Szerintem nem a locsoláshoz van köze. Ilyen melegben a talaj annyira felforrósodik, különösen a homoktalaj, hogy egyszerűen megégeti az alsó leveleket.
Ha még nem próbáltad, mezítelen lábbal megtapasztalhatod.
Mi is homokon vagyunk, de én nem locsolom azt a megmaradt pár dugványomat, csak jól árnyékolom, és jobban megmaradt, mint akit nem árnyékoltam kellően, de locsolva volt. Nekem is van piros és fehér saszla is, igaz már nem mai tőkék, lassan 20+ évesek, de ezek sincsenek locsolva. Továbbá van még a szomszédban pár ismeretlen tőke amelyek még csak néhány évesek, el voltak hanyagolva. Kigazoltam, jól megmetszettem és most nagyon szépen erős hajtásokat hoztak. Szerintem itt nem a víz lesz a probléma, hanem valami betegség. A narancs ízű szőlőn a levelek hírtelen megsárgultak, de csak 1 szálvesszőn, amit meghagytam 3 méteresre, hogy legyen jövőre szaporító anyagom. maga a tőke egészséges. Az egyik pannónia kincse tőkén pedig elkezdett száradni a levél. Kívülről befelé. Úgy tudom az valami betegség nyoma, korábban volt szó itt a fórumon erről.
Amikor töröd a hajtásokat, ügyelj, hogy az alvó szemet ne sértsd meg! Az egy kisebb, hegyes szem a hónaljhajtás mellett a levéltőben. Bár olvastam olyanról, ha túl korán van hónaljazva, akkor még ez az alvó is kihajthat, de ezt majd a tapasztaltabbak megmondják. Saját tapasztalatom, hogy szerencsére eddig nem jártam így. Sajnos idén túl hamar kezdtem el a hónaljazást így volt zöld munkám bőven. Másik szerény véleményem, hogy ne vágd vissza a vesszőt, mert amig nő, addig picit vastagszik a szára is. Egy vastagabb vessző pedig csak jobban bírja az időjárást is, mint egy vékonyka. A másik szerény véleményem, hogy majd csak tavasszal kell metszeni és visszavágni. Ha nagyon erős és vastag a vessző, meghagyhatod hosszabbra. Ha gyenge, akkor rövidre. Ha hosszú kar kell, akkor azt jövőre kinevelheted az akkori hajtásokból. Ha pedig rövid, akkor szerintem a 2-3 m-ből bőven tudsz gazdálkodni!
Ki tudna tanácsot adni levél-sárgulás-száradás ügyében?
Mindig locsolás után 1-4 nappal, nagy melegben kezdenek az alsó levelek hirtelen besárgulni, gyorsan leszáradni. Eddig csak a saszla (franciáknak Chasselas) szőlőnél, mind a fehérbél, mind a pirosnál láttam.
Korábban este locsoltam, akkor emiatt áttértem a reggeli locsolásra, de idén, ebben az időjárásban már így is jelentkezik a baj. Úgy emlékszem, hogy a nagyapám éjszaka ersztette rá a vizet. Sajnos, már rég nem tudom megkérdezni tőle . Mindig langyos vízzel locsolok, vödörből cipelem, amikor homok akkor még nem forró, nem is meleg.
Az ősszel telepített csemegeszőlőim nagyon beindultak. Átlagosan 1,5 m-es hajtásaik vannak.
Pontosabban csak 1 hajtást hagytam, mer egykaros kordont szeretnék, kb 80 cm-es magasságban.
Hogyan kell metszenem? Most kitörtem minden oldalhajtást, csak egyetlen szál van. Vissza kell-e vágni most, vagy hagyni kell futni 2-3 m-re és tavasszal a kivánt oldalkar magasságban?
Ha most kitörök mindex oldalhajtást, akkor tavasszal ki fog hajtani 80 cm-nél?
Nálam a suvenir bőségesen terem, zéro szakmai hozzáértésem önkritikusan elfogadva válogattam össze a lehető kevés gondot okozó fajtákat, köztük ezt is. Lugasszerűen nevelem, eddig kevés permetezéssel is elkerültek a problémák, de ahogy Kapabácsi írja, úgy látszik, hogy ez az évjárat időjárási szempontból több kockázatot jelent az átlagosnál. Az ízét nem lehet objektív módon megfogalmazni, nem egy hamburgi muskotály, de ha hagyod rendesen beérni, akkor egy szem sem marad a tőkén, mert megeszi a család. Abból a szortimentből, amit kezdő szőlőkertészként telepítettem, ízre a Palatina és a Moldova vált be leginkább. (van még Nero, Pölöskei muskotály, és Afuz Ali)
Egy érdekes szőlőfajta,régebben datolya szőlőnek,vagy felénk orsó szőlőnek is hívták utalva a bogyó alakjára.Nekem nem igazán a kedvencem,sem izben sem fűrt nagyságban.Talán a sikere titka az érdekes nem mindennapi bogyó alakban rejlik.
Az emlitett rezisztencia normál évjáratokra vonatkozik,nem ennyire szélsőséges esetekre.Már én is láttam nem az idén,hanem 2011-ben lisztharmatot pölöskei muskotályon.A normál évjáratokban nem szokott a rezisztens szőlőkönbetegség lenni.
Még van pár csemege fajta amit szeretnék ősszel ültetni a kertbe, mert tavasszal már nem sikerült.
A suvenir nagyon tetszik nekem és találtam több forgalmazó honlapján is.
Na most az egyik oldalon nekem gyanús mintha összekeverték volna a képeket a kék kecskecsöcsű fajtáéval. Létezik ez? Vagy csak nekem tünt úgy. Akinek van és termet már az mondjon már véleményt ha lehetne kérni.
Suvenir csemegeszőlőmön megjelent a lisztharmat. Annyiban közérdekű ez a hír, hogy a Sieberz mai napig úgy reklámozza, árusítja a fajtát, hogy "gombabetegségeknek ellenálló". Ha van még valaki, aki elhitte, és hozzám hasonlóan kicsit lazán kezelte a fajta védelmét, permetezzen lisztharmat ellen, mert kell. Én első felindulásomban Thiovitot fújtam rá (ma este), de az érési időbe még belefér valami felszívódó is, csakhogy azt nem tartok itthon. Egyébként ez a nálam megjelent lisztharmat is amerikai eredetű, a bogyókat támadta, ahhoz hasonlóan, mint az egrest. Egres esetén a Thiovit bevált.
Elvileg a zsenge részeket szereti megrágni. Nem vagyok biztos benne, hogy ők voltak, de tavaly az épp virágzó szőlőn jelentek meg, és apró bogyók helyett pár nap múlva csak a lerágott (?) fürtkocsányok maradtak.
Ugyancsak elvileg tipikusan nagyobb dísznövénykertészetek környékén terjednek.
Nagy aggódásomban a növényvédelem topic-ban is feltettem a kérdést, és az ott kapott fényképes link (http://kertpont.hu/index.php?menu=cikk&CId=1050) szerint tényleg egy Amerikából importált bogárra akadtam, a lepkekabócára.
Szervusztok.Ezt a fehér pattanó rovart 3-évvel ezelőtt láttam először.Nagyon zavaró a jelenléte a fehér vattaszerű habban a fürtökön vagy a leveleken.Állítólag Amerikából importáltuk valamilyen módon.A rágását vagy egyéb kártételét még nem láttam.Nem mindenütt van de terjed.
Én az egyetlen amit használnék az a DECIS.Hét nap a várakozási ideje,utána fogyasztható a szőlő.Szerintem annyi kell is az eszternek,mert a csabagyöngyét mi is csak egy hete fogyasszuk,és a két szőlő érése között van ennyi külömbség,ha nem több.Csak akkor használd ha valóban szükséges!!!Várd meg mások véleményét is!
tanácsot kérnék egy fehér színű, bolhaként pattanó mozgású bogár ügyében, amelyiket a közvetlen érés előtt álló Eszter csemegeszőlőn találtam több példányban is. Találtam ugyancsak fehér színű, nem nagy vattatelepeket, amelyek mérete kb egy fültisztitó pálcikán levő vattacsomóhoz hasonlít, vagy annál kisebb. Mi lehet ez? Kell-e ellene védekeznem? Lehet-e ellene védekezni, így érés előtt max egy héttel? Veszélyezteti-e a többi, későbbi érésű szőlőt, őszibarackot, körtét, almát, szilvát? Eddig bogarak ellen vegetációban egyáltalán nem permeteztem, csak a lemosózáskor használtam valami olajos trutymót, meg lisztharmat ellen valami kénes, atkagyérítő mellékhatású szert, aminek a neve most nem jut eszembe. Tehát sem actara, sem karate, sem mospilan stb. eddig használva nem volt a szőlőn, és ott most sem szívesen használnám őket. Ugyanakkor a már letermett többi gyümölcsfáimat, meg gyümölcsbokraimat meg kellene védenem, ha ez a bolhaszerű valami esetleg veszélyezteti őket.
Ezen nincs mit vitázni, de a most mért 30 C fölötti hőmérsékleteket 2 m magasságban árnyékolt kamrákban mérik az berendezések, a szőlő pedig a tűző napon legalább is a lombozat túlnyomó része ott élvezi a napsütést, ahol bőven a perenosz megsemmisülését jelentő 35 fok feletti hőmérsékletek alakulnak ki a nap jó részében.
Én ebben a kánikulában nem félteném annyira a szőlőmet a perenosztól, attól függetlenül az aktuális permetezéssel a kontakt rezet megkapja, részben, hogy a zöld lombozat fejlődését valamellyest visszafogja, ennek folyományaként az érést gyorsítsa.
A kontakt szerek pl kolloidkén-készítmények erős fertőzés esetén 5-7,napig,gyenge fertőzés esetén 10 napig ad védelmet.A peronoszpóra 30 fokon nem hal el csak nem léphet át egyik alakjából a másikba 35,fok felett hal el.Egyébbként pont 100,éve fedezte magyaro írták le/Istvánfy,és Pálinkás úrak/ elsőként a világon a peronoszpóra "életmódját"és alkották meg a lappangási idő naptárt.
Hadd pofázzak bele én is; ha egy hete volt permetezve (mivel?) és második éves a tőke (tehát nincs fürt) értelmetlen felszívódóval menni, kén; karathane tökéletesen elég, de az is 10 naponként, nem gyakrabban. Ha a penészgyep nem fehér hanem beszürkült akkor már elhalt; hatott a vegyszer. A lisztharmat felismerérésére legjobb valóban a jellegzetes penészes szag ami terjeng a közelükben, és a púderszerű lisztes bevonat a levél színén. A peronosz -ami igazából nem is annyira gomba mint moszat- más típusú; inkább bogyón alkot nem letörölhető gyepet és a növény szöveteinek belsejébe hatol. Levélen az először halovány majd kisárguló olajfoltok inkább a tünet. Igen csodálkoznék ha most a +30asok idején vki élő és viruló peronosz kórképet tudna mutatni...
Nálam is tünet szinten megjelent a lisztharmat, néhány (<2 %) fürtön találtam, de szerencsére csak beszürkült hálózatosan parásodó bogyók képében. Kicsit sok volt a 2 hét a két kontakt között (a 24. órában fújtam) de hát közbejött egy gyerekszületés... :)
Tavaly 1 tő lett telepítve (annyi maradt meg egészen pontosan), egy Thompson Seedles, az lett lisztharmatos, vagy valami más (elbizonytalanodtam, holnap fotózok).
Idén még 2 tő fogant meg, holnap majd fotózok, hogy mekkorák. Jövőre még egy tövet telepítek majd.
Guyot rendszerben gondoltam művelni a későbbiekben, lebetonozott karók, huzalok már megvannak hozzá. Szemezek még a Sylvoz kordonnal is (bármelyik felé elindulhatok még, főleg a kicsikkel), amihez leívelt szálvesszős metszés dukál.
Öszesen 4 tövet tervezek, a kert is kicsi, meg én sem érzek erőt 60-200-sokszáz tőke műveléséhez:) Kizárólag étkezésre kell a szőlő nekünk, no meg musthoz, ha megkívánjuk. Bor előállításához se felszerelésünk, se helyünk, se szakértelmünk nincs.
A liszharmat a vesszőn foltokban szokott lenni.Tavasszal jól látható sötétbarnás foltoknak látszanak az éves vesszők felületén finom barna hálós rajzolat látható,a beérett vesszőn a foltok megmaradnak jellegzetes sötét esetleg fekete az elhalt kéregszövet finoman megrepedezik.Ezek a foltok jól látszanak télen is a vesszőn.A liszharmattal fertőzött növényi résznek jellegzetes gombaszaga van.A levélen a levelek színén,és fonákján kevésbé feltűnő zöldessárgás foltok jelennek meg matt fénnyel.A ceruza vastagságú metszésisebeket nem kell kenni.Csak az 5.Ft-s nagyságuakat kb.Milyen művelés lesz,és hány tőkéd van?
Biztos,hogy lisztharmat,nem peronoszpóra?Ha lisztharmat javaslo a Karathane Star+Sisthane dupló-t.A lisztharmat ellen nagy lé mennyiséggel kell menni,hogy a penészgyep átnedvesedjen,és javaslom használj nedvesítőszert.A liszharmat először a bogyókon szokott feltünni,de ettől függetlenül a szőlő minden zöld részét megtámadhatja.Tényleg jó lenne 1,fotó.Használj néha lombtrágyát,harmónkusabban fejlődik a fiatal szőlő.A töveket takard be télre kupacold fel néhány rügyig,maj tavasszal vágd vissza két rügyre.Jó munkát!
Hááát, ha lisztharmatos a szőlőd, azt tudni kell, hogy mit keversz össze, nem elég csak megszórni. Javaslom a kontakt+felszívódó kombinációt, erre sok lehetőség van, ha ezt teszed, nem lehet baj.
Az oltványokkal kapcsolatban meg ne panaszkodj, örülj, hogy nőnek így feljlődik a gyökérrendszerük. Szeptemberben, ha nem hagyták abba a növekedést vágd vissza a hajtásokat /1,5-2m/ és tökéletesen be fognak érni. Két vesszőnél többet ne hagyj!
Én legalábbis így csinálom. Fényképezni nem szoktál?
En is jartam igy tavaly, le is tettem roluk, de iden elegge megindultak, remelhetoleg tartos sikerrel. (Kis magyarazat: a tokek nem koltoztek velem Nemetorszagba.)
