Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Kedves Elemző.Sajna nekem is ilyen vacak kéményeim vannak.kicsi belső keresztmetszet,10x10cm.De mert sok kályhát raktam már pl.tömeg kályhát is.És megtapasztaltan ennek előnyeit.Mindenképpen ilyet szerettem volna rakni a házamba is.Ezért elgondolkoztam a tömegkályha hibáin mert van neki jó pár.És egyébb fizikai ismereteimet összerakva egy olyan belső áramlású kályhát építettem amibe4db wortex kerámia fúvókát raktam.Ami által szinte min egy hogy milyen a kémény.Persze a tőmege nagy,és nagyon jól huzatol.Üdv Ferkó62
Nálunk az az előírás, hogy a gerinc fölé kell érnie. A sima habarcs persze, hogy nem hőálló, de soha nem is volt az, a kéményeket időnként fugázni kell. Nagyon ritka, hogy a kipotyogó habarcs miatt falsot szívjon, láttam már több száz, -ezer db kéményt, egyszer találkoztam ilyennel.
Van mikor a légnyomás vagy a légmozgás lenyomja, de akkor mindenkiét. Elemző dr-nak felfelé száll? Lövésem sincs. Ővé a legmagasabb ház, vagy az összes többi falusi tuskónak mind 5-ös járata van és az ő füstjük hűvösebb, fene tudja. Esetleg reggel több Miatyánkot mondott. Vannak megmagyarázhatatlan jelenségek. Egy csk-m nem akar működni., pedig minden adott hozzá. Ez is misztikum.
"és lehet az ishogy jobban kiégtek az éghető anyagok is a felső tűztér magas hője miatt, mert a "füst" fajlagos tömege könnyebb lehetett"
Nem értek az ilyesmihez, de szerintem a kéményből kilépő füstgáznak a külső levegőhöz viszonyított fajlagos tömegét (tehát tulképpen a huzat erejét) kb 99,99999 százalékban a kettő közötti hőmérséket különbség határozza meg. A füstgáz aktuális koromszáma csak a maradék 0,00001 százaléknyira folyásolja be ;)
Én azt nem értem miért kell két helyen tüzet rakni. Tudtommal a felső részt eddig úgy hívták hogy (Pl. utánégető kamra) sütő, stb. A tegnap reggeli 10-12 kg fától ma reggel még 100 fok van ebben a kamrában.
Javasolj mast es bizonyitsd te az allitasodat, nyugodtan rajzolgathatsz tablazatokat, beszerezhetsz hiteles meresi anyagokat, majd jol ketsegbe vonjuk ahogy te szoktad. Eddig ez csak egy ujabb levegobe beszeles, nem eretnekseg. Mas anyagokat is lehet hasznalni ha megeri es a megfelelo tulajdonsagokkal rendelkezik. Eddig olyan tul sokat nem talaltak, es eddig te sem jutottal el odaig, hogy akarcsak egyet is mondtal volna.
Én még nem láttam Lars által közölt áramlási folyamat elemzést, ami nem csak feltételezésen alapul, hanem felületi méréseken (a gáz tében történő hőleadása tudja bizonyítani merre jár igazán, és a korom lerakódás is ha van jelzi ezt.
Lehet hogy van ilyen, de én még nem találkoztam vele, ha valaki ismeri a linket, megköszönném.
Keszult ilyen, sot szimulacio is, nem csak a felso kamrarol, nehany enyhen eltero variaciorol is, de tudtommal nem kerult ki az internetre. De hideg kalyhanal a korom, a korom leegesenek nyomai, illetve pernye lerakodas is jelzi. Vagy elhiszed, vagy nekiallsz bizonyitgatni, meg mericskelni, sok sikert.
Egyebkent nem ertelek, ilyen nagy tudasu ember mint TE aki a vilag legjobb kalyhajat megalkotja, megduplazza a 97%on muzsikalo tuzter hatasfokat, a 84%os elmeleti maximumon mukodo kalyha hatasfokat pedig megtobbszorozi, tovabba tiz kilo fabol annyi energiat hoz ki amennyit csak husz kilo tartalmazhat, miert foglalkozik ilyen szakmajukhoz nem erto ostoba puruttya kalyhasokkal?
Ide tartozik a nyilások pontos mérete is hogy ő mit javasolt.
Hat bizony, a nyilasok merete es elhelyezkedese, bizony nem mindegy, de ez sajnos nem volt az egyhetes szeansz tananyagaban, egyebkent meg ahogy mondod, jogi problemak is lehetnek belole ha tul sokat elarulnek.
De van más is ezzel kapcsolatban.
A gázok feljutnak a begyújtás után egy hideg kezdő hőmérsékletű térbe - kinél mennyi ezt is érdekes lenne közreadni! (kvázi hideg, valójában nálam 40-50 fok ha előz nap égett a tűz.) Hogyan hat ez az áramlásra és a gáz kihűlésére, majd a további tevékenységére)
Baromi egyszeru,idovel az egesz felmelegszik, ha 40 f0k es nem 20, akkor meg hamarabb elered az uzemi homersekletet illetve az optimalis mukodest, de gondolom te ezt tablazatban szeretned latni, azzal meg pocsoresszen akinek ket anyja van.
Kérdés: hogyan változik az áramlás, ha a nagy lenti adag (10 kg) begyújtása idején fent már van 200 fok?
Ha font 200fok van akkor alul sincs hideg, a valasz azonos mint az elozo kerdesre adott. Annyival kiegeszitve, hogy magasabb hofokon, nagyobb a gazok tagulasa, a kamra es a kiomlo nyilasok hotagulasa viszont elhanyagolhato, mondhatni allando, a kamraban emelkedni fog a nyomas es valamennyire lassul az aramlas. De ez egy mezei felhasznalot nem erint, a hazzad hasonlo nagytudasu embereknek meg gondolom ez nem ujdonsag.
elsőként 2 kg fával a fenti térben kell begyújtani és csak 5-10 perc múlva lent
Ez hasonlo okossag mint a parazspakolgatas, gratulalok hozza.
hogyan változik a gáz hőmérséklete a füstjáratban (kályha típustól függő, hogyan képes kivenni belőle a hőt)
Konkret kerdesre konkret valasz, csokken a gaz homerseklete a kemeny fele, igen kalyha tipustol fuggoen :)
hogyan változik a kéménybe távozó gáz hőmérséklete a kettős begyújtás esetében
Ha erosen eg a tuz akkor melegebb, ha gyengebben akkor meg kevesbe meleg. A kettos begyujtas nevu marhasagot meg nem probaltam, de legkozelebb azt is kerdezd meg legyszives, hogy valtozik a kemeny homerseklete, ha a hamuterbe gyujtunk be, esetleg a kalyha tetejen, illetve a kemenyben...
Akkor mos en kerdezek, szerinted mennyi a teljes egesi ido, mennyi ido az amig egy kalyha eleri az elegseges mukodesi homersekletet, illetve mennyi a hideginditas idejenek szazaleka a teljes egesidohoz kepest?
" A többi esetben a levegő szigetel, és nem fog úgy felmelegedni mintha ragasztva lenne"
Ez így van, de viszont a samott testen belüli hőfokok magasabbak, nincs akkora hőveszteség, az estleges korom lerakodások is könnyebben le éghetnek(300 fok felett). Nézegetted a füstjárataidat belülröl ?
A két anyag közti hőtágulási viszonyokat hogy fogod elkerülni a két anyag egymásra ragasztásával. Mértél hidegen kályha felület szélességet magasságot és melegen? A járat falazata őssze van "fonva", falazva a tűztér falazattal?
"A burkolatokat ki fogom próbálni, beszéltem ma az egyik legnagyobb köves céggel, fogok kapni minta kö lapokat , ezeket felragasztom csíkokban és megnézem hogy osztja el a hőt, mennyit enged át, stb."
Lehet hogy én nem ragasztanám közvetlen a samott falazatra,tesztelés céljábol, valami panel vagy álvány szerűségre gondolnék amiben a kőlapok cserélhetöek illetve a panelt lehetne akár különbő távolságra is elhelyezni a samotfalazathóz képest 0-5-10-15-20 mm.
Egy 65-70 C hőfokú alacsonnyabb falazati felületen páralecsapodás is kialakulhat, pl tüztér ajtó belső felületen is észre vehető hideg indittásnál. Ha viszont ez így van akkor a égés első szakaszában, mikor még nem tökéltes az égés, a korom akár le is rakodhat...
Jövőre tervezem egy tömegkályha megépítését egy kis zalai zsákfalucskában. Addig is nekilátok végigolvasni az elmúlt 5 év termését itt. Ahogy felszínesen beleolvasgattam a témában, több helyen is azt javasolják a tapasztaltabb építők, hogy ne vágjon bele senki az építésbe addig, amíg nem aszisztál végig egy kályhaépítést gyakorlott építő mellett. Ezúton kérem az olvtársakat, hogy ha valahol mód nyílna zalában, Nagykanizsa környékén egy kályhaépítésben való aszisztálásban valamikor tavasszal, értesítsenek.
Az oxidációs(égési) zonában az égési ideje alatt turbulens áramlás jöhet szoban mivel a fagázok nehezen keverednek a levegővel(oxigénnel).
"-Turbulens ( gomolygó) az olyan áramlás, amelyben anem alakul ki rétegződés, hanem aszomszédos részecskék pályái a sebességük irányának és nagyságának ingadozásai miatt egymásbafonódnak, az áramlás keveredik. Ekkor a fő áramlási irányra merőleges azzal összemérhető mértékűsebességingadozások lépnek fel. Stacioner turbulens áramlás úgy is jellemezhető, hogy az áramlás csak nagyléptékben időálló. Turbulens áramlás esetén az áramvonalak és a molekulák pályagörbéi nem azonosakegymással.
-Lamináris (réteges) áramlás, ha benne a részecskék egymás mellett, keveredésnélkül, tehát egyedi állandó pályákon haladnak . A stacionárius lamináris áramlás úgy is jellemezhető,hogy az áramlás kicsiben — molekuláris szinten is időálló. Ezért az áramvonalak egyben a részecskékpályagörbéi is." (Áramlástan)
Miért nem vagy elégedet a másodlagos égéskamrára, "centrifugalis carburator" elnevezéssel, amit Lars mester is használ ?
"Az első plafonon átvezető nyílás mögötti fal szintén csak 6,5 cm, és oda terelő téglát fogok beépíteni hogy a füstgáz ne ütközzön a második plafonnak hanem pördüljön meg a plafon közepére és osztódjon szét az a hő is a teljes második plafonon. Tehát ott vastagszik is a fal a terelők miatt és át is lesz irányítva a hő."
Lehet probálkozni a Coanda effektussal is, de vigyázni kell a felhajtó erőre...:-)
