" de a MÁV szakembereinek érdeme,hogy a szergejek korai problémái megoldódtak és a keleti blokkban használhatóak lettek."
Ez minden bizonnyal így igaz. Hogy,miért csak 20 lett az 50 db.-os géppark - valószínünek tartom ez a "múlt rejtélye" marad örökre -és ebbe X.-Y.-nak nem sok beleszólása volt, már akkor sem!! A többi,csak " népmese "...-:)
"Többször hallottam tőle az első 50 gép számát"....no ez érdekes..:) - Ameddig ténylegesen nem volt legyártva az adott sz.-ú gép -
A Szergejek üzembe állításához még annyit, hogy a MÁV szakemberei sokat veszekedtek a szállító féllel, méghozzá igen kemény hangon a mozdonyok beszerzése és a szállítmányok érkezése idején. Az anyagot feldolgozó levéltáros állítása szerint korábban nem gondolta volna, hogy ilyen keményen ki mernek állni a magyar szakemberek a szovjet féllel szemben. Az iratok feldolgozása során számára az is nyilvánvalóvá lett, hogy a DR szakemberei nem igazán emeltek szót semmi ellen (gondolom jobbnak látták csöndben maradni), a BDZ szakemberei viszont mindig a MÁV-osokkal mentek a tárgyalásokra tudván, hogy a magyar fél nem hagyja magát "leszerelni". Szóval tényleg a MÁV szakembereinek érdeme, hogy végül egy használható mozdonyt kaptunk.
Tisztelettel köszöntök mindenkit. Az 50 darab első HOHAB gép tervezett szállítáasa az igaz Néhai Fodor Csaba egykori MÁV Vezérigazgatóságon főosztály vezető volt , ő annak idelyén nagyon részletesen elmondta nekem a Nohabok dolgait .A külföldön történő járműpróbákon és az átvételen is személyesen jelen volt .Többször hallottam tőle az első 50 gép számát azt is ,hogy miért lett csak 20 .Nem a cocom miatt. Az 50 gépet a gyár 1964 re adta volna át,de 1962 től a szovjetúnióban már előkészítették egy "szocialista egységmozdony "típus gyártási programját.Mivel a MÁV elsőkörben megkerülte az oroszt és megpróbált nyugatról vásárolni ezért ő kapta az első szériát annak összes hibáival és problémáival. Bárki lehet okos főleg útólag ,de a MÁV szakembereinek érdeme hogy a szergejek korai problémái megoldódtak és a keleti blokkban használhatók lettek.
Üdv Antal ! Most már sejtem melyikről van szó most annak melyik lejárata van használva mert 3 volt neki . Egyébként raktár is volt egy időbenden nem egy kellemes hely még pincének sem.
Köszönöm. A lottó ötösömben lennék olyan biztos, mint ahogy ebben voltam... :-) Én gyakornokként még voltam a beosztottja, rengeteget tanultam tőle, mellette öröm volt kadétnak lenni. A mai napig tartjuk a kapcsolatot. Pl. amikor először olvastam a hozzászólásaidat, és nem tűntél rögtön ismerősnek, őt csörgettem meg a személyedre vonatkozó információk megszerzése végett. Egyébként, hogy gőzős vonatkozása is legyen a hozzászólásomnak, ő nagyon tudta oltani, a bennünket, fiatal mozdonyvezetőket cseszegető öreg, még gőzősről átképzett masinisztákat. Egyszer a beíró helyiségben, az asztalnál ült a csapat és mindenki töltögette ki a szalagot stb. Ekkor megszólalt fennhangon, hogy "Hej, amikor még 424-essel hordtuk Bredába a gyorsokat, azok voltak ám az idők! Amikor elcvikkolt a pótsegédlövettyű nyoszittyúja (valami hasonló kamu duma) és menet közben kellett kicserélni..." Az őt megütközve hallgató öregeknek először nem esett le a tantusz, de aztán jött a reakció, hogy "Elmentek ám ti a büdös p....ba!" Sértődés meg harag nem lett a dologból, de azért jót röhögtünk. Rengeteg sztori van vele kapcsolatban. Ha érdekel, majd privátben elküldöm.
> A szertartályos mozdonyoknál még valamennyire érthető a kis vízkészkészlet a mellékvonalak tengelynyomás korlátozása miatt.
Azt viszont nem értem(de biztos megvan az oka),hogy a szerkocsis mozdonyok oldalára miért nem szereltek ugyanúgy (pót)víztartályt,mint a szertartályos gépekre? A tengelynyomás nem lett volna sokkal nagyobb,lehetséges van ilyen gép,nem láttam,de szerintem nem sok,mert nem ez a jellemző.
Pedig a tengelyterhelés korlátai az igazi probléma. Az adott futóművön még így is rengeteg problémát okozott a kívánt teljesítményű (méretű, tömegű) kazán elhelyezése, hogy ne lépje túl a mindig szűkre szabott limitet. A készletek mozdonyra helyezése sokkal kisebb kazán alkalmazását tette volna lehetővé. És ez nem csak a fővonalon volt probléma. Csak néhány jellemző példa:
- Itt van mindjárt a 342 sorozat. Fővonali, szertartályos, így is viszonylag szűkre méretezett kazánnal. A 9,61 m3-es víztartályokba még így is csak 8,0 m3 vételézését engedélyezték (illetve túlfolyócső beépítésével tették a teletöltést lehetetlenné), mert különben a mozdony túllépte volna a 14,42 tonnás tengelylimitet. Csak később, megerősített pályák esetén lehetett kihasználni a teljes kapacitást: a szénférő megnövelésével és a túlfolyócső eltávolításával jött létre a 315 sorozat - 15,25 tonna legnagyobb tengelyterheléssel.
- 342-es nagy testvérénél ugyanebbe ütköztek: a 12 m3-es víztartályt szintén túlfolyócsővel kellett ellátni és megint csak 8,0 m3 vételezésére volt lehetőség. Ugyancsak a 14,42 t volt a kritikus határ.
Ezen kívül több szerkocsitípusnál is voltak túlfolyócsővel korlátozott tölthetőségű víztartályok. Ez a MÁV-nál nem annyira a tengelyterhelés, inkább a folyómétersúly csökkentésére szolgálhatott, de az osztrákoknál itt is volt olyan, hogy tengelyterhelés-túllépés elkerülésére kellett korlátozni (kkStB 88 szerkocsisorozat).
Még egy megjegyzés: a szén- és vízkészletek mozdonyon elhelyezése azt a problémát is felveti, hogy a készletek fogyásával a mozdony tapadási tömege is csökken. Tehát ha még el is tudnánk megfelelő teljesítményű kazánt helyezni a mozdonykereten, akkor is az út egy részén nem lehet kihasználni a pálya által lehetővé tett tapadási tömeget/vonóerőt. Emiatt kisebb tömegű vonat továbbítható, ami rontja a gazdaságosságot.
A NOHAB-ost én is terjesztettem. Viszont egy rokonunk a MÁV-nál nagy fejes volt, és ő azt mesélte nekem, hogy több NOHAB-ot akartunk venni, de mi meg a szovjet testvéreknek akartuk adni, és ezek cocom listán voltak, és ők semmi esetre sem kaphattak. Amikor ez kiderült mi sem kaptunk többet.
A gőzmozdonyról meg én azt hallottam, hogy a Gellért-hegy alatt van egy 424-es M-zárólva.
Ezek a hírek ha igazak lennének, már nem lennének titkok. A szikla amiben a repülést irányították az sem titok már, és a kórház sem. Mi munka lenne ezeket a járműveket karbantartani. Az állásában is tönkre megy, csak a festésre gondoljunk. Félévente meg be kellene indítani legalább, és megmozgatni. Aki egy picit konyít a műszaki dolgokhoz, az nem hiszi el ezeket a történeteket. Egy fiatalt aki csak a vasút szerelmese az ráharap, mert jól cseng a hír.
- az ötvenes évek elejétől a legnagyobb élőhal exportőr, Magyarország volt, a hetvenes évek közepéig. Édesvízi halra nagy igény volt Ny.Európában, a magyar halszaporítás, haltenyésztés pedig a legjobb volt Európában.
Az akkori Közöspiaci kvóták miatt, először a saját termelésüket kellett értékesíteni, azután jöhetett az import. Ezt mi magyarok úgy cseleztük ki, hogy az NSZK-ba csak november 15-től szállíthattunk direkt, de már októberben vittünk úgy, hogy pl. Belgium, vagy Luxemburg volt a vevő, beléptünk az ő határukon, okmánycsere, majd irány a német lerakó.
Hiába volt rengeteg tengeri hal, főleg hering a németeknek, a Blau Karpfen csak ponytból - tükör pontyból - volt elkészíthető.
Sajnos a KGST keretein belül a cseheket, lengyeleket megtanítottuk a halszaporításra, amit a piacunk lerablásával "háláltak" meg.
Voltak még a Jugoszláv halasok, akik a mi vagonjaink tervei szerint készítették el a sajátjaikat, és törtek be, főleg Németországba és Ausztriába, de velük tömegáruban nem versenyezhettünk, mert hazánkban, az éghajlat miatt, 3 nyár alatt lesz piaci a ponty, Jugóban pedig erre elegendő 2 nyár. Mondjuk a minősége is gyengébb, mert "puhább" a hússzerkezete.
- a vízleeresztés azért nem a csatornába történt, mert 4 darab szelep volt erre a célra, kettő a vagon sarkán, kettő pedig egyoldalon, a bejárati ajtó két szélén.
Kb. így: ---------I----------------------------I--------
+ O O +
+ O O +
---------I----------------------------I---------
A leeresztőket jelöltem "O"-val, a vízvételező ablakok helyzetét pedug "I"-vel. Legjobb esetben is, csak egy szelep volt közel a daru víznyelőjéhez.
Sajnos az akkori tiltás miatt (a vasúton fényképezni tilos!) nem készülhettek még a honálomásunkon sem képek, valamint volt egy olyan személyzetisünk, aki nem a vállalat állományában volt, és gyakran tartott előadást nekünk, az imperialisták cselszövéseiről. Őt kifejezetten iritálta, ha valakinél fényképezőgépet látott.
1961-re a csehek pontosabban a CKD üzembe állitotta T679-as protóját, majd el is kezdte gyártani sorozatba, majd 1962-re pedig a T678-ast. Fejből nem tudom pontosan de úgy rémlik, hogy 1700-1800 LE voltak ezek a gépek és Co’Co’-ok
Tehát ekkor még semmilyen tárgyalás nem volt Szergejekkel kapcsolatban
Ez erősen sértette az orosz elképzeléseket. Azt is leirom, hogy miért. Az orosznak abban volt az érdeke katona politika szerint, hogy egy olyan mozdony tipus legyen kifejlesztve, ami az ő katonapolitikájának megfelel. Az orosz tanult abból, hogy hiába lojális feléje az ő által kinevezett keleti blokk kormányai, ha a nép nem lojális velük szemben. (Lásd 1952-es Kelet német megmozdulások, 1953-ban lengyel, majd nálunk 1956)
Az orosz hadsereg katonái legalább úgy kivoltak képezve mozdonyvezetésre, mint nálunk annak idején az MHS-nél gépkocsiveztésre az emberek. (MHS-t később nevezték el MHSz-nek). Ugyanakkor megvolt neki az ipari háttérbázisa, hogy az ő mozdonyait alkatrészekkel ellássa, míg ez egy idegen eredetű mozdonynál nem lett volna biztos. (tehát megprobálta az esetleges szabotás akciókat kizárni)
Azt hogy ezt milyen csomagolásban adták el a külvilág felé, az már más kérdés. De az biztos, hogy cseheknek ezt a két sor gyártását lekellett állitani, pontosan a hozzájuk került Szergejek miatt, illetve közölték velük, hogy kaptok egy pár száz darab Szergejt
Hogy a mi elképzelésünket vették pályaszámilag számitásba. Ez lehet a véletlen műve is. Hogy mi kaptunk belőle elöszőr, ez azért lehet annak venni, hogy esetleg nem vagyunk frontország közvetlen, és nem log ki annyira a lóláb. (természetesen ez a két utolsó mondat csak elmélet)
Én is Keletis masiniszta voltam, olyannyira, hogy még tanfolyamon is ott voltam, tehát mindenképp ismernem kell az elkövetőt, de fogalmam sincs, hogy kitől eredhet a Nohabos legenda, mert én ilyet akkoriban nem hallottam (424-essel igen, de azok sem a Keleti alatt voltak). Tippem, persze van, de nem akarok hülyén meghalni, úgyhogy legyetek szívesek privátban megírni a nevét. Szeretnék jót vigyorogni.
ezek szerint már akkor elhatároztatott, hogy a MÁV lesz az első, aki kap belőlük.
Az M62 sorozatú mozdonyt a MÁV igényei alapján fejlesztették ki a Szovjetúnióban. Több műszaki tanulmányút és tárgyalás eredményeként a MASINOIMPORT Összövetségi Egyesülés 1963. júlisu 16.-án ajánlatot adott egy 2000 LE-s dizel-villamos mozdonytípus szállítására. A MÁV 1964. november 15.-én megkötötte a szállítási szerződést. A szállítások 1965. április 28.-án kezdődtek.
A mozdonyok gyári típusjele is a magyar szállításra utal, ugyan is az MÁV-nál meghatározott sorozatjel lett.
a szerkocsis mozdonyok oldalára miért nem szereltek ugyanúgy (pót)víztartályt,mint a szertartályos gépekre?
Nem értek a gőzmozdonyhoz tervezés szinten, de azt gondolom, hogy a nagyobb átmérőjű kazánú szerkocsis mozdony kazánja mellé a mozdonyszerkesztési szelvény határain belül maradva nem férne számottevő befogadóképességű víztartály.
Amellett, azt gondolom, nagyon nincs is szükség rá, hiszen pl. egy Budapest-miskolci expresszen egy szerkocsinyi víz elég volt az egész útra. Egy több helyen megálló vonat pedig a megállás alatt megvehette a vizet is.
A nagy-britanniai keleti parti (London-Edinburgh) expresszeknek nem volt elég egy szerkocsinyi víz a megállás nélküli útra, ott egy időben két szerkocsit vitt a mozdony. Annál is inkább, mert a szerkocsi közepén folyosó volt, út közben azon cseréltek személyzetet, mert a teljes út hosszú lett volna egy mozdonyszemélyzetnek, a folyosó meg csökkentette a vízkapacitást.
A hozzászólások többségében fetűnt,hogy sokszor kellett vizet venni,holott a szén az egész útra elegendő volt.
A szertartályos mozdonyoknál még valamennyire érthető a kis vízkészkészlet a mellékvonalak tengelynyomás korlátozása miatt.
Azt viszont nem értem(de biztos megvan az oka),hogy a szerkocsis mozdonyok oldalára miért nem szereltek ugyanúgy (pót)víztartályt,mint a szertartályos gépekre?
A tengelynyomás nem lett volna sokkal nagyobb,lehetséges van ilyen gép,nem láttam,de szerintem nem sok,mert nem ez a jellemző.
Butaságnak is tűnhet kérdésem,de valaki biztos tudja a jó választ és nem fog kinevetni.
