Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
A mintázatuk minőségét értettem. Természetesen nem vetettem alá terheléses tesztnek ott a helyszínen. :-o
Pakisztáni damasztkéssel amúgy volt dolgom. Egy hétvége tapasztalatai alapján bírja a gyűrődést, tartja az élét. Persze az, hogy "pakisztáni", elég széles skálán mozoghat...
Nekem van egy pakisztáni Bowie típusú késem,megmértük a haverom bent a munkahelyén,és 59 Hrc kemény, túrázunk,horgászunk a barátainkkal,a tűzgyújtáshoz ezzel vágjuk a kb:3 cm gallyakat és ágakat,ilyenkor még van nálunk egy fűrész is meg egy balta is,de ez sincs kímélve és bírja. Két éve vettem és az óta kb. 40-45 horgász túrán voltunk,a túrázásokat nem is számítva,eddig kétszer kellett meg fenni az élét!Szerintem ha ez nem jó minőség akkor semmi.
Most jövök a PECSA-ból. A fenti dobogón egy tag pakisztáni damaszt pengéjű konyha ill. vadászkéseket árul. A minőségük nem rossz (pár szépséghiba akad), az áruk pedig baráti.
Köszönöm, akkor nem saccoltam nagyon mellé. Bár azóta rájöttem, hogy van otthon egy ilyenem, egy Benchmade Sequel, amin pont ilyen élkiképzés van, kerítek egy sublert, és megmérem.
Általában 0,3-0,5 mm a másodlagos él, és 2X 17-20 fok körüli az értéke,lehet ettől szélesebb élre is fenni vagy csiszolni,de óvatosan, mert nem hidegvágót készítünk (2X45 fok) hanem kést! Persze ez csak az én véleményem és lehet, hogy tévedek is!
Régebben ment a futtatási színekből történő hőmérséklet becslés.
Ma azért ennél már kicsit jobban fel vagyunk szerelve.
A kemencék elktronikusan vezéreltek.
Megeresztésnél pl. pontosan beállítom a kívánt hőfokot és a hőntartási időt. A műszer és a kemence teszi a dolgát.
Ha a hőmérséklet a beállított érték alá esik 3-5 fokkal, azt érzékeli egy érzékelő, bekapcsolódik a fűtés, de csak addig mennek a fűtőszálak,míg a beállított hőmérsékletet el nem éri a kemence.
Megeresztés után végzek egy keménységmérést. (Illetve nem egyet, hanem sokat és átlagolom az eredményeket.)
De ha már ideszemeteltem, kérdeznék is egyet. Ha egy lapból elmarnék egy pengealakot, akkor mennyit hagyjak az élezésre? Mondjuk ha például az itt látható penge alsó 1 mm-én lévő élt (=fémszínű) szeretném ráfenni egy olyan lapra, amiről már csak ez hiányzik, akkor kb. milyen vastag itt a penge vége? Ránézésre olyan fél mm vastagra saccolnám - kérdés, mennyire rosszul...
Koszi, veszek finomabb papirt. De az elso reteghez szvsz eleg lesz a mostani allapot, maga a fa teljesen sima ezzel is. Aztán festés után finomabb jön akkor.
Igen, többen azt tanacsolták, hogy vagy csak rájabőr, és semmi ito vagy telibe bandázsolni bőr alátét nélkül. De az a baj :o), hogy nekem a normál fonott tsuka tetszik, azt szeretném a tanton is...
Innen vettem a otthoni hőkezelés/(nem a sufniban, hanem otthon, a műhelyben) való hőkezelést (nagy szakértelem mellett sem tudom a pontos hőtartást elképzelni):
"Az edzés után, az anyag megfelelő szívósságának eléréséhez szükség van a megeresztésre, amit 200-300°C-on végeznek. A hőmérsékletet az ún. futtatási színekből tudják megállapítani. A megeresztés több színre is történhet, ezt az alapanyag határozza meg. A megeresztési színek sorrendje szalmasárga, sárga, ibolyaszín, búzavirág- és szilvakék, valamint a szürke árnyalatai (galamb-, hamu-). A pengéket általában szalmasárgáig, a rugót kékig, vagy azon túl eresztik."
Azért az „otthoni hőkezelés” kijelentéssel óvatosan.
Egy hőkezeléssel foglalkozó késkészítőnél az minimum, hogy legyen otthon (a műhelyében) elektronikusan vezérelt hőkezelő kemence, állítható fűtési sebességgel, precízen tartható izzítási hőmérséklettel, állítható hőntartási idővel, kettő vagy több „hőlépcsővel”.
Van, akinél a védőgáz is megoldott. Bár ez utóbbi a kések esetében talán nem is a legfontosabb. Egyrészt dekarbonizálódott réteg viszonylag könnyen eltávolítható, másrészt a revésedés-dekarbonizáció fellépése védőfólia alkalmazásával tökéletesen ki is küszöbölhető.
A 440C hőkezelése nem különösebben bonyolult feladat. Átlagos felkészültségű készítő, átlagosan felszerelt hőkezelő berendezéssel tökéletesen el tudja végezni. Természetesen a hőmérsékleteket, hőntartási időket be kell tartani.
Az RWL-34 acél magas hőmérsékleten történő megeresztése más komolyabb feladat. A megeresztési hőmérsékletben 10 celsius fokos tévedés már érezhető minőségváltozást, Kb 2 Hrc keménység különbséget eredményez.
A fent említett kemencék érzékenysége ennél kevesebb tud lenni.
Akkor hát a "molibdeno Vanadio" a Muela-n 440C? Eddig még nem károsodott, bár nyúzom egy ideje. Talán jó napja volt a gyártónak. De a Cudeman a maga "Stainless 440 steel" jelzésével! Marad a kérdés: honnan tudod (roncsolásos vizsgálaton kívül) melyik 440C van helyesen hőkezelve? Bízol egy névben?
A hőkezelés mindenhol fontos, amit nem is lehet a rázrezsón/elektromos platnin megcsinálni (lásd Révészék honlapján a régi idők hőkezelésének leírását). Ugyanakkor a legtöbb hazai késesmester nem otthon hőkezel, hanem elküldi szakértőhöz. A jobb acélokat mindenképpen, talán a KO13-at házilag kezelik.
Láttam egyszer egy modern hőkezelő kemencét - minden számítógépvezérelt, milyen hőfok mennyi ideig, inert gáz atmoszféra, hőfoknövelés/csökkentés grádiens, hogy szeretnéd a kávéd... Az ára meg a csillagokban.
Valóban egy jó acél,ha megfelelően bánnak vele főleg a hőkezelésekor!!
Viszont a cikkben csak egy mondatban említi,hogy a 440C-nek a lelke a tökéletes hőkezelése,aminek a legkisebb hibája is fisszafordíthatatan károsodást okoz!
Sajnos sok olyan gyártó is akad,aki csak formába önti a gondolatai megtestesülését és szabadon engedi a fantáziáját,az acélismerettel viszont hadilábon áll!
Itt elsősorban nem a hazai gyártókról,hanem inkább a kínai stb késtermékeiről beszélek,akik miatt megrendült az egyszerű emberek {laikusok} bizalma eme acél iránt!
Sőt nem is kell messze menni,pld a Muela is problémásnak számít,pedig ha valakinek,akkor a spanyoloknak igen csak kellene ismerniük az acélokat,a 440C-vel mégsem bírnak{törik,stb} pedig a Muela fő acélja ez az anyag!!
Akkor mit várunk egy kisebb gyártótól?
A fő problémája abból adódik,hogy a többi késacéllal ellentétben kevés kivételtől eltekintve ez szerszámipari acél és mint olyan, megköveteli a feszes gyártási technológiát amit kevés késes tud követni,mivel nagyon komoly ezirányú gépparkot és szaktudást feltételez!
A fotón látható bicska már nincs meg, de azóta lett egy másik börcsök zsebkés a gyüjteményembe, de az nem van olyan állapotban, hogy eladjam.... Azért köszi az érdeklődést!
Az se rossz ötlet, kösz, de itt egy muanyagba ragasztott be valamit, a varrast nem erinti, azt maga a muanyag is megvedi gondolom az eltol. Persze, lehet ez is egy bőrdarab...
Még egy kérdés - a hozzászólásokban felmerült, de nem volt rá válasz : A bőrbe nyomott felirat - itt a készítő neve - milyen technológiával kerülhetett rá vajon?