Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Sokszor felmerül a kérdés, hogy felületfűtésnél, ha nem állndó hőmérsékletet tartok, hanem hagyom kihűlni és utána felfűteni, hogyan alakul az energia felhasználás?
Véleményem szerint utóbbi eset az energiatakarékosabb, hiszen:
- a kihűlt (padló, fal) hőtehetetlensége okán jelentősen lecsökken (megszűnik) a ki/bekapcsolgatások száma, főleg ha vissza van véve a kazán teljesítménye, akár min. re.
A kazán modulál. Vagyis ha ki van hűtva a fal,akkor vagy ezerrel elkezdi felűteni maximum teljesítménnyel, vagy 100év lesz mire lesz vmi komfort érzés a helyiségben...
(Kazán teljesítmény minimumra visszavéve, reggel 7 kor kapcsol be, fél fokot melegszik 5-6 óra alatt, majd megint lekapcs... komfort érzet teljesen ok.)
- ugyancsak ezen okok miatt a visszatérő hőfoka jóval alacsonyabb a felfűtés alatt, így a kazán hatásfoka min. teljesítményen magasabb (nemcsak a nagyobb kondenzáció miatt!)
Ha nem a kondi miatt akkor miért? és mikorra lesz így meleg?
(A kondenzáció mennyisége nagyrészt a visszatérő hőfok függvénye. A kazán hatásfoka azonos előremenő/visszatérő mellett is magasabb min. terhelésen, lásd korábbi diagramm. Ha nagyobb a delta T, füstgáz/víz, azonos térfogatáramok mellett több hőt ad át a hőcserélő, kondenzációtól függetlenül is. 4-6 óra alatt mellegszik helyiséghőmérséklet 0,5-1C fokot. Igazából, mikor indul akkor sincs hideg... S így az előremenő 26-29C, a visszatérő 20-23C.)
Összességében, ha napközben, de főleg éjszaka az alacsonyabb hőmérséklet nem feltétlen okoz komfortérzetben változást, ill. akár előnyösebb is lehet, hiszen hűvösebb környezetben aludni jobb,
(megint a közhely tanács:Egyég gyümit,mert egészséges... :))
(Mi nem szeretünk melegben aludni, -0,5 1C éjjel kellemesebb. Két pici gyerekünk 1 és 2 évesek szobájában padlófűtéssel 18,5 - 19,5 C van hajnalra (szándékosan), s így átalusszák az éjt. Korábban többször felébredtek... :) Megjegyzem, mikor folyamatos üzemben volt a kazán, akkor is ennyi volt éjjel, csak a szivattyúk forogtak elég gyakran a kazán sűrű kapcsolgatása mellett...)
míg napközben a lassú felmelegedés okán ideális esetben folyamatosan üzemmel, délutánra, estére éri el a maxot. (Ez nappal/éjjel 0,5 1C (thermosztát) különbségnél nálam bevált, napi 3x i indulással, folyamatos min. teljesítménnyel.)
általában 5-re ér haza a család,mikor kezdesz fűteni hány fokról mennyire? mikorra lesz meleg? lefekvéskor? hogy lesz így hidegbe alvás? hőtehetetlenség?
(Reggel 7h be, 12 ki, 15 be, 20 ki, 00 be, 03 ki. Kb: Reggel 19,5, 12h 20C, 15h 19,7C, 20h 20,5C, 00h 20C A padló 3-4 óra alatt nem hűlik ki teljesen, általában a belső hőmérséklete 21-24C.)
Sokan azzal érvelnek, hogy a felfűtés jóval több energiát igényel, mint a "hőntartás". Ez igaz is,
(akkor most melyik is az energiatakarékosabb? :))
(A szakaszos.)
de míg a hőntartás folyamatos, addig a felfűtés szakaszos (hidegebb víz, folyamatos üzem, kazán magasabb hatásfok).
ezt hogy?
(Hőntartásnál folyamatos hőigény jelentkezik, ami összességében megegyezne a szakaszos üzem összes hőigényével egy napra vetítve, de energiafelhasználás szempontjából, kondenzációs kazán esetében utóbbi a jobb megoldás, a kazán magasabb hatásfoka miatt, ami a nagyrészt hidegebb víznek, minimális kapcsolgatásnak, valamint a szivattyúk, ventillátorok szakaszos üzemének köszönhető. Nálam pl. 0, 5C kinti hőmérsékletnél az üzemidő 40-50% ban áll minden.)
Összességében (energiamegmaradás törvénye!) adott épület adott hőmérséklet eléréséhez, akár folyamatos/akár szakaszos üzemű fűtésnél a bevitt energiamennyiség egyenlő.
Megtakarítás a szakaszos (napi 2-4 alkalom) üzemmódnál jelentkezik, akkor is ha a kazán a hőigény 1,5-2 szereséig vissza tud modulálni.
Ez csöppet zavaros,kifejtenéd?
(Pl.: hőigény 1kwó folyamatosan, a kazán meg 1,5-2 kw ig tud csk lemodulálni, akkor kapcsolgatni fog, mert próbálja az előremenőt egy szűk "range" ben tartani. Míg szakaszos üzemnél lassabban éri el a kívánt előremenőt. A magasabb kazánhatásfok miatt gazdaságosabb ez a fajta szakaszos üzem.)
Szakaszos üzemnél "grátisz" megtakarítást jelent a szivattyúk (és a kazán) kikapcsolt állapota a "lehűlés" szakaszában, áramfogyasztás tekintetében.
moduláció? csináltál konkrét méréseket?
(Igen. A kvázi folyamatos üzemhez képest az áramfogyasztás kb. 30-40% al kisebb lett. Nem beszélve a sok-sok kapcsolgatás nem kimondottan hasznos voltáról. Zsb14, hydrováltó 2 db alpha2)
Én arra törexem,h maximális komfort legyen,ésszerű költséggel. Vagyis 3-4óra alatt melegszik fel a padlófűtés= nem hagyom kihűlni. Nem engedem a lakás 20 fok alá esni(nappal,éjszaka) ,így a komfort 22 fok hamar elérhető.
Akkor egyetértünk. A sok kísérletezést nálam a napi 100 fölötti kazánkapcsolgatás indokolta. Az más kérdés, hogy így"szakaszos üzemben" a gázfogyasztás is csökkent.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy felületfűtésnél, ha nem állndó hőmérsékletet tartok, hanem hagyom kihűlni és utána felfűteni, hogyan alakul az energia felhasználás?
Véleményem szerint utóbbi eset az energiatakarékosabb, hiszen:
- a kihűlt (padló, fal) hőtehetetlensége okán jelentősen lecsökken (megszűnik) a ki/bekapcsolgatások száma, főleg ha vissza van véve a kazán teljesítménye, akár min. re. A kazán modulál. Vagyis ha ki van hűtva a fal,akkor vagy ezerrel elkezdi felűteni maximum teljesítménnyel, vagy 100év lesz mire lesz vmi komfort érzés a helyiségben...
- ugyancsak ezen okok miatt a visszatérő hőfoka jóval alacsonyabb a felfűtés alatt, így a kazán hatásfoka min. teljesítményen magasabb (nemcsak a nagyobb kondenzáció miatt!)Ha nem a kondi miatt akkor miért? és mikorra lesz így meleg?
Összességében, ha napközben, de főleg éjszaka az alacsonyabb hőmérséklet nem feltétlen okoz komfortérzetben változást, ill. akár előnyösebb is lehet, hiszen hűvösebb környezetben aludni jobb,(megint a közhely tanács:Egyég gyümit,mert egészséges... :))
míg napközben a lassú felmelegedés okán ideális esetben folyamatosan üzemmel, délutánra, estére éri el a maxot. (Ez nappal/éjjel 0,5 1C (thermosztát) különbségnél nálam bevált, napi 3x i indulással, folyamatos min. teljesítménnyel.)
általában 5-re ér haza a család,mikor kezdesz fűteni hány fokról mennyire? mikorra lesz meleg? lefekvéskor? hogy lesz így hidegbe alvás? hőtehetetlenség?
Sokan azzal érvelnek, hogy a felfűtés jóval több energiát igényel, mint a "hőntartás". Ez igaz is, (akkor most melyik is az energiatakarékosabb? :))
de míg a hőntartás folyamatos, addig a felfűtés szakaszos (hidegebb víz, folyamatos üzem, kazán magasabb hatásfok).
ezt hogy?
Összességében (energiamegmaradás törvénye!) adott épület adott hőmérséklet eléréséhez, akár folyamatos/akár szakaszos üzemű fűtésnél a bevitt energiamennyiség egyenlő.
Megtakarítás a szakaszos (napi 2-4 alkalom) üzemmódnál jelentkezik, akkor is ha a kazán a hőigény 1,5-2 szereséig vissza tud modulálni. Ez csöppet zavaros,kifejtenéd?
Szakaszos üzemnél "grátisz" megtakarítást jelent a szivattyúk (és a kazán) kikapcsolt állapota a "lehűlés" szakaszában, áramfogyasztás tekintetében. moduláció? csináltál konkrét méréseket?
Én arra törexem,h maximális komfort legyen,ésszerű költséggel. Vagyis 3-4óra alatt melegszik fel a padlófűtés= nem hagyom kihűlni. Nem engedem a lakás 20 fok alá esni(nappal,éjszaka) ,így a komfort 22 fok hamar elérhető.
Ez csak a mostani takony időben rossz, ha zimankóra fordul, akkor éjjel menni fog a kazán, akkor jut a radiátorokba is hő. Éjjelente lehet lezárom a padlót, amíg nem jönnek a nagy mínuszok, a nappaliban meg kinyitom a radiátorokat a programozható termosztátokkal (kapjon hőt a nappali is éjjel), így az éjjeli programozott fél órás menet bőven elég.
Valószínű akkor külön körön van, ami hiba. Valószjnű a radiátoros köröd többet igényelne ,mint a padlós. Ezt ketté kellene választanod, és a radiátoros szobába betenni egy BUS-os vezérlőt. Ide már nem kell Sensys, elég a kicsi is.
Lehet hogy egy kicsit OFF, de talán hasznos lehet valaki számára az RF Q7 termosztáttal való "kalandom".
Úgy kezdődött hogy egyre közelebb kellett vinni az adót a vevőhöz hogy kapcsoljon.
Végül már akkor sem működött. Kézi üzemben sem, viszont látszott, amikor az M/A gombot benyomtam, elhalványult a zöld LED is. Szóval az látszott hogy nem kap elég "villanyt" .
A hiba a 230 V-os tápegseg elején volt. Van ott egy soros 330 nF-os kondenzátor a graetz híd előtt. Bár nem volt szakadt, mégis túl nagy feszültség esett rajta. Igy a relére is a 24 V helyett csak 5 V jutott (meg az elektronikára is.)
A kondenzátor csere megoldotta a problémát. (könnyű megtalálni, a relé után a legnayobb elem a nyákon).
Több helyen olvastam hogy a másik tipikus hiba hogy nem áll le a fűtés.
Ekkor rendszerint az Omron relé "ragad be". Az újabb Q7-ek ben már 10 A- os típus van ott ez ritkább. Itt is gondolom a csere megoldja a problémát .
Szóval nem teljesen reménytelen, lehet hogy egy pákával megjavítható....
Lefotózom majd a kazán alatti részt, szerintem egy körön van, persze az osztó és a gyűjtő külön van a padlónak és a radiátornak is, de a két gyűjtő ugyanabba a visszatérőbe megy bele, így a kazán egynek érzékeli gondolom.
éjjel be tudnám tenni, hogy hajnalban legyen fűtés (az éjszakai hőmérsékletet a komfort felé is tudom vinni:), viszont ilyenkor feleslegesen fűtöm a padlókört.
A hálószobákan nincs padlófűtés, a nappaliban van, ott is van a sensys. A nappaliban a radiátorok le is vannak zárva, nem használjuk. Éjjel be se kapcsol a fűtés, mivel kint "jó idő van", esti 23-ról reggelre lesz 22 fok, így éjjel be se kapcsol a fűtés... csak ez a nappalira igaz, a hálószobában kb. 2 fokkal hidegebb van, oda elférne éjjel egy kis fűtés a kisbaba miatt... már tettem az éjjel nem használt szobákba programozható termosztátos radiátorszelepet, hogy a meleg a hálószobákban lévő radiátorokba menjen inkább.
Az előremenő és a a visszatérő közös a padló és a radiátoros körben, nincs külön körön.
Ilyenkor kellene a hálóba is egy termosztát? On/off? más megoldás?
Sokszor felmerül a kérdés, hogy felületfűtésnél, ha nem állndó hőmérsékletet tartok, hanem hagyom kihűlni és utána felfűteni, hogyan alakul az energia felhasználás?
Véleményem szerint utóbbi eset az energiatakarékosabb, hiszen:
- a kihűlt (padló, fal) hőtehetetlensége okán jelentősen lecsökken (megszűnik) a ki/bekapcsolgatások száma, főleg ha vissza van véve a kazán teljesítménye, akár min. re.
- ugyancsak ezen okok miatt a visszatérő hőfoka jóval alacsonyabb a felfűtés alatt, így a kazán hatásfoka min. teljesítményen magasabb (nemcsak a nagyobb kondenzáció miatt!)
Összességében, ha napközben, de főleg éjszaka az alacsonyabb hőmérséklet nem feltétlen okoz komfortérzetben változást, ill. akár előnyösebb is lehet, hiszen hűvösebb környezetben aludni jobb, míg napközben a lassú felmelegedés okán ideális esetben folyamatosan üzemmel, délutánra, estére éri el a maxot. (Ez nappal/éjjel 0,5 1C (thermosztát) különbségnél nálam bevált, napi 3x i indulással, folyamatos min. teljesítménnyel.)
Sokan azzal érvelnek, hogy a felfűtés jóval több energiát igényel, mint a "hőntartás". Ez igaz is, de míg a hőntartás folyamatos, addig a felfűtés szakaszos (hidegebb víz, folyamatos üzem, kazán magasabb hatásfok).
Összességében (energiamegmaradás törvénye!) adott épület adott hőmérséklet eléréséhez, akár folyamatos/akár szakaszos üzemű fűtésnél a bevitt energiamennyiség egyenlő. Megtakarítás a szakaszos (napi 2-4 alkalom) üzemmódnál jelentkezik, akkor is ha a kazán a hőigény 1,5-2 szereséig vissza tud modulálni.
Szakaszos üzemnél "grátisz" megtakarítást jelent a szivattyúk (és a kazán) kikapcsolt állapota a "lehűlés" szakaszában, áramfogyasztás tekintetében.
El, induláskor még jobbat is,kb. 1 óra múlva azonban 45/40 mivel átmelegszik a rendszer. a kazán 5kW-ig lemegy. radiátorok nagyok,a nagyszoba 2x 2000x600x33k... Egyébént ezeknek az alja mindig hűvős(kereszkötés természetesen),most így még hidegebbek lettek az alsó negyedben...
Siemens REV24DC típusu termosztátom van ami egy Westen StarCondens kazánt vezérel. Nincs is vele baj, teszi a dolgát, de a termosztátot sajnos elkalibráltam, mivel ezen lehet a hőmérséklet kijelzését állítani, (pl: ha a mért hőfok a szobában 21fok akkor be lehet úgy állitani, hogy 23-at mutasson). Na én ezt csesztem el, már nem tudom, hogy menyit állítottam el rajta!
Valaki nem tudja véletlenűl, hogy-hogy lehet visszaállítani a gyári alap értékére ?!
Úgy aztán meg tuti elég lesz! A 12KW is. Nekem roszabb szigetelés , nagyobb alapterületnél a 24KW-os kazán meg nem ment a felénél nagyobb teljesítményen. (Kivéve melegvíz.)
Picit kisebb alapterüle, picit vékonyabb hőszig, 2x éves ablakok, igaz, csak a fele padlófűtés, de a 12kW-os SD Thema viszi könnyedén. Én a padlókörök nagy tömegáramaira figyelnék, hogy arra legyen megnyugtató megoldás, mert hőteljesítmény oldalról biztosan nem a kazán lesz a gyenge láncszem.