Kärgling Tóbiás (1780-1845) arcképfestő. Augsburgban született és járt művészeti iskolába. 1801-ben Bécsbe költözött és festett. 1809 és 1845 közt Pesten élt mint arcképfestő. 1810-ben megfestette Berzsenyi Dániel arcképét. 1818-ban az ő rajza alapján készült metszet Lenhossék Mihály Ignác (1773-1840) orvosról. 1845-ben Pesten halt meg.
Ma van Rökk Marika (1913-2004) operetténekesnő, színésznő halálának évfordulója. 1913-ban Kairóban született, apja Rökk Ede építészmérnök volt, majd hazetért Magyarországra, itt építőanyagtelepe volt. Az I.v.h utáni infláció elvitte a család vagyonát, 1924-ben Párizsba költöztek. Rökk Marika 1925-ben már a Moulin Rougeban táncol, majd New Yorkban is fellép a Broadwayen. 1929-től Európában lép fel mint táncos,operetténekesnő, filmszínésznő. 1933-ban Berlinbe költözik, férje Georg Jacoby zenés produkcióiban, osztrák és német filmekben játszik. A II.v.h után újra operett és musical szerepekben lépett fel: 1951 Csárdáskirálynő német film, 1962 Denevér osztrák film, 1968 Hello Dolly musical. Még 1992-ben is fellépett Budapesten Marica grófnő szerepében.
Te aztán tényleg komolyan veszed a hagyományápolást :) Megmondom őszintén, én nem nagyon ismerem a régi népviseleteket, szerintem Főerdőkerülő sokkal többet tud erről a témáról. Én inkább a történelem és családfakutatás oldalát ismerem a témának és nem a néphagyományokat.
> Egy szösszenet erejéig visszatérnék a Pehm-Böhm-problémakörre […] Véleményem szerint nem következik a családnév jelentéséből az, hogy a viselője cseh származású lenne
Ha egy család népnevet visel, az általában (nyelvtől és adott népnévtől függetlenül) nem jelenti azt, hogy az elnevezett ős az adott népből származott volna. Van ennek valószínűsége, de az is lehet, hogy nem.
Annak a recens jelenségnek, hogy egy romániai magyart „lerománoznak”, történeti előzményei vannak. Ha valaki olyan helyről származott az új lakóhelyére, amelyet a vélekedés románok által lakott területnek vélt, az illető régen is megkapta az Oláh ragadványnevet, ha magyar volt is. Hasonlóan járhattak azok, akiknek rokonai, üzleti stb. kapcsolatai voltak románosnak vélt környékkel. Ugyanez igaz, a Tóth-okra, Horváth-okra, Németh-ekre stb. De a Böhm-ökre, Unger-ekre stb. is.
> Akkor ezek szerint a Siegfried, Friedrich, Heinrich, Helmut, Wolfgar stb. típusú nevek két tagja között egyáltalán nem volt értelmi összefüggés?
Nem volt, ahogy a mai kettős keresztnevű személyek keresztnevei közt sincs összefüggés.
> Pl. a Helmut értelmezése lehetne "pokolian bátor", nem?
A Helmut szokásosabb tagolása az, hogy Helm-Mut, azaz ’sisak és bátor(ság)’. De van, aki az előtagban a német heil ’ép, egészséges’, vagy a germán *hildiz ’csata, harc’ szót látja (tehát a Heilmut, ill. Hildemut változata lenne a név), az utótagnak pedig (a korábbi nyelvállapot alapján) ’gondolkodás, felfogás’ értelmet tulajdonítanak.
Az előtag német Hölle ’pokol’ és Helle ’világosság, fényesség’ szavak szerinti értelmezését azért vetik el, mert ezek csak ebben a névben fordulnának elő, holott az alkotó tagok (így a Helm, a Heil és a Hilde is) rendesen több névben is előfordulnak.
Ez a német népviselet mondjuk inkább a városi német polgárságra lehetett jellemző-a vidékieknek, falusiaknak más volt: ezen a szinten kialakult egy nagyjából egységes viselet a dunai svábok és a heáncok között, ennek az egyik legfontosabb eleme az elengedhetetlen kék kötény :) (én is ezért vettem a konyhába kéket, hogy mosogatás közben is ápoljam a hagyományokat :D), illetve tipikus még mindkét népcsoportnál ez a többgombos mellény. Ez is milyen érdekes, hogy a heáncok kb. 400 évvel korábban települtek be a sváboknál, de mégis vannak közös német, "alldeutsch"-motívumok.
Ma van Weber Henrik (1818-1866) festő halálának évfordulója. Pesten született, Kärgling Tóbiás arcképfestő tanítványa lett. 1835-től Bécsben tanult a képzőművészeti akadémia történelmi festészet alosztályán. 1830-as évek végén életképeket festett. 1840-től Münchenben tanult a képzőművészeti akadémián, 1842-ben kapott diplomát. Hazatér, utána történelmi képeket fest, főleg a Hunyadi család a téma. 1845 és 1847 között Olaszországban utazott. Sok portrét festett Biedermeier stílusban. Az 1860-as években az Ország tükre újságnak fest történelmi litográfiákat. Fő művei: Mosonyi Mihály és felesége, Hungária 1840-es évek, Hunyadi János halála 1844, Mátyás király és a szépjuhászné 1845, Mátyás bevonulása Budára 1846, A Weber család 1846, Salamon király a börtönben 1847, Magyarországi népviseletek 1855, Weber önarcképe 1847.
Ma van Kamermayer Károly (1829-1897) polgármester születésének évfordulója. Pesten született német polgárcsaládban, apja gyárigazgató volt. 1848-ban a szabadságharc idején katonának állt, főhadnagyi rangig jutott. 1857-től a pesti dologháznál tisztviselő. 1860-ban Buda város hivatalnoka lett, főjegyző lett idővel. 1867-ben a pesti tanács közegészségügyi és köztisztasági felelőse, alatta épült meg a Közvágóhíd. 1873 megválasztják budapesti polgármesternek, ő volt a gyakorlati vezetője Budapestnek 1896-ig, a reprezentációs szerepet betöltő főpolgármester Ráth Károly lett.
Liezen-Mayer Sándor festő (1839-1898). Győrben született, Bécsbe majd Münchenben tanult az Akadémián. 1862 első nagy műve: Mária és Erzsébet királyné Nagy Lajos király sírjánál. 1867 megfesti a: Mária Terézia királyasszony egy szegény nő gyerekét szoptatja képet, nagy sikert arat, sok megbízást kap. 1870 Bécsben megfesti Ferenc József császár képét. Majd megfesti a: Erzsébet, Anglia királynéja, amint Stuart Mária halálos ítéletét aláírja képet. 1878 a düsseldorfi képzőművészeti akadémia igazgatója. 1882 visszatér Münchenbe, festészeti akadémia tanára. 1898 München halála.
Umling Lörinc ifjabb (1742-1794) festőasztalos, Kolozsváron született. 1763 kolozsvári polgár és az asztaloscéh tagja. 1775 asztaloscéh jegyzője. 1794 Kolozsvár halála.
Umling Lörinc idősebb (1707-1790) festőasztalos. Szász származású volt, Szászkézdről költözött Kolozsvárra. 1742-ben kolozsvári polgár lesz és az asztaloscéh tagja. 1737 elveszi feleségül Maria Wagnert. Festő és asztalos volt egyszerre, a kalotaszegi református templomokban dolgozott egyedül és fiaival ( ifjabb Umling Lörinc, Umling János ). Festett kazettás famennyezeteket, szószékeket, karzatokat, padokat készített. A 17.századi magyar mértani, virág stb díszítéseket használta.
Félreérthető voltam. Én arra gondoltam, hogy valaki már nem ismeri a nyelvet és újra megtanulja, erre szerintem főleg egy értelmiségi lenne hajlandó időt és energiát fordítani önként.
konkrétan nem ismerem a gael nyelvet beszélők társadalmi összetételét, viszont azt tudom, hogy az elnyomott, elsorvasztott nyelvek mellett nem az értelmiség szokott kitartani, ápolni, hanem a földművesek, erdei munkások, pásztorok - erre számtalan példát lehetne hozni a székelyektől a ruszinokig... elég Erdélyben maradni, mint említettem a természethez közel élő atyafiak büszkén tartják magukat, asszimiláció majdnem nulla, még, ha elmégy a Partiumba, pl. Nagyváradra, a nagyvárosi létben rengetegen elrománosodtak. Vegyes házasságok, érdekből (jobban fizető állás...) etnikumváltás. Sok teljesen magyar vezetéknevűvel találkozhatsz aki szinte egy szót se tud magyarul... s nem csak megjátszja magát.
Ebben is egyetértek. Ráadásul szerintem ez igazán csak az értelmiségieket érdekelheti ott. Az átlag ír nagyon boldog lehet, amiért egy jó dolgot kaptak az írek az angoloktól, a világon mindenhol megértett angol nyelvet. Azért nekik is kijutott a szenvedésből, először Cronwell népírtása és földelkobzása az 1650-es években, aztán az 1840-es évek éhinsége amikor több millió írt hagytak éhenhalni az angolok és több milliónak ki kellett vándorolnia az USA-ba.
