Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Egyenlőre megoldottam a kérdést. A vízaknánk öntöttvas fedelét tavaly egy "római szakember", megpróbálta a kerítés alatt kihúzni, de pechje volt a Fiam észrevette. Tanulva az esetből az öv fedelet eldugtam, helyette egy vacak deszka tetőt raktam az aknára.
Tegnap ezt az öv fedőt szépen felvágtam, aztán majd meglátom meddig tart. Ha nem müködik akkor kerületünkben lévő forgalmazót, kérdezem meg, hogy mit ajánl. Azt hiszem, méretre vágva, leszabva is árul hőálló ötvözött acél lemezezeket.
csakhogy aki nem akar/tud egy több négyzetméteres táblát megvenni/szállítani (esetleg az ország túlsó végéről), annak erősen beszűkülnek a lehetőségei.
Viszont rozsdamentes lemezt még házibarkács szinten is be lehet szerezni: pl vesz egy darab kéménybélelő csövet, hosszában elvágja és kiegyengeti :)
"A rozsdamentes acél lemez állítólag elég jól tűri a magas hőmérsékletet kilágyulás nélkül" Ha ennyire türi , akkor meg van a megoldás a kérdező kolegának. Már rég keresi a kazánjának a tüzálló tüzteret.
Én ebbe nem vagyok biztos, mert akkor pl. króm lemezből csinálnák a kazánokat, erre fel öntött vasból s belül vlamilyen kerámia lap vagy samott... csak most már tényleg nem értem, hogy miért ég el deformálódik az a vastal lemez, ha víz cirkulál mögötte--nem lenne szabad!?
Jó, hogy mondod most kapcsolok, hiszen a fal mögött víz van ami nem szabadna engednie, hogy megégjen a lemez ami ugye 20mm.es??? ez a vastag lemez szinte szigeteli,..szerintem itt a ludas"
Pedig a vasöntődébe is samottéglákkal van béleleve a kemence, mivel is lenne , mert ha vasba lenne ugyan ugy elolvadna, szerintem a vasat kellene védeni s nem forditva, persze ez én szerény kis véleményem. Üdv PÁl
