Más: nézegettem a lábikámat, miközben az állandó citerázásra (energia-karbantartásra) szoktatom a rajta díszelgő UJJ-akat, s próbálom besorolni az alkatomat, meg gyökereimet.
Arra jutottam, hogy leginkább a rómaira hajaz a lábformám. Szeretném tudni a kedves nicktársak besorolását, ideértve ANA és Sógor szaktársak kvalifikációját is. Ebből aztán bizonyos következtetéseket próbálok majd levonni:) Bizalom: szaktársak - BIZALOM!
Konstantin Korovin orosz impresszionista festő 1917-ben igy látta egy fiatal pár ESTÉ-jét tóparti házukban. (Nem valóságos vonalakat, kontúrokat használt, vagyis eltért az evidence based igazolható valóságtól) Nekem TECCIK:))))
Nagyon szép, így havas környezetben szebbet mutat, mint a másik képen. Kint a természetben az egész világon rengeteg nagyon szép hely található.........
Régebben én is úgy edzettem, hogy minél többet, minél nagyobb súlyokat mozgassak, minél több ismétlés stb - annál többre keszek képes. De vagy 10 éve olyan érzéseim lettek, hogy nem is kell ezt csinálni, hogy erős legyek. Elegek ezek a kicsi gyors mozgások, meg a légzés gyakorlása. Szinte semmi többletidőt nem kell rá pazarolnom, majd mindig csak úgy mellékesen az akkori tevékenységem mellett párhuzamosan ezek is beleférnek. A gerelyhez is így állok hozzá, megpróbálom megdönteni a már 21 éve fennálló országos csúcsot, mégpedig helyből és gyakorlatilag edzés nékül. Az összes "edzésem" ilyen és ehhez hasonló mozgásokból áll. Persze minden héten egy vagy két nap kimegyek és dobálok még akkor is ha rossz az időjárás. Még télen is kimentem minden héten. Semmi erőlködés, semmi hajsza, csak úgy nyugodtan szórakozásból......
Például a gyomorra is hatni lehet így, be lehet "indítani". Ráteszi az ember a nyitott kezét a gyomorra és finoman kezdi kis kilengésekben mozgatni a kezét, persze így bemozog a gyomor is. Erre a finom mozgásra ráhangoljuk a légzést, ahogy megy az egyik irányba a kéz akkor belélegzünk, majd a másik irányba, akkor meg ki. Most lassan felgyorsítjuk a kéz mozgását és a légvételt is meg a kifúvást is. Így lassan meg lehet tanítani akár olyan 300-350 ütemre percenként a gyomrot. Ez már elég nagy freki, amitől felturbózódhat a sejtek potenciálja és jobban fognak működni...... A légzés így icipici lesz (gyors ki/be), de ha ügyesek vagyunk, akkor erre az ütemre rátehetünk egy másikat. Valamivel többet veszünk be, mint kifújunk annál a gyorslégzésnél és így teleszívhatjuk a tüdőt, majd fordítva - egy kicsivel többet fújunk ki, mint amit beszívunk. Ezt már elég nehéz megcsinálni, de akkor uralni fogjuk a gyomrot....... Rá lehet érezni. A szemeket beindítani talán még nehezebb........
De gyönyörű látvány,ilyen csak a mesében létezik,számomra.Ha nézem sokáig,számomra a testem,s lelkem,egy érzés tölti el egy nagyon jó,amit nem tudok leírni szavakban. S micsoda stílus,valóban csoda. Előélete számomra szomorú.De milyen jó lenne,ha a szobám falát díszítené,s gyönyörködhetnék e csodás alkotásban mindig.A második kép is csodálatos, nyugalom,árad belőle,jó lenne ott élni,s állandó nyugalmat érezni. köszönöm szépen.Hbummm
Biztosan tudjátok néhányan, hogy ez nem fantázia, hanem egy létező, de nem is régen épült vár Bajorországban: Neuschwannstein vára és II. Lajos bajor király (1845-1886) épitette, akit már életében mítosz lengett körül. A vesztes háboruk elől, ide menekült, miután életének utolsó éveiben csak az építészet foglalkoztatta, s időközben elkészült ez az időtlen stílust idéző CSODA.
A fantázia- és álomvilágban élő tag az 1880-as évekre teljesen elzárkózott a külvilágtól, ezért 1886. június 10-én egy orvosokból álló bizottság elmebetegnek nyilvánította és a neuschwansteini kastélyban elfogták, és a Starnbergi-tó melletti elmegyógyintézetbe szállították. Három nap múlva a tóba ugorva követett el öngyilkosságot. (A víz amúgy két holttestet vetett partra: a király mellett a pszichiáteréjét is. Ez a tény azóta is találgatásokra és fantáziálásra ad okot: a mai napig nem tisztázott, hogy gyilkosságról és öngyilkosságról, vagy öngyilkosságról és balesetről van-e szó.)
A külvilág tehát utolérte, de megtalálta békéjét addig is. Még anyját is csak egyszer engedte belépni az „elvarázsolt kastélyba", a 60. születésnapján. Nekünk könnyebb a dolgunk, mert ez a kastély csak álmainkban él, (tehát nem elvehető, mint a király valódi építménye) különösen ha egyszer eljutottunk oda (én soxor voltam) és elég felidézni magunkban. Őrizzük meg belső képeinket. Igazi BIZTONSÁGOT és szorongásmentességet nyújtanak számunkra.
Talán a nyugalom, a béke megtalálása a legnehezebb világunkban, s egyre inkább az. Mindinkább azt hiszem, hogy az út ebben csak befele vezet, saját intim világunkba, mélyen a felszin alá. Csakhogy oda el kell tudni jutni, s az nem egyszerű. Nekem a gyerekkori álmok, a mesék világa segít leginkább a nyugalom felidézésében. Konkrétan ez a vár a legkedvesebb fantáziaképem:
Jó ez a lábujj, meg kézujj rezegtetés, mindig is izgő-mozgó-szerző EMBER voltam, nem áll távol tőlem, már művelem is. Sok-sok energiát akkumulál....ezért is van hogy a hyperaktiv taguszok frissek-fiatalosak még idősebb korukban is, a tunya, lassan mozgó-döntő Oblomovok pedig elnehezültek idősebbet mutatnak a koruknál.....Én még strandon fekve is ötletszerűen, mondjuk beszélgetés közben lenyomok 20 fekvőtámaszt, s lenyugszok 10 percre, tovább dumcsizok, sokan persze furcsának találják, dehát kit érdekel?:))))
Hát az kell hozzá az biztos, de abból nálam úgy néz ki nincs hiány. Nekem most már egyszerűnek tűnik. Legnehezebb talán elkezdeni, ha már haladsz, akkor már sokkal kisebb energiával lehet tartani a lépést. Sajnos adni nem tudok erőt, azt magadnak kell magadhoz vonzani és magadnak kell gyártanod.
Az energia hiányzik belőled. Gyenge vagy, mondhatni úgy is, hogy lelkileg lusta vagy. Ha lekileg erős vagy, akkor tudsz parancsolni a testnek, hogy ezt vagy ezt csinálja - vagy szintén nagyon fontos, hogy ezt meg ezt ne csinálja. Csak ki kell osztani a parancsot és teljesíteni.
A futás mondjuk jó dolog, de sok energiát el is vesz. Aztán mikor megállsz a testnek helyre kell állítani az elveszett energiát, ami megintcsak energiát őröl fel. Én a focin futkározok, meg akkor itt ott, mikor megyek a gerely után. Máskor nem, inkább csak gyalogolok lassan mindenféleképp. De gyakorlatilag állandóan izgek mozgok olyan kicsi gyors mozgásokkal. Főleg jónak néz ki a a végtagok ujjainak és környékének icipici gyors mozgatása. Például a lábujjak vannak legmesszebb az agytól. A parancs tehát átmegy az egész testen és ezáltal az egész test finoman berezeg, amitől megnő szerintem (nemcsak szerintem) a sejtmembrám potenciálja és máris több energiával rendelkezik. Ha az ember ráérez, akkor olyan helyeken is be tudja rezegtetni a testet, ami nem ment (például a szemeket - eltartott míg rájöttem és ráéreztem, de már vagy 3 éve simán megy). A nagyon mély alig hallható saját hang is megteszi a magáét. Ezeket és hasonlókat szinte bárhol lehet művelni - ami a legjobb, nemhogy nem fáraszt ki még akkor sem, ha huzamosabb ideig csinálja az ember, hanem mintha még több energiánk lenne ezektől. A stresszélményünk drasztikusan lecsökken, energiánk meg feltöltődik - azt hisem jó kombinációnak néz ki hosszútávra is..........
Szerencsére nekem már jó ideje nem kell összpontosítanom a gyógyszerekre (legalábbis eddig). Nem ismerek egyetlen gyógyszert sem. Így csak cikkekből, statisztikákból, könyvekből olvasgatok néha néha a hátásokról, mellékhatásokról, kisérletekről stb..... Ezek csak még jobban megerősítenek abban, hogy kerüljem őket, ha van rá módom, hogy másképp is megoldjam......
Hát igen, kell egy kis merészség, hogy más szemszögből lássuk, vizsgáljuk a dolgokat. Az ember csak azt látja/érzi, hogy a leggyengébb láncszem kezdi felmondani a szolgálatot. Innentől csak rá koncentrál, hogy valahogy megjavítsa, felerősítse azt a gyengét. De ez nem nagyon fog bejhönni, mert egy idő után a másik leggyengébb is kezdi felmondani. Az embert, mint egészet kell nézni és úgy kell ügyeskednünk, hogy a leggyengébb láncszemünknek is mindig legyen annyi energiája, hogy meg tudjon bírkózni a ráháruló feladatokkal.......
Gehpard te a magad orvosa vagy, egy pozitív jelenség, amihez igen nagy akaraterőre, van szükség ebben a szeretetlen, rohanó,világban. A hoz főképpen hogy letudjuk küzdeni a stresszet. De jó neked,adhatnál nekem is kölcsön egy kis erőt.Most olyan el esetnek érzem magam.Olyan üresnek,nem tudok örülni semminek.Csak bámulok magam elé,talán hiányzik az életemből valami,nem is tudom ezt az érzést leírni.Most felerősödtek, a reflux tünetek. Szerintem az időjárás is közre játszik benne. De küzdök figyelem elterelésképpen,korán felkelek s futok,s jól érzem magam tőle egy ideig. Köszi hogy le írhatom a bajaimat.
Milyen szép ez a kép,s az utca amit lefestett,oly megnyugtató. Ha lehet tegyél már fel ilyen szép utca képeket, szeretem őket csodálni. Köszönöm Hbummm
Szia Gehpard ez érdekes Ha valaki receptre kapható gyógyszereket grépfrúlével együtt fogyaszt,az növelhetia mellékhatások kockázatát,néhány esetben pedig súlyos reakciókat idézhet elő,ilyen gyógyszerek a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek, magas vérnyomás csökkentésére készült gyógyszerek,amely kalciumcsatorna-gátlókként is ismertek,valamint bizonyosfajta nyugtatók. Érdekes azonban,hogy nem minden embernélvált ki kedvezőtlen reakciókat ez a társítás,és nem is okoz mindenféle grépfrútlé problémákat.Ha gyógyszereket szed ,és egyben grépfrútlét is iszik, akkor jobb,ha megkérdezi a gyógyszerészt a lehetséges kölcsönhatásokról.
Wassily Kandinsky 1903-ban IGY látta a valóságot. Elszakadt a formáktól, látszólag mindentől, s lefestette azt, amit benne ez az utcakép keltett. Kellő távolságból, megfelelő
vevőkészülékkel pontosabb képet kaphatunk egy 110 évvel ezelőtti utcáról, mint ha lefotózták volna. Miért? Mert a képben benne van a föstő személyisége, életről alkotott VALLÁSA....
Micsoda merészség kellett akkor egy ilyen megközelítéshez...? S miféle merészség, másfelől befogadókészség kell ahhoz, hogy a bennünket megtámadó kórságok okait ne csak jelenség szinten, s közvetlen oksági alapon kutassuk, hanem - KICSIT TÁVOLABBRÓL...
Én sok mindent szeretek és jóízűen megis eszek, a csokit is, a süteményt is, meg a zödséget, gyümölcsöt is. Jelenleg nem kell azon rágódnom, hogy mit szzabadna és mit nem szabadna megennem, hogy ne legyen problémám belőle..... Szerintem is fontos, hogy az ember saját immunrendszere legyen erős és tudjon védekezni. Ha műúton segítünk, akkor a test nem tudja megtanulni - hogyan is. Az kb olyan, mikor egy tanuló kap feladatot, nem tudja megoldani, de ellesi a megoldást és így jó jegyet kap érte. A jó jegy megvan, de még mindig nem tudja, hogy azt a feladatot hogyan kell megoldani.......
S nemcsak a munkahelyen, hanem mindenhol ki van téve az ember a stressznek. Tehát fontos lehet, hogyan kezeli azt az ember. Ez például nem kerüli el az orvosokat sem. Az ember azt várná, hogy mivel sokat tudnak a test működéséről, talán jóval hosszabb az átlagéletkor náluk. De olvastam már olyan statisztikákat, hogy ez nem így van és jó pár évvel alacsonyabb az átlagéletkoruk, mint mondjuk az országos átlag.......
A reflux betegeknek a csokoládéevés köztudottan,nem tesz jót.De mégis vannak, egészségvédő hatásai. Nos, a csokoládéban polifenol van,melyet a kakaó tartalmaz,és ez gátolja az érelmeszesedés és a rák kialakulását.Ezen felül a csoki állítólag hatékony az immunrendszer szabályozásában,és segít a szervezetnek kiheverni a stressz hatásait. A kiválló minőségű csokoládék a legjobbak,melyek jócskán tartalamaz -nak kakaóbabot,viszont kevés cukor és zsiradék felhasználásával készülnek. Azonban nagyon fontos, azoknak a zöld, és sárga zöldségegnek,valamint fehérjéknek, a fogyasztása,mely a szervezet számára szükséges polifenolok különböző fajtáit tartalmazzák.
Szia Gehpard, A munkahelyen......a szorongás, a kiégettség és a debresszió terjedése megfékezhetetlen.Nagy-Britanniában minden 10 alkalmazott közül 3 lelki problémákat él át,az Egyesült Államokban pedig állítólag minden tizedik dolgozó szenved klinikai depreszióban.Németországban a nyugdíjkorhatár alatt nyugdíjba vonulók közel közel 7 százaléka a depreszió miatt teszi ezt meg.Finnországban a munkaerőnek több mint fele szenved stresszel összefüggésbe hozható tünetektől.A beszámoló arra figyelmezetet hogy 2020-ra. munkaidő veszteség elsődleges oka nem a balesetek, s az AIDS és az erőszak lessz,hanem a STRESSZ ÉS A MENTÁLIS zavarok. szia Hbummm.
Egyetértek befejeztem.Elnézést a micimackós,hülyeségért.Igen ez egy fórum,nem pedig egy kabaré,szintere.Én nem társat keresek,hisz nekem már van. S ha keresnék is nem itt keresném. Még egyszer bocsi, nincs harag. Hbummm.
Kedves vagy Hbummm, csak hát én komoly kapcsolatban élek, s ha igy cicázunk egymással, akkor lelkifurdancsom támad. Arról nem is szólva, hogy Te házas-asszony vagy, ami ráadásul tovább bonyolítja az ügyet. S akkor még nem beszéltem a szigorú nick-társakról, akik szót emelnek a moderátoroknál, hogy a fórumot nem a REFLUX kutatására használjuk, hanem egyfajta társkereső-ismerkedő jelleggel. Igyhát javaslom, hagyjuk a Micimackót meg Kisherceget, jobb hijján. Egyetértöl???
