Egy jó szerelőnek bolondbiztosra kell (kéne) megszerelnie egy szilárdtüzelésű kazán lekötését. Akkor sem szabad(na) felrobbania a kazánnak, ha a lakásban lévő összes radiátorszelepet és minden elzárót elzárnak. Ha ezt megteszik és az előremenőbe van a tágulási, akkor úgy fog működni, mint egy kávéfőző!! Nem lesz ugyan kazánrobbanás, de a forró gőz miatt mégse elég biztonságos. Ha van biztonsági vezeték az előremenőbe, akkor azon keresztül fújja majd le a gőzt a kazán a tágulásiba, ott egy része talán le is tud kondenzálni, és mivel a visszatérőre van kötve a tágulási, megvan a folyamatos vízutánpótlás is a kazánnak.
Van egy olyan fogalom, hogy Telljes Kazánbiztosítás. Ez csak így valósul meg!! Biztonsági vezeték az előremneőbe, nyitott tágulási a visszatérőbe! És persze a kazán, biztonsági, tagulási köörbe nem lehet elzáró se!!
És Igen! egy jól tervezett gravitációs rendszerbe nem kell szivattyú! ( de ilyenkor nincs puffertartályod, a rendszer nehzebben szabályozható)
Nálam is volt 2 ilyen auto adapt szivattyú mivel nálam 6db megy fűtési szezonban és még nem volt kész a pataktól a generátorig a cső ezért vettem meg mert úgy hittem hogy tudok vele spórolni, az egyik160,000ft volt a másikcsak 66000ft de mind a kettő két év alatt beszart mindegyiknek agybaja lett az egyik a napkllektoroké a másik a hmv ellátást csinálta a napi tároló és a szezonális közt. a napkolis néha leragadt és nincs rajta csavar amivel meg lehet indítani,mindíg szét kellett szerelni. A javítás több mint 50000ft volt akkor kérdezem kinek jó ez a szemét!
Az inverteres szivattyú miért jó? Állítókag sokkal kevesebb áramot fogyaszt. Az igazság pedig az hogy ez is egyfajta uniós zsidó huncutság mint az energia takarékos égők(vakulj meg izzó)ugyanis senki nem érti miért kell hogy agya legyen még annak a nyomorult keringető szivattyúnak is. Azt inkább el tudom mondani,hogy miért nem jó: mivel ez a cucc gondolkodik és ő mondja meg hogy mekkora teljesítménnyel dolgozzon ezért sokszor,főleg régi vastag csöves rendszereknél előfordul hogy a rendszer végén lévő radiátorokhoz el sem nyomja a vizet mert akis idióta úgy dönt,hogy elég az a teljesítmény amit kimatekozott és sehogy nem lehet rávenni arra hogy ugyan már dolgozzon kicsit erősebben mert egy kis idő múlva megint vissza veszi magát. a másik aggályom meg az hogy vajon mennyi működési időt teveztek ezeknek mert ugye van olyan hogy tervezett elavulás.... a hagyományos szivattyúk simán mennek30 évet ha megragad akkor ki lehet csavarni a végén és meg lehet mozdítani ellenben a szép új világunkban preferált újabb ránk erőltetett szeméttel.
Továbbra sem értem hogy miert biztonságosabb a visszaterőbe bekötni egy nyilt rendszer tagulásiját mint a legmagasabb előremenő melegbe. Elvileg ugye gravitációs a rendszer ha jol van megtervezve szivattyu sem kell be. Hja hogy te arra gondolsz hogy előremenőben van a szivattyú ... Anyáméknak az is volt és köbö fél órát ment életében. Teljesen felesleges egy jóltervezett rendszerben költeni rá.
Nekem a kéményes változat van, ebben a képen látható membrán szokott néha átlyukadni, esetleg az alatta lévő dugattyús szerkezet is szorulhat, ezek mind beszerezhető alkatrészek.
Pár éve külön megviccelt, amikor észleltem egy kezdődő rendellenességet. Szétszedtem, nem tűnt hibásnak, összerakom, nem jó. Közeli alkatrészboltban is kérdem az eladót, hogy mit tud erre mondani, amikor minden jó, de mégsem úgy szabályoz, ahogy szokott? De úgy tűnt, a boltos még azt sem tudja, hogy normális esetben ennél van egy jellegzetes nyomásváltozás, amikor megnyitom a vizet.
Később kénytelen voltam ismét szétkapni, akkor vettem észre, hogy a gumiperemnél volt egy kis hajszálrepedés (és lyuk), ami csak akkor látszik, ha megfeszítem a gumit. De ez a kis lyuk már elég volt ahhoz, hogy ne úgy működjön, ahogy nekem "tetszik".
Csak a vizes részt kell megbontani, gázhoz nem kell nyúlni, így nem vészes munka.
Igen, de ha már válaszolok olyat mondok ami minden esetben működik és biztonságos.
Más kérdés az , hogy lakóházban én eddig alig láttam csak biztonsági vezetéket mert ugye az is felesleges cső. Viszont pont ezmiatt néha ilyenek történnek: A kazánunk önálló életre kel :)
Új vagyok ezen a fórumon és rögtön egy kérdéssel fordulok a hozzáértőkhöz.
Adott egy ZV4 parapetes vízmelegítő ami csak a melegvíz csap teljes nyitására és kissé késlekedve gyullad be, de ekkor sem melegszik fel a víz, ép csaklangyos. Ha csökkentem a vízfolyást addig, hogy még ne aludjonn ki a láng akkor elég meleg víz nyerhető Továbbá nem teszik a láng-kép sem. Valahogy olyannak tűnik mintha aláng az égőfej felett "hömpölyögne". A színe szép kék. Ma kitisztítottam a kazánt, lamellák között tiszta és az égőfejet is leszereltem, levegővel kifújtam, tiszta. Az égéstermék elvezető csövet is kitakarítottam. Ezek után semmi nem változott. :-(((
kérdés: tulajdonképpen mit nevezünk inverteres szivattyúnak?
Van a sima "okos"szivattyú, amelyiknél a vezérlés tudja változtatni a szivattyú fordulatszámát az előremenő és a visszatérő folyadék hőmérsékletének függvényében. Ha jól tudom, mást már nem is szabad beépíteni.
És van az inverteres szivattyú, aminél a szivattyú fordulatszámát nem csak a hőmérséklet függvényében tudja állítani, hanem az egyéb paramétereket, pl. áramlási sebesség is méri. Ez miért jó?
Anyáméknak a meleg oldalon van a legmagasabb ponton a tagulási bekötve... 30 éve. Kevesebb cső, nem kell légtalanitani mert ott megy ki feltöltéskor a levegő.
Köszi a választ! A huroknak mennyivel kell feljebb kerülni mina a kiegyenlítő? Ugyanis a mennyezetnél nagyon kicsi a hely a tartály pereméhez viszonyítva.
Ez így szép és jó, feltéve ha van 5 méter magasság a huroknak!! a mai modern szivattyúkat lehet szerelni már az előremenőbe is a biztonsági vezeték után rögtön, és akkor csak egy minimális szívott szakasz lesz és biztos, hogy onnan nem tudja a szivatyú leszívni a vizet. Mindennek persze tényleg csak akkor van jelentősége, ha van benne egyáltaltalán biztonsági vezeték!
Visszatérőbe, tágulási és a kazán közötti szakaszra. Persze ha a kazán előremenőből van biztonsági vezeték is leágaztatva csap nélkül egészen a tágulási tartályig.
És igen azt megkéne nézni , hogy megfordul-e esetleg gravitációsan. Akkor nem is kell feltétlen szivattyú:)
Ha felteszed az ontveny radiatorokat soha nem fogod megbanni, amugy esztetikailag jol nez ki ha lefested szepen. Az ontveny fokozatosabban adja ki a hot igy a lakasban az aktualis homerseklet folyamatosabb lesz mint lemezradiatorral. Ha nem kell biztos vagyok benne h a szerelo ingyen elviszi a sajat szamlajara az "ocskavasba". Nezz utanna az araknak h mennyibe kerul az uj ontveny radiator a lemezradiatorhoz kepest. Minimum 25 evet biztos fog tartani.
A keringeto szivattyut lehet szerelni mindket agra, de a visszatero agra szerelik mindig. Az On eseteben jol lenne ha szakvelemenyt kerne mert lehet h termeszetesen is megfordulna a rendszerben a viz hohatasra, s jol jon amikor az elektromos aram megszunik.
T. Urak! Érdeklődnék,hogy nyitott rendszerű, vegyestüzelésű kazánnál, melyik ágra célszerű tenni a szivattyút? Rézcsöves a rendszer. A kazán teteje a radiátorok aljával van kb.egyszinten.
Láttam 17mm külső átmérőjű 3-/5-rétegű csövet, pl kiszemelt HAKA. De fittinget nem láttam 17-eshez valót, csak 16-oshoz és 20-ashoz. Mit raknak a 17-es csőre? Hol találok hozzávaló fittinget?
Préses idom esetén ha tönkremegy, akkor gondolom a csőnek a vége is tönkremegy. Azaz visszább kell vágni (a fitting után levágni) az újbóli bekötéshez. Ez 1-2cm rövidülés. Ez pedig cumi, ha nem ér el odáig a cső, ahová korábban elért.
Én csak hegesztett vas vagy forrasztott réz csövvet használok vegyes kazánhoz, de a kulcsos idomnál volt már olyan amikor felforrás után minden csatlakozás folyt és csak rá kellett húzni, még szét sem kellett szedni,(itt jegyezném meg hogy a hőcserélős themosztátos visszahűtőszelep sz@rt sem ér)
