Az emlitett autók mind saját autók voltak. Csak tudják már,h volt-e benne vagy nem. Én is tudom,h a sajátomban van-e.
Nektek mennyit csal a számolt fogyasztáshoz képest a Jazz fogyi számolója? Milyen elven müxik a fogyi számláló, tudja valaki? Pl. ha állóhelyben jár a motor, illetve csak inditgatják sokat, mert valamit próbálgatnak, akkor hogyan számol?
Érdekes, amit írsz a légzsákról: nekem a volt nejem csattant anno a Jazz-zel, az orrával (az autóéval) fellökött egy Pug Partnert (szó szerint, amaz másfelet fordult vertikálisan), és a Jazz-ben nem nyílt a légzsák. Lehet, hogy valami szamurájokra kalibrálják odakint...?
Bocs de ez kicsit hosszú lesz, én az Ebay-ról rendeltem az USA-ból a Predatort ennek a cikknek az olvasása után kb 17e volt postával eggyütt.
Újabb rozsdavédelmi fogás – ezen a ponton építettem be az elektronikus korrózióblokkolót. Ilyeneket a rendszerváltás után árultak mindenféle kis cégek itthon is, az emberek még a Daciáikhoz, Ladáikhoz vették a hosszú élet reményében – mármint az autókra gondolok ezzel. Annyira nem lett nagy sláger, egy akkori autót sem tudok, amiben ilyen működött volna sokáig. De nemrégiben egy barátomnak volt egy Toyota Model F autója, amiben valami hasonló cucc lehetett, mert a figyelmeztető matricáját megtaláltuk. Hogy a kütyüt hova dugták, arra nem tudtunk rájönni, de hát a Model F középmotoros, komplikált autó, pláne az ilyen dupla klímás, amerikai kivitel.
Borsi Miki makulátlan Toyota Model F-je
A 80-as, 90-es évek fordulóján készült japán autók irtózatosan rohadtak. Pláne a haszonjárművek meg a furgonok. A korrózióvédelem, mint olyan, azoknak az autóknak tündérmese volt. Technikailag az örök élet plusz egy nap, rozsdaállásilag a Zaporozsec. Ennek ellenére azon a Model F-en egy szem korrózió nem volt. Pedig kint állt, hét évig használta ez a barátom, előtte valaki más még közel tizenötöt. És még ott se lehetett rajta tisztességes korróziót találni, ahol valamiért hiányzott a festék. Egyszerűen nem hittem el, de Borsi Miki – a tulaj – sem.
Mielőtt eladta volna, lefényképeztem a kocsit, itt meg is nézhetik. Akkor kezdtem vágyni az elektronikus(mos?) rozsdavédelemre. De most már nem lehet olyat kapni, nemhogy Magyarországon, de Európában sem. Csak Amerikában. Ott még mindig divatja van.
Itt a védelmet igazoló cetli
Az elv ugyanaz, mint a tengerjáró hajóknál (ahol kötelezően alkalmazzák): a fémtest elektródpotenciálját annyira megnövelik a földhöz, pontosabban a vízhez képest – elektromosan -, hogy ne tudjon beindulni az elektrokémiai korrózió. Igen ám, de egy autó nem ér a földhöz. Azaz ér, de négy szigetelőn, más néven, gumiabroncson át. Ha télen hozzáérünk, megráz, mert más potenciálon van, mint mi, és kisül a töltés. Hogy a francba gondolták ezt?
Most majd meglátjuk. Ugyanis a klubban elmeséltem pár embernek ezt a tervemet, mármint, hogy ilyen kütyüt készülök venni. Madlovits Peti rám nézett, és így szólt – „adok én neked egyet”. Ő ugyanis vett két garnitúrát Amerikából, egyet be is épített az Alfájába, a másik viszont kihasználatlanul áll a polcán, nem akart vele vesződni. Így lett ajcsiba egy vadiúj, bedobozolt Corrosion Predator-öm.
A kocsi legtávolabbi pontján is a sarokba kötöttem be a védelmet
A belőle kijövő négy vezetéket sorrendben a kocsi lehető legtávolabbi négy sarkába kell vinni (én mindenhol elrejtettem), ott a mellékelt csavarokkal lecsavarozni – festék nem lehet az érintkezők alatt. Aztán a kütyüt rá kell kötni az akkura, és csá. Kigyullad a négy led, mutatva, hogy van kapcsolat. Műszaki leírás semmi, higgyél benne, alapítsunk vallást.
Szóval a Merci megkapta a cuccot. Fura egy négy, világító, piros leddel pislákoló dobozt látni egy olyan motor mellett, amelyik akkor is működik, ha az egész autóban nincs áram, aminek az olajnyomását a műszerfalba vezetett csövön át mechanikus manométer méri, és amelyiknek a hőmérsékletről szintén – egy alkohollal töltött kapilláris - csövön át tájékozódik egy másik manométer. Az állólámpás igazi dinoszaurusz, a Corrosion Predator pedig az modern elektrokémia rosszul dokumentált hókuszpókusza
Ajjjaj, ez nagyon keményen hangzik. Csodálom,h a nejed bármilyen autót is visszasír egyáltalán a történtek után... Melyik oldalról kapta az Ifát? A kutyádat nagyon sajnálom. :(
A történtek után a Jazzt mennyire tartod biztonságos autónak?
Elindult a zöldnél, és keresztben a piroson áthajtva elkapta egy IFA, és ellökte vagy ötven métert.
Szerencsére a nejem megúszta közepes sérülésekkel (azért a tűzoltók vagy fél óráig vágták ki a kocsiból), de sajnos a hátul utazó kutyusunk elpusztult a karjaimban. ( öt percen belül a helyszínen voltam ).
A Jazz-nek nem maradt egy ép porcikája sem. ( pl. mind a négy kerék kitörve stb.)
Még mindig kiráz a hideg, ha visszagondolok a balesetre.
Vigyázz is rá, nagyon kevés ilyen jó kis autó létezik! :) (alkatrész eladásainkból bizony ez jól látszik, ha minden autó ilyen megbízható lenne, lehet már be kellett volna zárnunk)
Sajnos a mienk totálkáros lett, vissza is sírja a nejem a mai napig.
Örülök,h fellelhető valaki itt még a régi bandából is.
Én ugyanis elég alaposan végignéztem a fórumot, amikor úgy döntöttem,h Jazzt veszek. Nekem olyan vagytok, mint az idősebbeknek a Szabó család a rádióból. :) A Jazz meg olyan, mint egy áldás. :)
Égéstér
