hát érdekes dolog ez, mivel akkor te minden bizonnyal a misungos , malteres vaskos ragasztást kérdezed, amit metlakik és csempék alatt használtak régen:)
én úgy tudom hogy abban csak homok meg cement volt dögivel:)
elősre ez jött le a kérdésből, mivel a vályogos topikban vagyunk:)
légyszi részletezd hova , milyen és milyen nagyságú csempét akarsz ragizni:)
Helló! Leirhatnád hogyan kéne leglettelni az anyám észki oldali tapasztott vályog falát, mert a simitó tapasztás elvált nagy foltokban és kéne valami jó megoldás rá .
elképzelhető hogy ott csapódik le a több pára, és a glett felveszi a vizet....
de..
Itt jön egy érdekesség hogy az üveszálas háló mennyire tönkre vághatja a falat ugyanis a földi fizika úgy lett megteremtve hogy ott nagyon gyatra aszellőzés a lyukakon keresztül:)
én nem javaslom a hálót csak hajlatok és csövek környékére, mert nekem is megrekeszette a párát....
lehet máshol nem így van , de egy másik fórumozó már közzétett egy tanulmányt erről, ahol a háló párafékezése volt a lényege dolog.. személyszerint azért sem szeretem a hálót mert nem látom a ház mozgását , mert a vakolato mefogja és így nem tudok hamar közbelépni:)
Személyszerint ha vályogfalat javítok, leverem teljesen , megtakarítom , felgúzolom bivalyerős mészhidráttal, arra vályogvakolat,(esetleg rozsamentes rabic ha van), arra szárítóvakolat,és végső simítóréteg...ha a falazat száraz akkor más alapvakolat is jó, és a legvégére meszes glett:)
a másik pedig a kopogást illetően még az hogy ha egy ponton alul nem 100%os a vakolat akkor is kopogi fog.
példázva ez azt jelenti hogy ha az alsó 5 centi kopog és leverem utána a felette lévő is kopogni fog,ami előtte tömörnek tűnt:)
Ezt az ördögi dolgot ki kell tapasztalni sajna, hogy mikor kopog azért mert elvált a vakolat, és mikor a nem helyesen elkevert mész darabok összeszáradtak és üreg maradt a helyükön:D
Rosszat nem akarunk senkinek szerintem, én csak a személyes tapasztalatokat szoktam megírni a okkulás képpen, és a felületes javítgatástól is óva intek mindenkit mert hoszú távon egy halom pénzt dob ki az ablakon, mint az én szüleim, és idős korukig kellet könyörögnöm nekik mire hagyták hogy rendbe tegyem a házat. Visszább a képeket nézd meg , nem került egy örült összegbe inkább idő igényes. 60 db 35-ös bloktégla, 1m3 homok, két tekercs nehéz lemez ,150 kg cement, 3 q mész, és kb 3zsák simitó kevert száraz habarcs a fal vissza javitásához, és meszelés .
Most,hogy megnéztem alul kb.10cm-ig olyan üregesen koppan,mintha el lenne válva a faltol a glettes háló.
Na, holnap lesz a napja,hogy leveretek vályogíg egy fél m2-t,hogy lássam én milyen a fal igazából..
a fűtés is befolyásoló tényező ilyen esetben mert hát nem jéghideg falról beszélünk, és ha nem agresszív talajvíz van akkor lazán szárad bennt, kinnt pedig párolog:D
a vályogfal általában kívülről kagylósodik, és ilyenkor amikor alátéglázzák betonozzák, akor szokták a folyadékoszlop emelési magasságát megemelni, mivel a 60 centiből mostmár csak 35 centin tud jönni a víz felfelé:D
Én építettem a lábazatba 60cm-kén szellőzőket,amit meglépek feljebb a lábazat fölöt 30cm-rel is körbe a házon,ill. legrosszabb esetben belül lehántom vályogig az egész házat,majd a csupasz vályogfalat telibe gipszkartonozom,amibe szinten szellőzőket építtetek,ha kell alúl fölül.
A fő kérdesem!!!
Ha nedves egy fal belűl,nem kellene kiüssön lent a falakon 7 év után,ugyanis azóta nem lett festve,és egy mm folt nincs sehol?
Helló! Előbb-utobb vizesedni fog. Jobb megelőzni a bajt még akkor amikor erő, és anyagi lehetőség van rá . Gyu88- nak igaza van. Jók a meglátásai és az elmélete . Nekem az ismerősöm mesélte hogy, a tfüred nevü kisvárosban már a hungarocell boritásu vályog házakat nem veszik meg, mert elvizesedtek és büdösödnek belülröl. Tehát igazolják Gyu88 állitását.
A polisztirolhablemez termékek használata, szélesebb körű. Ez az árának köszönhető, mivel jóval olcsóbb anyag a szálas szigetelőknél, ugyan akkor épületfizikai (páratechnikai) szempontból nem minden esetben alkalmazható. Létezik ugyanis egy "ökölszabály", miszerint belülről kifelé haladva az egyes szerkezeti rétegek páradiffúziós ellenállása legyen egyre kisebb, azaz a falszerkezet legyen kifelé nyitott.
Páradiffúziónak (páraátbocsátásnak) nevezzük a gõz állapotú víz vándorlását a porózus építõanyagokban. A vándorlás oka a külsõ és belsõ hõmérséklet hatására létrejövõ páranyomás- különbség. A páradiffúziós tényezõ azt a páramennyiséget adja meg, amely a fal két, egymástól 1 méter távolságra lévõ rétege között 1 Pa (paszkál) nyomáskülönbség hatására a felület 1 m2-én 1 másodperc alatt áthalad. A nagyobb szám a jobb páravezetõ képességre utal. Mértékegysége: 109 kg/msPa.
szabály szerint:
vályog:valhol 1-5 között
EPS 20-40 között
5>40?
és itt jön ki a lényeg , amitől nem férhet hozzá kétség:)
Ha egy vályogházat az tönkre verhet hogy műa, ablakot raknak be , mert nem szllőzik , miből gondolod hogy egy teljesen lefojtott ház egészségesebb?:)
Hibaforrás: a homlokzat hőszigetelése Egy vályogházat is lehet és érdemes utólag hőszigetelni. Fehér Endre építészmérnök, energetikai szakértő szerint az a legfontosabb, hogy a szigetelés ne rontsa le lényegesen a vályog páraszabályozó képességét. Polisztirol szigetelés nem ajánlott , de valamilyen gyapotos szigetelés igen
Kruchina Sándor, az Ausr0th.rm. szakértője azt javasolja, hogy mivel a vályog nagyobb nedvességforgalmat bonyolít le, mint az égetett tégla, ezért ezeket a falakat célszerű perforált polisztirol hőszigetelő lemezekkel hőszigetelni, legalább 12 cm vastagságban. A téglafalra hagyományos EPS szigetelőanyag kerüljön, míg a vályogfalra az előbb említett perforált polisztirol.
A belső oldali hőszigetelést ebben az esetben sem ajánlja a szakember, hiszen a hőszigetelés hatására a fal eredeti belső felülete még hidegebbé válik, ezáltal könnyen lecsapódhat rajta a levegő nedvessége. Ezért csak belső oldali párazárással lehet alkalmazni. A másik gond a csatlakozó szerkezeteknél jelentkezik, mivel azok a pontok, ahol a külső fal a belső falakkal és a födémmel találkozik, erős hőhidak lesznek. A leggyakrabban alkalmazott megoldás az, hogy a tervezett hőszigetelés vastagságának megfelelő vastagságú lécvázat erősítenek a szigetelendő falra, majd a lécváz közé elhelyezik a hőszigetelést. Erre kerül átlapolással, és az átlapolásokat leragasztva a párafékező fólia, majd gipszkarton és tapéta segítségével alakítják ki a végső felülete
rengeteg ilyen oldal van:)
hidd el a párát átereszti , de csak legalább egy-huszad hatékonysággal a vályoghoz képest:) gondlj cssak bele, ha a pára ottvan a fal-eps között, mennyire lesz stabil , és jó hőszigetlő a vizes agyag?:)
