"A helyzet az, hogy a svájciak fej-fej mellett fejlesztették a kvarcórákat a japánokkal."
Ezt senki nem vitatta. Az amerikai hangvillások evolúciójában is ott volt az accuquartz (228). Csak épp túl drága volt, ahogy a svájci megoldások is, mert ragaszkodtak bizonyos minőségi faktorokhoz, amikre nem volt valós tömeges piaci igény.
Attól, hogy valamit csuklón hordanak, még nem óra;) 1982 a TV-s Seiko karóra óta mindent beletettek már karon viselhető tokba. Vicces, hogy egyszerre jönnek ki a jobb olvashatóság kedvéért péklapát méretű okostelefonok és a kis méretek miatt gyakorlarilag alig használható "okosórák" néha ugyanattól a cégtől.
A magyarázat triviális, a technológia kész, meg kell sorozni vele minden lehetséges piac minden szegmensét, valamelyik sikeres lesz, akkor hurrá. A többi megy a gyári múzeumba.
Két Eco-Drive-ot vizsgálok 54, illetve 68 hónapja. A látszólag fiatalabbat használtan vettem, tehát kb. egyidősek lehetnek. Állnak a polcon, néznek az ablak felé és járnak. Nem tudom, ha az ing kézelője alatt töltenék a nap felét mit is tudnának és meddig.
Van Swatch Solarom is. Az közelében sincs ezeknek megbízhatóságban. Ki is került a gyártásból.
Van egy Casio órám (modulszám: 2318), melynek a másodpercmutatója többször megakad. Valahol megáll, és 0,1-0,2 másodpercnek megfelelő fordulatnyit ugrál előre hátra 1-1 másodperces időközönként. Most lett benne cserélve az elem. Ezt már korábban is csinálta, azt hittem, a lemerült elem az oka, de ezek szerint mégsem.
Van ötletetek, hogy mi okozhatja ezt a problémát? Köszönöm!
Sőt mi több, még a rádióvezérelt kvarc asztali órával is a CEH lett készen a németek (Junghans, Braun) előtt, de ott is hagyták veszni az elsőséget.
Pontosan olyan szamarak voltak, mint a Xerox, ahol a Palo Alto Research Center-ben (PARC) készen volt a számítógép egér effektíve fából késztett prototipusa. Ott látták meg az Apple emberei és "vették át" hasznosításra. A PARC-nak sem ez volt az egyetlen kihagyott helyzete. Ontották a remek ötleteket és a Xerox akkori vezetői elszalasztották a lehetőségeket.
A helyzet az, hogy a svájciak fej-fej mellett fejlesztették a kvarcórákat a japánokkal.
Komoly iparág szintű fejlesztés keretében. Ezt itt megírtam papíron létező svájci könyv alapján az ÓM-ben is, amikor 40 éves volt a kvarc: http://www.mechanikus.hu/b_OM55.htm
A piacravitel döntésében tévedtek, féltették a mechanikus órákat gyártó munkahelyeket és azt hitték, hogy hozzájuk "nem gyűrűzik be" a japán kvarcok konkurrenciája. Tévedtek.
"A 60-as évek végén a japánok elárasztottàk a világot olcsó és minden addiginál pontosabb kvarcórákkal."
Szerintem tévedsz egy évtizedet, ez a 70-es évek vége volt. A 60-asok legvégén, 70-esek első felében még csak az első modellek jelentek meg, nem nagyon olcsón. (Seiko Astron 1969, Casio Casiotron 1974.) Azután a 80-as évek lett a digitális kvarc virágkora, amikor egyre újabb fölösleges funkciókat pakoltak bele mint a kalkulátor, hőmérő, telefonregiszter stb., az volt az igazi elárasztás.
A '70-es évek közepétől a minőségi, kvarc időalapú órák bizony pontosságban simán lenyomták a hangvillásokat, amik addigra fényévekkel a mechanikus karórák előtt jártak.
A nagy svájci óragyárak egyszerűen belealudtak a sztoriba, nem értették meg a közgazdaságtan egyik alapvetését: általános fogyasztói jószágok (közgazdaságtani értelemben) esetében ahol a helyettesítő termék másfél-két nagyságrenddel olcsóbban kerül piacra, ott nincs jelentősége a brandnek, tradíciónak, stb..
És megjelentek az új trendek, a CompuChron LED kijelzős órái máig a gyűjtők célkeresztjében vannak, egy NOS állapotú dobozzal, papírokkal ha megjelenik pl. az ebayen, akkor igencsak durva árképzéssel kel el.
Vagy ott a legendás HP-01, az amikor piacra dobták, maga volt a menőség netovábbja a nagymenők között.
Utolsó kérdésedre reagálva, a neves gyártók kvarcmodelljeit az aktuális trend szülte minden bizonnyal. Akkora teret hódított a kvarcóra, hogy hiba lett volna nem reagálniuk és kihagyni a termékvonalból. Egyrészt sokan keresték az új technológiát a vevők részéről, másrészt ez tűnt a modern jövőnek, tehát lépni kellett. Mára pedig érdekes színfoltjai ezen cégek múltjának és kedvelt gyűjtői célpontok.
És persze ma is sok nagy gyártó tartja meg a kvarc modelleket, egyrészt olcsósága miatt, másrészt kiszolgálandó azon vevőket, akiket nem hat meg a mechanika varázsa és egy "gondozásmentes" időmérőre, karékszerre vágynak.
Igen valóban meglátjuk előbb vagy utóbb hogy mi sül ki ebből ez nem vitás, arról tudok természetesen hogy voltak korábban is próbálkozások technológiai "okosítások" és párosítások, de talán ezt a mostani hullámot elég erősnek lehet érezni ha máshonnan nem hát a minden körbevevő média által.
Azért annyi biztos hogy anno se lehetett sem meglépni se bizonyos értelembe kikerülni egykönnyen ami kvarcként meghódította a világot. Persze az akkor volt ez meg most; nyílegyenes párhuzamot sem érdemes vonni. A kvarc az akkor is óraszerkezet és megannyi nagynevű netán luxus svájci cég kínálatának része a mai napig is, az okosórában pedig ugye nehéz valódi óraszerkezetet fellelni. :)
Részben költői kérdesek is ezek meg paradoxon hisz a fogyasztói társadalmat is irányítják manipulálják és "mi" is irányítjuk az ezt kiszolgáló cégeket mire van igényünk... :)
De visszakanyarodva konkrétabb "esetekhez" én ezekre (is) gondoltam vagy jutottak eszembe a téma felvetése kapcsán mint a kvarcválág idején megjelent felső-luxus kategóriás gyártók akkori darabjai kiragadva néhányat: Rolex Oysterquartz, Omega TimeComputer, Longines Wittnauer, JaegerLeCoultre LED, stb.. Szükség vagy kényszer szülte az akkori "okos" modelleket? Vélemények esetleg?
Érintőkijezős "okosórák" már másfél évtizede is léteztek pl. PalmOS oprendszerrel. A Palm Desktop szoftverrel lehetett szinkronba hozni a karóra és az asztali gép naptárbejegyzéseit, a kontakt listát, stb.
Nem véletlen, hogy nem terjedtek el, nagyjából fél, legfeljebb egy napot bírtak egy feltöltéssel az akkori akku technológiával és energiafogyasztással.
Az azóta eltelt időben a bluetooth hívószámkijelzős, rezgős, stb órák sem terjedtek el.
Túl sok értelmét nem látni, de ha a hype felkapja, lehet még akár trendi is. Bár komplett GSM telefonok is kaphatók karóra méretben, az sem lett sikeres.
Igen. A 60-as évek végén a japánok elárasztottàk a világot olcsó és minden addiginál pontosabb kvarcórákkal. A svájci óraipar néhány év alatt gyakorlatilag összeomlott. Csak néhány cég élte túl. Később, a 80-as években megint divatba jött a mechanikus óra, luxuscikké, divatkiegészítővé vált. Ez megmentette őket, no meg egy N. Hayek nevű gazdasági zseni, aki létrehozta a Swatch Group-ot, és lassan összevásárolta a haldokló/halott cégeket, majd új életet lehelt beléjük. (lásd: "Tökéletes katona" című film)
A kvarcválság előtt a hagyományos órák voltak az időmérők, amik (il. amiknek a piaca) válságba került. Ezek mára kikerültek a klasszikus értelemben vett időmérők közül, és átkerültek a luxuspiacra. Ott meg nem szokott lenni válság. Átrendeződés lehet, de amíg divatban "tartják" az órákat, nagy gond nem lehet. Az "okosóra" viszont így első hallásra eléggé válsággyanús" terméknek hangzik. :-)
Sziasztok, bocsánat az "off" témáért (csupán a kíváncsiság és vélemények miatt) de ti hogyan látjátok mostanság az ún. "okosórák" körüli felhajtást hogy lehet-e, lesz-e újabb "kvarcválság" ("okosóraválság") amit előidéznek és kiválthatnak ezek a számomra sem abban a formájában órának nevezett de mégiscsak csuklón hordott eszközök? Fognak e reagálni vagy épp beszállni eme bizniszbe svájci cégek? (érdekes de mégiscsak az újító innovatív japán cégek háztájáról se hallok olvasok ilyen bemutatni készülő darabokról) Jóslásokba bocsátkozni nem merek és nem is akarok sőt nem is vitafórumot szeretnék nyitni, csupán a véleményekre lennék kíváncsi ki hogy látja látunk e majd igazi swiss made "okosórát".. :)
Nagyon idegesítő, ahogy béla az amúgy már régen lebukott nickjeivel, nem is zavartatva magát önmagával beszélget...
Amúgy a szóban forgó óra tipikus "papírtokos" kivitel, a merevített, igen vékony aranytok nem volt akkoriban ritkaság és ha kímélik, azért hosszan eltart.
Látván, hogy a topik egy picit lapulós,szeretném bemutatni ezt az általam "álaranynak" titulált egyedet.
Azon túlmenően, hogy a fizimiskája nekem nagyon bejön, érdekessége, hogy miközben kifejezetten aranynak tűnik, ami a hátlapon is kiemelnek, valójában az adja a szilárdságát, hogy a hátlap belsejében egy robusztus fémkorong-szerűség helyezkedik el, és erre "ragasztották" az igencsak vékonyka és valóban aranynak hihető borítást. Habár "SWISS MADE", úgy vélem hogy német és akkortájt készült, amikor még nem voltak az aranynak annyira bőviben, mint manapság. Megelégedtek ennyivel.
További érdekessége, hogy ha az ember nem bánik vele elég óvatosan, hát izzé-porrá omlik, azaz igencsak finom ékszerként kell kezelni. És persze ezen a tulajdonságok miatt ma már kifejezetten ritkaságnak számít és gondolom hogy az ára is ennek megfelelően ível a magaba. Ha még nem ma, akkor majd holnap. :-)
Ha pedig sok butaságot írtam volna, megköszönöm a segítő korrekciókat, üdv:
Látom önök szakértők az óratémában. Én egy kb 1970-es években gyártott óra műszaki problémája után szeretnék érdeklődni. Egy Roamer Superkingről van szó. Egy idő után nagyon sokat siet (perceket), már volt több órásnál is javításon, de egy idő után mindig van vele valami (vagy megáll, vagy siet). Több mechanikus órám (illetve csak ilyenem van) és egyik sem produkálja ezt. Mechanikus felhúzós, mint a Raketám.
