Hello Exit,
Érdekes volt olvasni a beszámolód. Én ilyen részletesen nem írnék róla (nem is lenne ennyi munícióm) így csak pár gondolat, ami eszembe jutott a két (Bécs, Belgrád) koncert alapján.
1. Elsőként leszögezném: nagyon nagy élmény volt ismét (6 év után ) látni és hallani Peter-t, abszolút megérte az 500 illetve 700 km-es utat (csak a röszkei átkelőt és a várakozást tudnám feledni...)
2. Helyszín. Bécs Stadthalle ideális koncerthelyszín, Belgrád egy hodály pótmegoldás. Más perspektívából látva a 2 előadást (Bécs - állóhely, néhány méterre a színpadtól középen, Belgrád - ülőhely, oldalt) más-más volt a látvány (túlzottan elől állva nem láttam az összképet, ülve ez jobb volt), és némileg a hangzás is (Belgrád eléggé visszhangzott, néha zavaró is volt) Én alapvetően állóhely párti vagyok, a közeli látvány és ahangulat miatt, ráadásul Bécs volt az első impulzus, a meglepetésekkel, szóval összehasonlítva a kettőt, Bécs viszi a pálmát.
3. Hang. Szerintem nagyon jól szóltak a számok. Pont elég hangos volt, tisztán szólt, nekem szinte tökéletes. (néha-néha kicsit elnyomták Peter hangját a többiek, de csak pillanatokra)
4. A látvány is klassz volt, klassz fényekkel, nekem a háttér is bőven elég volt. Azt sem bánom, hogy voltak benne retro-elemek (mondjuk a fekvős szuperközeli kameraképektől azért el tudtam volna tekinteni)
5. Előadás - a setlist OK, de lehetett volna jobb, filmzene, féligkész szám nélkül. Nagyon rányomta a bélyegét az előadás ívére, hogy a SO-t egyben, a műsor 2. felében adták.
Így történhetett , hogy a koncert csúcspontja elég gyorsan elérkezett (Snapshot-Digging-Secret) , ezt sikerült még egyszer megközelíteni a SO elejével (Red Rain - Sledge) és talán az In your Eyes-al. Hát mit mondjak, nem az a hagyományos felépítés, de ha elfogadjuk, hogy ez nem egy szokásos best of életmű anyag volt, hanem a SO turné reinkarnációja, akkor ezt el lehet fogadni. De attól még messze nem volt ideális. Ja és a ráadás kifejezetten rossz ötlet volt. A Tower látványos, de egyébként másodvonalbeli nóta, a Biko meg búcsúdal, nem egy emlékezetes ráadásszám. Én ide tettem volna a Digging-Secret duóból az egyiket, vagy akár az "elfeledett" UP-ról egy lendületesebb nótát.
6. Zenészek - Peter, Tony, David - ahogy megszoktuk ;) Manu jól nyomta, lendületesen , klassz volt. A billentyűs viszont semmi különöset nem adott, kicsit nyugdíjas benyomást keltett. A lányok viszont nekem tetszettek, mondjuk talán inkább Olsson, aki kevesebb szerepet kapott (de zseniálisan csellózik, s a hangja is szuper) de Abrahamsson is klassszisokkal verte Melanie-t. (szegény Bécsben majdnem összetörte magát, remélem, kibírja a magassarkúban a turné végéig)
7. Közönség. Bécsben a küzdőtéren elől jó volt a hangulat, de nem frenetikus (Velencében anno sokkal nagyobb őrjöngés ment, mikor végre a végén előre szaladhattunk a színpadhoz) Belgrádban az ültetett küzdőtér totális ballépés volt, a Digging-nél össze is omlott a rend, s onnantól állt szinte mindenki. Az ülőhely viszont tragikus volt, a koncertet hangosan túlkiabálni igyekvő beszélgető nézőkkel.. le is menekültem hamar az állóhelyre.
Összefoglalva: nehezen tudom összehasonlítani akár 2004 Budapesttel, akár 2007 Velencével, nem is hiszem, hogy mindenáron hasonlítgatni kell, és ha az idő múlását is figyelembe veszem, akkor azért rendben volt ez így 60 felett ;)
S persze remélem, nem az utolsó alkalom volt.
Eszk
