1948.VIII.2.-án 6:55 órakor Tótkomlós-Békéssámson között a 9012 számú személyvonat a 533/534 számú szelvényközben siklott. A szerelvény összeállítása: MÁV 490,044+MÁV Gfn 1087+AEGV F 1+MÁV Ck 514+AEGV Ch 32+MÁV Bk 352+AEGV Ch 42+MÁV Bk 353+AEGV Ch 58
Én a magam részéről a Bosna-kupplungra szavazok. Bár nálam elsődleges szempont, hogy a modell minél jobban hasonlítson az igazira és ebbe belezavar a kengyeles kapcsoló látványa. Szerintem egyáltalán nem nehéz a csapszeggel, meg a nyolcassal való bíbelődés. Csak némi gyakorlat kérdése...
Fém kocsiszekrényhez max. vékony (0,3-0,5mm) rézlemezt használj, különben a magas súlypont miatt nyugtalan lesz a kocsi futása. A fém/réz alvázat és a sztirol (esetleg fa) felépítményt javasolnám.
De a legcélszerűbb, ha a modelleket mind PIKO kengyeles, mind Bosna kapcsolóval el lehet látni. Így otthon és kiállításokon mást-mást használhat a modellező.
Példák Dr. Károlyi Zsolt műhelyéből a rézlemezes munkáról
A kérdés annyi lenne hogy ha az egész járműállományt átállítom egy típusu kuplungra akkor melyik legyen az?
Ezt neked kell eldöntened, hogy mennyire vagy hajlandó vesződni az egésszel, mind építéskor, mind a játékkor, illetve, hogy mennyire szeretnél élethűt?
Amit itt olvastam az az alap tt s ami eddig nyert nálam, és van a rendes kisvasúti kapcsolószerkezet imitációja is. ez utóbbitól azért tartok mert volt alkalmam ilyet üzemeltetni és a rendezés, szét és összekapcsolás időigényes és precizitást igénylő munka ráadásul megelelő céleszközök nélkül (hosszú, hajtott nyakú csipesz, stb) majdhogynem lehetetlen.
Én TT-s kapcsolót még soha nem használtam sem H0, sem 0e alatt, nincsen vele tepasztalatom, TT-s tapasztalatom van, de nem szívesen emlékszem vissza...
Tény, hogy az élethű kapcsolónál macerás(abb) a szét/összecsatolás, ellenben élethű, ami ekkora nagyságnál (1:45) elég fontos kérdés, pl. egy jól beállított fotót látványa bukhat rajta, ha nem az van fent. Tény, hogy az idősebbek számára probléma, akár amiatt, hogy nem igazán jól látják már a lyukat, akár amiatt, hogy a kezük nem annyira biztos már, de emiatt eddig egy embert láttam hisztizni.
Csipesz(ek)re a modellezőnek úgyis szüksége van, mellesleg egyenes csipesszel is prímán lehet csatolni, tehát ez ne legyen ellenérv.
Üzemeltetésileg nem gáz, tolatni is simán lehet vele (nyilván persze ésszel, ahogy a valóságban is). Ha esetleg rövid lenne a láncszem, akkor vékony drótból lehet hajlítani, amit forrasztással lehet zárni. Egyedül hosszú kocsiknál és közvetlen ív-ellenív kombinációknál volt probléma a fix kapcsolókkal, de ez meg érthető. Ha picit is el tudott volna fordulni, akkor már nem lehett volna gond.
Nálad csilléknél, amik rövidek, nem lehet gond.
Ha csinálsz kapcsolót, akkor csak rézből! Kisvasúton is van lemezből hajlított, hegesztett Bosna kapcsoló, tehát még élethű is lehet.
Sztirol lapot - jobb - dekoros boltokban kapsz, 2 nm-es táblát mindenképpen, de van, ahol darabokat is.
Anno csináltam pár darab 0e csillét meg most vettem pár darabot amik a piko h0 billencses játékkocsik átépítéséből (lerövidítés, teknő két végén a perem laposra csiszolása, féktuskók és ütközők eltávolítása, átfestés, mérethű rakomány(kavicsok)berakása ) születtek. kinézetük egész jó lett.
De a kapcsolószerkezetekkel gondban vagyok. A saját gyártmányaimon meghagytam a gyári, minimális oldalirányú kitérést engedő piko h0 kuplungokat, szépnek nem szép de meglehetős biztonsággal összetartja a vonatot ráadásul mivel a c50 es vonógép alá is e69 es hajtás volt bedolgozva adta magát hogy akkor azt sem kell bántani.
A később vásárolt kocsikon viszont nincsen vonókészülék, meg vettem egy ismeretlen gyár által jugoszláviában összerakott 2 tg s mozdonyt. Ennek mintha csak beintene egy előre majd fél centit fel típusu lapos aluminiumból hajlított "vonóhorga" van, kinézete alapján gyárilag.
Ez sajnos nem jó mert elhajlik, nem megbízható.
A kérdés annyi lenne hogy ha az egész járműállományt átállítom egy típusu kuplungra akkor melyik legyen az?
Első ötletem a h0 kengyeles megoldás volt de nehéz felszerelni ráadásul nem feltétlen jó ebben a méretben.
Amit itt olvastam az az alap tt s ami eddig nyert nálam, és van a rendes kisvasúti kapcsolószerkezet imitációja is. ez utóbbitól azért tartok mert volt alkalmam ilyet üzemeltetni és a rendezés, szét és összekapcsolás időigényes és precizitást igénylő munka ráadásul megelelő céleszközök nélkül (hosszú, hajtott nyakú csipesz, stb) majdhogynem lehetetlen.
Még az érdekelne hogy melyik mennyire viseli el a vízszintes és függőleges pályahibákat és a szűkebb íveket? Itt ugye az egyik véglet hogy olyan szilárdan tartja a vonatot hogy inkább kiemel pár kocsit a sínről másik eset meg hogy leold ok nélkül.
Amúgy tervezem valami személykocsi legyártását is, első körben valami kísérleti, fantázia kocsit amin tudom gyakorolni a különböző munkafázisokat és nem túl nehéz összerakni. ezt én a google sketchup nevű programjával megtervezve és vagy sztirollapból vagy fémlemezből tervezem elkészíteni. A sztirol mellett szól hogy könnyű megmunkálni (a fémhez képest) a fém mellett az hogy én be tudom szerezni, lesz tömege a vagonoknak és hogy valamivel strapabíróbb. Sztirollapot hol és ki forgalmaz magyarországon?
Bacsi szerint építettek győrben is háromablakosokat... de lehet butaságot mondok, mert amit Ő mutatott, annak pont olyan szögletes ablaka van, mint az ötablakos kocsinak, ami az általad berakott képen van (lehet hülyeséget írok - valami rózsahegyi kocsi...?). Lehet, hogy a lekerekített, peremes ablak aradi specialitás volt?
utánnanézek, de maga a kocsi is hosszabb, legjobb lenne lemérni a cenki kocsit. A peron látszólagos szűkítése megtévesztő mert a kocsi peronja hosszabb mint a három ablakos weitzer-eké.
Példák Dr. Károlyi Zsolt műhelyéből a rézlemezes munkáról
