Ne haragudj meg, de annyira osztod itt a jónépet hogy emlékeztetnélek valamire. Minden témában (cigányok, vadászok, túrázás, kommunikáció stb) azt állítottad példákkal hogy mennnyire otthon vagy, de maradjunk a túrázásnál. Azt mondtad teljesen felkészült vagy, több napos túrákra is mentél már sokszor, rengeteget bivakolsz, meg járod az erdőt, fizikailag biztosan menni fog a vándorlás, neked már alig lehet itt újat mondani.
Erre mit ád a Kaporszakállú? Az első kilométereken görcsök, jajok,bajok aztán meg 'majd legurultál a Nagy-Milicről.
Én nem tartom magam nagy túrázónak, pláne pár éve nem voltam az, de ezzel a 14km-rel Füzérig nem volt gondom, déli fél 1-kor már Füzéren kajáltam a gyerekkel.
Félre ne érts (úgyis félre fogsz) nem piszkálni akarlak, csak ez némileg csorbít azért a hitelességen.
Kezdem úgy látni, hogy te sokkal szélsőségesebb vagy, mint én.
Szerintem rosszúl látod, de ha gondolod szívesen elolvassuk majd a te kéktúrád történetét is mert annak van itt a helye nem a jelenlegi eszmefuttatásodnak.
Engem sem bántottak... És csak Bakta volt ilyen, sem Encsen, sem máshol nem volt semmi. Amikor jöttem haza, az edelényi buszváróban majd negyven percet ültem cigányok között. Amelyik család odajött ahhoz a padhoz, ahol én ültem, még meg is kérdezte udvariasan, hogy leülhetnek-e, mintha enyém lett volna a pad. Velük el is beszélgettünk, hogy honnan jövök, merre megyek, teljesen normális borsodi cigányok voltak. Pedig nem tűntek sokkal gazdagabbnak, mint a baktaiak...
Bocs, hogy belépek ebbe a szép eszmecserébe, de én úgy látom, a túrázók kontra cigányok lakta faluk esete leginkább két, egymástól gyökeresen eltérő kultúra találkozásáról szól. Nagyjából olyan távol vannak egymástól ezek a kultúrák, mint ezelőtt pár száz évvel az európai civilizáció és az afrikai, amerikai bennszülötteké. Hiába a közös nyelv, gyakorlatilag már nem tudunk fontos dolgokban kommunikálni egymással, mert nem értjük egymás metakommunikációját sem. Például a mi kultúránkban a szemkontaktus teremtése egyértelműen pozitív, a bizalom, az egyenesség jele, a cigány kultúrában pedig egyértelműen kötekedés, amire könnyen megkaphatjuk, hogy „Mit néző, köcsög?”. A mi oldalunkon a logikus gondolkodásban bízunk, hogy meg tudjuk győzni bármiről is a másik oldalt, de a következmények felmérése és figyelembe vétele nélküli, a leginkább hangulati tényezők által befolyásolt döntések kultúrája ezt nem akceptálja! A félreértés hosszú távon garantált! Az egymás meg nem értése fog majd tragédiához vezetni, és ebből a szempontból tökmindegy, hogy kést villantunk, vagy kommunikálni, alkalmazkodni próbálunk, mert mindkét hozzáállásnál önmagunkból, a saját kultúránkból indulunk ki, ami itt, ebben az esetben jórészt zsákutca.
De most komolyan: tudom, hogy erősen megosztó, általában sarkos véleményű ember vagyok, aki ragaszkodik a maga meglátásaihoz. De ti sem vagytok ám százasak, ahogy elnézem. És olyan dolgokon vitatkozunk, aminek a fele általánosításon, meg saját konzekvenciákon alapul, vagyis valahol értelmetlen, és végtelen. Sokkal jobb lenne talán valami személyes fórumos találkozón megbeszélni ezeket, hiszen akkor sokkal több infó átmenne mindkét oldalnak.
...meg úgy látom, vagy szövegértelmezési problémák állnak fent, vagy én nem voltam világos:
"Vagy mint a bonyolult, nehézkes bélyegzés, amivel nem érdemes vacakolni?"
Még egyszer, a kedvedért: ITT, EZEN AZ ÚTON. Ez egy 45 napos trekkingnek indult, ahol az ütemterv miatt nem játszhattam volna azt, hogy zárva a bolt, és most akkor várok délután négyig, hogy kinyisson, vagy holnap majd visszajövök. Sem azt, hogy most menjek el a falu másik végére a vasúthoz, csak a pecsét miatt. ITT, EZEN AZ ÚTON nem akartam pecsételni. A másik oldala, hogy ha jól látom, már a vaterán is lehet kapni kéktúra jelvényt, ismét csak nem győzött meg arról, hogy nekem ezért most külön küzdenem kellene. Majd ha szakaszonként csinálom.
A vadál turisták... Ezt is elkönyvelted magadban, hogy ilyen nincs, nem létezhet, minden turista szent. Kurvára nem általánosítottam: ezt te tetted meg. Én azt mondtam, amit a vadász mondott nekem, valamint hozzátettem, hogy egy ilyen "turistát" magam is személyesen ismerek. Most akkor ezzel megint mi a bajod...?
Kezdem úgy látni, hogy te sokkal szélsőségesebb vagy, mint én.
??? Hadidoki, te nem olvasod a fórumokat? Ezt meg a TTT-t??? Nagyon sokan írják le ezt a problémát, konkrétan Mátraverebélyt és Bódvaszilast. Nem az én találmányom... Ezeket a bejegyzéseket átugrottad...?
A verbális kommunkációt részesítem én is minden esetben előnyben, amikor csak lehet, mert pontosan tudom, hogy agresszióval még nagyobb bajt lehet okozni. Nálam sem úgy működik ám, hogy csúnyán néz rám, és akkor kést rántok és nekimegyek... De van egy bizonyos szint, ez sokan megtapasztalták már, amikor nem tudod kidumálni magad a helyzetből. A vidékről én mindkét általad leírt szájízzel távoztam: szánom azokat, akiket képzetlenségük, anyagi helyzetük, úttalanságuk ideragaszt; de ettől függetlenül nem hiszem el, hogy a mélyszegénység felmentés lenne BÁRMIRE is. De ez már inkább politika...:)
Részemről csak találgatás volt, azért tettem mögé a kérdőjelet.
Hadidokinak abban igaza van, hogy számomra általában valami vagy fekete, vagy fehér. Tigantinga, olvasd el még egyszer figyelmesen, amit leírtam a blogban: nem azért kötöttek belém, mert meglátták a kést, hanem akkor hagytak fel a tevékenységükkel, amikor meglátták a kést. És hidd el, számomra a kés legfőképpen szerszám, azért van velem. Viszont itt nem kiprovokálta a helyzetet, hanem mindkét incidensén megoldotta, ráadásul anélkül, hogy elő kellett volna venni. Miről beszélünk akkor...?
Ráadásul nem vicsorogva érkeztem, hanem igyekeztem normálisan, nyugodtan áthaladni a falun. Ha még figyelmesebben elolvasod a blogot, akkor azt is ki lehet szűrni, hogy fogalmam sem volt róla, hogy Baktatkék is ilyen, mivel ezt a falut nem emlegették eddig sehol.
Teljesen téveszmében vagytok tehát azzal kapcsolatban, hogy én előre felfúvódva, kihaénnem-stílusban, ma-cigány-késelek-elhatározással érkeztem volna Baktetkékre. Nem. Besétáltam, és az első után megtaláltak a cigányok, anélkül, hogy bárkire ránéztem volna.
Gyávaság lenne ez a fajta magatartás? Akkor hívhatjuk annak azt is mikor valaki már előre a fogát vicsorítva (kést jól látható helyen lóbálva) érkezik valahová, abban a hitben hogy azzal "sok mindent el lehet intézni". Könyörgöm, mit?
Amúgy pedig úgyis többen vannak ilyen helyeken, és késük is több van. Hiányzik ez bárkinek is?
Az erősebbtől félő kutyák is vicsorognak, fogat villantanak, pontosan azért mert félnek. És nem harapnak.
(ez csak HASONLAT!)
El kell itt dönteni hogy mit akar az a túrázó aki ilyen falvakba téved túrázás közben:
-erősnek látszani, igazolni az előítéleteit oly módon hogy szinte ő maga idézi elő a felszerelésével és a nonverbális magatartásával?
-vagy szépen csendben áthaladni atrocitás nélkül, sokkal inkább a verbális kommunikációt használva eszközként? Én ez utóbbira szavazok, mert túrázni jöttem (mentem oda)
És ne is áltasd magad, mindkét magatartásformát alapból a félelem vezérli, csak a rá adott reakció más. És a konzekvencia. Mert míg te igazolni láttad félelmeidet ezzel szemben én pl mindkét alkalommal sokkal inkább szánalommal, sajnálattal távoztam erről a vidékről, pedig az előítéleteim nekem sem ezt diktálták eredetileg.
"És mivel NEM CSAK ENGEM ér inzultus, hanem RENDSZERESEN másokat is, azt hiszem, van némi igazam a világot rózsaszínben látókkal szemben."
Úgy, mint a falukban a kutyák támadásai? Vagy mint a bonyolult, nehézkes bélyegzés, amivel nem érdemes vacakolni? Vagy mint a vandál turisták, akik vadászházakat vernek szét?
Nem vagy te egy kicsit szélsőséges?
Miért van az, hogy 10 éve kizárólag magányosan járom útjaimat, kizárólag sátorban éjszakázom a terepen, bekeveredtem olyan faluba, hogy csak cigányok lakták, és nem hogy konfliktusom nem volt, de jót beszélgettem velük? Hidd el nem szégyen tanulni a többiektől, nem dől össze a világ, ha nem mindig a magad feje után mész.
"Ha egy éhező kóbor kutyának dobtam volna egy szendvicset, ezt a tettemet senki nem kérdőjelezné meg, ha cigánygyerekeknek adok csokit, az már egy megosztó cselekedet lehet."
Így van, ha ÖNKÉNT adod, nem kényszer hatására, akkor ez rendben van. De a kóbor kutya max. leül és szépen néz. Ezért nem ül ez a hasonlat.
Késsel meg - ne haragudj - rohadt sok mindent el lehet érni anélkül is, hogy komolyabb baj legyen a dologból. Ezt tapasztalatból mondom.
A homokba dugás alatt azt értem, hogy van az én - sokak szemében agresszív, vagy radikális - megoldási módszerem, és vele szemben meg az övék. Nem tudom, ki hány alkalommal találkozott agresszíven fellépő cigányokkal, de én hat évet húztam le köztük napi szinten, és nem abból szereztem a tapasztalataimat, hogy évente pár alkalommal átsétálok Bódvaszilason. A homokba dugás az én szememben onnan kezdődik, amikor ezek az emberek megállapítják, hogy őket ezen pár alkalommal nem érte semmiféle inzultus, ergo ha engem meg igen, akkor arról én tehetek. Hát nem így van... Nem nézek ki neonácinak, nem nézek ki kopasz, mindenkibe belekötő embernek. Szemkontaktust, kommunikációt nem tudok kezdeményezni a hátulról utánam üvöltő, eleve támadó hangvételű cigánnyal. Ja, és az ilyennel nem is akarok. Az ilyennek is tükröt igyekszem tartani: ha ő támadékonyan lép fel, akkor én a megfelelő szintű védekező magatartást tanúsítom.
Egyik módszer sem száz százalékos (se a válaszul adott agresszió, sem a fülem-farkam behúzom, intelligensnek hiszem magam, mert gyávaságból (?) inkább kommunikálni próbálok), de én ezt a fajta elintézési módszert ismerem és preferálom, és eddig mindig bevált.
És mivel NEM CSAK ENGEM ér inzultus, hanem RENDSZERESEN másokat is, azt hiszem, van némi igazam a világot rózsaszínben látókkal szemben. Lehet, hogy nem mindenki beszél róla, de én igen. Nem ENGEM inzultáltak a cigányok, hanem SOKAKAT, SOKSZOR. Gondolom, ezért téma ez, és nem csak miattam, az én kis túrám miatt.
Tökéletesen igazad van és ez a lényeg, sokan járjuk az erdőt és -sajnos - sokan isszuk a levét annak amikor valakik nem természetjáróhoz illően viselkednek. Érvényes ez az erdészekkel, vadászokkal szemben is, és nem csak a lakosság egy rétegével hanem a természettel szemben is.
Miért szabadulna el ez a hangnem? Ha jól veszem ki szinte mindenki inkább rozaa álláspontját osztja ebben a témában, és józanul gondolkozik.
És nem, ez nem egyenlő a fej homokba dugásával, csupán csak a magunk és leendő túratársaink érdekében tett gesztusokról van szó, amellyel igen, többnyire meg lehet előzni még a verbális atrocitásokat is.
Tökéletesen egyetértek rozaa 41725-ös hsz-ével, én is ezt szoktam csinálni, kevésbé tudatosan, inkább ösztönösen, de eddig működött. Jó előre köszönök, esetleg érdeklődök valami iránt, magyarul beindítom a kommunikációt egy kulturáltabb szinten mintha ők tennék. És haladok közben szépen gyorsan tovább. Kés soha nincsen, nem is volt nálam, csak egy kis svájcibicsak a zsák alján.
Gumicukrot már volt hogy adtam -tudom ezt sem szabadna- de mind a kétszer már csak akkor mikor már elhagytam őket, kvázi senki nem kérte, csak a szánalom lett úrrá rajtam a kis szutykos gyerekek irányába. Mit is mondott erről Tavaszi Széll? (kedvenc mondataim ezek a témában, és iszonyú találóak)
'Az utolsó házaknál szurtos gyerekek „Bácsi! Kérek csokit!” kérése hangzott el. Emlékeim szerint a fórumon is fellángolt e kérdéskörben az „Adni vagy nem adni?” diskurzus. Hát én adtam. Nem félelemből, mert ha nem adok, akkor rám támad az egész cigánysor, nem, erről már leszoktatott az OKT. Szánalomból. Ha egy éhező kóbor kutyának dobtam volna egy szendvicset, ezt a tettemet senki nem kérdőjelezné meg, ha cigánygyerekeknek adok csokit, az már egy megosztó cselekedet lehet. Ezt a jelenséget (is) nevezhette volna Konrad Lorenz szociális szodómiának.'
Azt már csak úgy mellékesen kérdezem meg, mit is csinálna egy haleffel bárki is egy ilyen helyzetben? Nem gondolhatja senki hogy komolyabb helyzetben van értelme a kést előhúzogatni?
Számomra ez inkább kicsit nevetséges, mert ha élesedne egy konfliktus akkor úgy is a túrázó húzná a rövidebbet a hazai pályán mozgó, nagyobb létszámú falubeliekkel szemben.
Kár is ilyesmire a szót pazarolni, mert teljesen értelmetlen.
Ez engem is érdekelne mivel én már előre tervezek , hogy 22-én ingyen jövök haza vonattal .
Szárliget - Vértestolna- Péliföldszentkreszt szakaszt tervezek , csak épp Vértestolnán senki nem akar nekem 1 napra szállást adni , :(
Esetleg ha valaki tud szállást olcsón max 3500 , az jelezhetne , próbálkoztam az iskolánál és a plébániánál is de eddig nem válaszoltak. Tudom hogy van Tardoson a Malomvölgy , ott még nem érdeklődtem mert akkkor SZárligettől - Tardosig több mint 30 km lenne az sok.
Sátorozáson is gondolkodtam de most igen lövöldöznek az erdőben:)
És már az éjjelek is elég hűvősek és nem tudom a zsákom mit bírna.
Te is? Remek! Akkor miért nem alkalmazod? / Az említett könyvek az emberi viselkedés evolúciós hátterét mutatják be, és nem a hogyan, inkább a miért kérdésre adnak választ. Magyarán: megértetik a mechanizmusokat. / Mivel sokan olvassák a fórumot - akár leendő kéktúrázók, nem tartanám szerencsésnek, ha a témával kapcsolatban csak az általad képviselt megoldás lenne publikus. A konstruktív vitának helye kell legyen. / "Csak az ökör konzekvens" - Bismarck. Engedj néha az elvekből, legyél egy kicsit higgadtabb, és ne támadj visszakézből! A válaszaid sisteregnek. :) Üdv: Á
Köszi! Intézkedési lélektant és egyéb szituációs elemzéseket nem csak könyvből, hanem a gyakorlatból is ismerem. Lehet ezen vitatkozni, hogy mi miért és hogyan, de ennek nem itt van a helye.
Én nem gondolnám annak, mert nálam bevált. Beérek a faluba, jön szembe bárki: Adjon Isten jó napot! Szemkontaktussal, kihúzott háttal, mosolyogva. Ha nem kommunikálsz, akkor is kommunikálsz testtartással, tekintettel, mimikával. Én inkább elébe megyek a történéseknek, vagy ha úgy tetszik: irányítok. Szakirodalom:
Csányi Vilmos: Az emberi természet; Humánetológia
Ami az előítéleteket illeti: "páros kínt enyhíthet alázat" vagy szimpla belátás, esetleg empátia.
És van, aki gondolkodik: nem fogdos késmarkolatot, mert a következő túrázót akkor már ők is azzal, és nem beszólogatással várják. Aztán lehet keresni, ki kezdte, de akkor már tökmindegy.
A gondolataim ugyanezek, nem vagyok politikus alkat, tehát nem hazudok és nem is finomítok. A hangnemben igazd van, ez nem ide való. Ettől még nem érzem úgy, hogy rosszabb ember lennék, mint más, és megváltozni sem fogok. Nyilván van, aki felvállal konfliktusokat, és van, aki inkább homokba dugja a fejét.
A leírásaimból meg úgy látszik, csak a negatívumokat szűrted ki; - most akkor mi is van? :)
