A topic a legendás Déli Vasútnak állít emléket!Képek,tárgyi emlékek,járművek,épületek,egykori,és mai utódvonalak,Magyarországon és külföldön.Egyszóval minden.ami Déli Vasút!
Az egykori Sopron Déli pályaudvar területe.A II.Világháború után újjáépült,és a gőzvontatás megszüntetésekor betemetett,a napokban ismét kiásott fordítókorong betonmedencéje.
Hazánk német megszállása (1944. március 19.) után teljes erővel bontakozott ki az amerikai és angol (majd az augusztusi román átállás után a román és a szovjet) légitevékenység a magyarországi közlekedési és ipari célpontok ellen. A Sopron-kanizsai vasútvonal valamennyi[...] Bővebben!Tovább »
Szia Balázs!Nagyon tetszenek az általad feltöltött régi képeslapok és képek.És úgy halottam,hogy nagyon vágod is az adott témát!Kérhetek tőled pár még nekem hiányzó képet?
Ezt az épületet inkább egy oldalszárnnyal kibővített IV.osztályú HÉV épületenek nézem,mivel a középső részén három nyílászáró látható.Azonkívül a középső rész A DV épületekhez képest nagyon előreugrik a szárnyépülethez viszonyítva.
Ágfalva nem Déli Vasúti épület.Ahogy Sopron Déli(átépítés előtt)Lépesfalva-Somfalva,Nagymarton,Rétfalu-Siklósd,Savanyúkút,és Lajtaszentmiklós sem az.Ezeket még az 1847-ben megnyílt Sopron-Bécsújhelyi vasúttársaság építette.Később a vonal üzemét a Déli Vasút vette át.Márcfalava-Fraknónádasd megálló állomássá bővítésekor a vonalon felépítette az egyetlen DV épületet:http://www.vasutallomasok.hu/show.php?az=marc&num=501
Illetve a századforduló elején bővítette Sopron Déli felvételi épületét.Később Ágfalva is emeletráépítést kapott.Sajnos a márcfalvi felvételi épület már nem áll,és az egykori állomást is visszaminősítette újra megállóhellyé az ÖBB.
A községünket érintő vasútvonal létrejöttéről már korábban írtam . A soproni üzleti körök, osztrák-német bankár-csoportok (Rotschild, Sina) és magyar főurak ( Festetics György ) összefogásával létrejött Császári Királyi Szabadalmazott Déli Vaspálya Társaság[...] Bővebben!Tovább »
"A sokféle – pirossal, kékkel, feketével írt – szám pontos jelentését, ill. mértékegységét nem tudom."
Szerintem a kék vonal (vágánytengely) melletti 304, 306, 308-as számok a hektométer szelvények lesznek - hacsak nem más mértékegységet használtak. (Mert régi menetrendekben is sokszor lehet látni "mértföld" szöveget.)
A piros folyamatos vonal a telekhatár lesz, a nullkörök pedig a sarokpontok. A kék vonal fölé (alá) és a szaggatott vonalak elé írt piros számok a hosszirányban mért távolságot jelentik (mivel a számokat nem tudom kiolvasni, ezért nem tudom, mi a 0 pont), a szaggatott piros vonal mellé (a nullkörök közelébe) írtak pedig a tengelyre merőleges méretek (vágánytengelytől mért távolságok. Valószínűleg így tűzték ki / rögzítették az állomási telekhatárok pontjait.
Remélem nem írtam hülyeséget, és tudtam segíteni. (Nem vagyok sem történész, sem írásfejtő, de ami kitűzési terveket egykor csináltam, azoknál az adatokat nagyon hasonlóan kellett megadni - akkor még nem volt GPS-es műszer, meg hasonló marhaságok.)
Szombathely Rendező,Vasvár,(átépítés előtt)és Őrtilos(egykor Légrád)tényleg három kivétel,és szerintem tényleg van alapja a hasonlóságnak.Sajnos erre voinatkozóan semilyen írott anyagot nem találtamÉn is keresem az információkat.Talán az SB vasút bécsi levéltára őriz valami információt ez ügyben is!
Az irodalom a 20,század elejére teszi ezeket a második generációs emeletes épületeket,de szerintem ennél jóval korábban körülbelül az 1870-es évek végén már megvoltak ezek építészeti tervei.
Ahogy Szenttamáson a középkor nyomait láthatjuk , úgy a molnári vasútállomáson egy csipetnyi itt maradt 19. századdal találkozhatunk. Az Osztrák-Magyar Monarchia kora elevenedik meg itt az akkor emelt épületeken. Az alábbi 13+1 kép segítségével ebből szeretnék egy kis[...] Bővebben!Tovább »
Sziasztok!Balázs177! Nagyon köszönöm az információt, elindulok ezen a vonalon. Fel fogjuk mérni Mórt is és vannak még méreteink Lövőről, bár azt nagyon kutyafuttában és nem megfelelő eszközökkel mértük. Írásodból az derül ki számomra, hogy a Murakeresztúr-Barcs vonal építését tekintve egy szakasznak fogható fel. Őrtilos felvételi épülete némileg fejtörést okoz, mert ugye ez kakukktojás a vonalon. Az a kérdésem, tudsz-e erről valami információt és szerinted badarság-e összevetni Vasvárral http://www.vasutallomasok.hu/show.php?az=vasv&num=501 esetleg Szombathely rendezővel http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=szbr . Ódinnyéssel kapcsolatban: Azt kell megnézni, hogy a Székesfehérvár felőli oldalon a szarufák és a szelemenek végződései faragottak-e, vagy sem. Ha szépen faragottak, akkor valószínűsíthetjük, hogy az eredeti. Most nincsenek nálam a képek de ha hazajutok, megnézem őket. Az azonban látszik, hogy ezt az épületet legalább egyszer alapos IKV-s felújítás érte, ami egyenlő egy stílusradírral, a tömegének mérésein kívül alig lehet hinni valaminek az épületen. Tárnokon láttunk olyan érdekeset, hogy a bontás során előjött a tetőben az eredeti vakolt oromfal, amin még a keretes vakolás is megvolt és onnan látszott, hogy azt bizony növelték. De ez itt a fórumon gondolom nem újdonság. Azt még megkérdezném nagy tisztelettel, hogy ilyen rajzok: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=115815085&t=9210879 , meg ilyen rajzok http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=115320393&t=9210879 után hol lehet kutatni?
Jól gyanítod!A Déli Vasút mai Magyarország területén lévő vonalai közül a Murakeresztúr-Barcs vonal(1868)épült legkésőbb.Itt már nem az 1860-as típuterv alapján épültek a felvételi épületek,hanem kifejezetten erre a vonalra készült módosított tervek alapján.A téma jeles szakértője,Dr Kubinszky Mihály több tanulmányban is foglalkozott többek között ezekkel az épületekkel is.Megemlíti,hogy a Murakeresztúr-Barcs vonal felvételi épületei megjelenésükben a Brenner-vasútvonal stílusjegyeit hordozzák,ellentétben a többi DV vonal körablakos rizalittal épült épületéhez képest!Tehát a méretbeli eltérés is valószínüleg ezzel magyaráézható!
Sziasztok!CAD programmal dolgozom felfelé többek között a DV felvételi épületeit és akadályba ütköztem. Felmértük Vízvárt és Babócsát, amik -leszámítva Babócsa asszimetrikus mivoltát- szinte centire stimmelnek. Ám ezek már ránézésre sem stimmelnek Ódinnyés épületével, amelyet a mérés is igazolt. Ez utóbbinál a kiugró középrizalit másfél méterrel szélesebb. A kérdésem az volna, hogy van-e arról tudomásotok, hogy az ilyen karakterű DV felvételi épületből létezik-e többféle szabványterv (a gyanúm ez), vagy esetleg ez egy elszigetelt eset? Még nem mindet mértem, de nekem úgy tűnik, hogy Ódinnyes, Mór és Lövő -hogy a vonalakról kiragadott példákat említsek- ugyanolyanok és csak karakterükben hasonlítanak Vízvárhoz és Babócsához. Előre is köszönöm a segítséget!
