofám én még nálad is kevesebbet tudok és ezt le is merem írni, nem okoskodok itt mint aki feltalálta a langyos vizet aztán meg megkérdezi hogyan kell azt megmérni.
Vegyed úgy hogy én minden alkalommal -ha úgy tartja kedvem- amikor saját magadat hazudtolod meg én hozzászólok, mert ez egy nyilvános fórum és mint leírattatott a hülyének is joga van hozzászólni.
A hülyét mindenki értelmezze a saját értékrendje szerint!
U.i.:Nem kályhát érintő témáról nem kívánok veled vitába szállni, mert értelmetlen szemétszaporítás!
A 6825 hsz ben feltettem egy táblázatot a Libik könyvből.
A tűztérben nem tudom megmérni mert elolvad a műszerem :)
De a belépő pontokon lehet mérni, az elég is.
A kályha belsejében a szűkítő helyeken nyilván gyorsabb és a tágulatokban (harang stb.) pedig lelassul.
Ezzel párhuzamosan csökken vagy nő a nyomás, amit szintén lehetne mérni ha van hozzá műszer.
A kémény belépő pontja szintén problémás mert 100 C fok feletti a hő.
De mindegy már ott, mert ami bemegy az ki is jön.
A fő mérési probléma ezzel az hogy ha egy kályhába sok vagy több helyen megy be a levegő akkor a légtömeg és a sebesség nyomás stb. mérése komplex az egész kályhára nehezen mérhető.
Ami nagy baj. Nem mindegy ugyanis milyen a levegőztetés mértéke, és ha túl van levegőztetve (túl nagy a huzat, és/vagy az égés végén is sok a levegő betáp ) akkor a hő is ki megy a füsttel együtt (ezen a teljes lezárás segít a legvégén, de előtte nem tud).
A műszerekkel az is egy érdekes kérdés hogy a Nitrogén mérése nem megoldott, csak egyén Nitrogén származékokat mérnek..
A március 22.-i Tömegkályhás+szalmaházas infó nappal kapcsolatban:
Továbbra is várjuk a jelentkezéseket a:
tomegkalyhastalalkozo@gmail.com
levél címre.
Megmondom őszintén, a címet azért hoztuk létre, hogy felmérjük; lesz-e egyáltalán annyi érdeklődő; (illetve leutaznak-e egyáltalán annyian Debrecenbe), hogy érdemes legyen megtartani?
Örömmel jelentem, hogy pozitív csalódás ért. Sokan jelentkeztek, többen is mint reméltem.
Aki még gondolkodik a dolgon, azt is kérném, hogy küldjön levelet a részvételi szándékáról. Akár feltételesen is.
A Debreceni Megújuló Energiapark ugyanis visszalépett. A korábban megbeszélt időpont még sem jó nekik. Így új helyszínt kerestünk.
A pontos programról, és a helyszínről hamarosan mindenkinek a levélcímről értesítést küldünk.
117 m2 hasznos terület, ennek hőszükséglete 4,6 kW, tető födém szigetelés 40 cm, homlokzat 38 porotherm+20 cm kőzetgyapot, stb. ...
Igen, hőcserélő van azon a részen, alacsony hőfokú gravitációs és kondenzációs elven működő, épület gépész által tervezet-méretezett hidraulikus fűtés rendszerrel , segéd energia felhasználása nélkül.
